Cseke Attila szenátusi frakcióvezető az RMDSZ képviseletében vesz részt a különbizottság munkájában
Fotó: RMDSZ
A szenátusban múlt héten megszavazott változathoz képest újabb anyanyelvhasználati jogokkal egészítette ki az új román közigazgatási kódex tervezetét a jogszabály előkészítésével foglalkozó parlamenti különbizottság – tudatta csütörtöki hírlevelében az RMDSZ.
2018. június 21., 15:452018. június 21., 15:45
2018. június 21., 16:002018. június 21., 16:00
A kétkamarás román parlament szenátusa a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival múlt hétfőn szavazta meg a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódex tervezetét. Ebbe az RMDSZ javaslatára az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a törvény megengedő értelmezésében a magyar közösség számára fontos pontosítások is bekerültek.
A kétkamarás román parlament szenátusa a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival elfogadta hétfőn a közigazgatási törvénykönyvet, amely egyebek mellett a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozza.
A parlamenti különbizottság, amely a tervezet tartalmi részleteit hivatott kidolgozni, szerdán véglegesítette képviselőházi jelentését, Marcel Ciolacu szociáldemokrata bizottsági elnök pedig azt mondta: az új közigazgatási kódexről a jövő héten szavaz a képviselőház plénuma.
Az RMDSZ hírlevele rámutatott: a szenátusban már megszavazott 70 módosító javaslat mindegyikét a képviselőházi szavazást megelőző bizottsági munkálatok során is megőrizték a törvény szövegében, ezeket egészítette ki most a bizottság az anyanyelvhasználatra vonatkozóan újabb módosításokkal.
Ugyanakkor sikerült olyan rendelkezéseket is bevinnünk a jogszabály szövegébe, amelyek biztosabb alapokra helyezik ezek betartását” – idézte a hírlevél Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőt, aki az RMDSZ képviseletében vesz részt a különbizottság munkájában. Az RMDSZ javaslatára a kódex tervezete előírja a nemzetközi egyezmények és szerződések betartását is a közigazgatási intézmények és alkalmazottaik számára.
– magyarázta a frakcióvezető.
A tervezet hatályba lépése után a kormánynak 90 napon belül ki kell dolgoznia az anyanyelvhasználati jogokról szóló rendelkezések alkalmazási normáit – részletezte csütörtöki hírlevelében az RMDSZ.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) álláspontja szerint szerzett jogokat veszélyeztet a közigazgatási törvénykönyvnek a román képviselőház asztalán levő változata.
Soós Sándor szerint az új törvénykönyvnek a szenátus által elfogadott változata nem tartalmaz olyan kitételt, mely szerint a szerzett jogok érvényben maradnak
Fotó: EMNP
A párt álláspontját Soós Sándor alelnök ismertette egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón. Soós Sándor kijelentette: a Kolozs megyei magyarság mintegy fele él olyan településen, amelyen a korábbi közigazgatási törvény elfogadásakor érvényes népszámlálási adatok szerint a húsz százalékos küszöbérték fölött volt, de azóta a küszöb alá csökkent a magyarság aránya.
Hozzátette: az új törvénykönyvnek a szenátus által elfogadott változata nem tartalmaz olyan kitételt, mely szerint a szerzett jogok érvényben maradnak. Ezt annál is inkább furcsának találta, mert a szerzett jogok érvényben tartását még a törvénytervezetet véleményező román külügyminisztérium is kérte.
Az EMNP alelnöke érthetetlennek tartotta, hogy az RMDSZ miért mondott le arról a korábban bejelentett szándékáról, hogy csökkentse a jelenlegi húsz százalékról azt az etnikai küszöbértéket, amely fölött nyelvi jogok illetik meg a kisebbségeket. A politikus elismerte, hogy
Ezek közé sorolta, hogy a többnyelvű feliratozást kiterjeszti az utcanevekre is, hogy a prefektusi hivatalok számára is előírja a készülő jogszabály a kisebbségek nyelvén történő kommunikációt, valamint azt, hogy a 20 százalékos küszöb alatt is biztosíthatók a nyelvi jogok, ha az érintett önkormányzat ezt fontosnak tartja.
Elmondta például, hogy akár korlátozó jellegű is lehet az az előírás, mely szerint az önkormányzatok magyar nyelvű formanyomtatványait az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala dolgozza ki, és a kormány hagyja jóvá. Hozzátette: az önkormányzatokban sok olyan mellékesnek tűnő ügyet intéznek, amelyek formanyomtatványait nem lehet minden egyes alkalommal a kormány elé vinni. Példaként a tűzifa-kiutalásra vonatkozó kérvényt említette.
Az MTI kérdésére Soós Sándor kijelentette: az EMNP, nem lévén jelen a román törvényhozásban, csak annyit tehet, hogy a közvélemény elé tárja az általa észlelt hiányosságokat, és bízik benne, hogy a parlamenti csoporttal rendelkező RMDSZ-hez is eljutnak az észrevételei. A politikus úgy vélte: az RMDSZ jó alkupozícióban van, hisz a koalíciónak szüksége van a szavazataira, ezért többet érhetne el, mint amennyit eddig sikerült a készülő törvénybe beiktatni. A közigazgatási törvénycsomagot a román parlament felsőháza elfogadta, a tervezet alsóházi végszavazására várhatóan a jövő héten kerül sor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
Tizennégy házkutatást tartottak három megyében kedd reggel egy nagyszabású, illegális faanyagszállítással kapcsolatos büntetőügyben. A Maros megyei rendőrök által irányított akció során tíz szállítójárművet és kétezer köbméter faanyagot helyeztek zár alá.
Három hétre bezárt hétfőn a temesvári repülőtér a kifutópályánál zajló felújítási munkálatok idejére. A temesvári járatokat november 22-ig az aradi repülőtér szolgálja ki.
Romániában évtizedes mélypontra került a betöltetlen álláshelyek száma, egy állásra kétszer annyian pályáznak, mint tavaly. A kolozsvári Job Drop csoport közösséggel és ingyenes egyéni programmal segíti a friss diplomásokat a munkaerőpiaci útvesztőben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!