Hirdetés

Restaurátorhadak rohamai alatt szépül Erdély egyik legcsodásabb jelképe, a vajdahunyadi vár (fotók, videó)

Hamarosan véget érnek az Erdély egyik jelképének számító vajdahunyadi vár 2019-ben elkezdett restaurálási munkálatai – hogy aztán újabbak kezdődjenek egy másik, szintén ötmillió eurót meghaladó költségvetésű projekt keretében. A Hunyadiak által építtetett lovagvár felújítása során több mint húsz helyiséget, külső és belső teret korszerűsítettek, újabb tornyokat és termeket nyitottak meg a turisták előtt, és felfedezéseket is tettek. Eközben a Mikszáth Kálmán által „a várak királyának” nevezett látványosság mindvégig látogatható volt, egyre izgalmasabb útvonalakon.

Páva Adorján

2023. július 26., 09:542023. július 26., 09:54

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Hamarosan véget érnek az Erdély egyik jelképének számító vajdahunyadi vár 2019-ben elkezdett restaurálási munkálatai – hogy aztán újabbak kezdődjenek egy másik, szintén ötmillió eurót meghaladó költségvetésű projekt keretében. A Hunyadiak által építtetett lovagvár felújítása során több mint húsz helyiséget, külső és belső teret korszerűsítettek, újabb tornyokat és termeket nyitottak meg a turisták előtt, és felfedezéseket is tettek. Eközben a Mikszáth Kálmán által „a várak királyának” nevezett látványosság mindvégig látogatható volt, egyre izgalmasabb útvonalakon.

Páva Adorján

2023. július 26., 09:542023. július 26., 09:54

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor Galéria

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Az idén ősszel befejeződő korszerűsítéseket nagy várakozások előzték meg. Vajdahunyad polgármesteri hivatala 2019 elején szerzett mintegy ötmillió eurós európai uniós finanszírozást – a nagyberuházások 2014-2020-as operatív programja (POIM) keretében – a régóta sürgetett beavatkozásokra, melyek kívül-belül érintették a felbecsülhetetlen értékű műemléket. A Hunyad megyei város legcsodálatosabb építményét, de az Erdély és Románia szintjén is jelképnek számító impozáns látványosságot 2019-ben – még a pandémia kitörése előtt – több mint 400 ezren látogatták meg.

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor Galéria

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

A tervezési szakasz lezárulta után az állványokat, építőanyagokat szállító kamionok épp egy jeles évfordulón vonultak be a várkertbe: 2019. október 18-án volt 610 éve annak, hogy Luxemburgi Zsigmond magyar király a Hunyadiaknak adományozta a dél-erdélyi birtokot. Bár az eredeti tervek szerint 19 hónapot szántak a kivitelezésre, a munkálatok szokásos módon elhúzódtak a koronavírusjárvány, illetve az abból fakadó szigorú óvintézkedések ideje alatt bezárt lovagvárban.

Hirdetés
•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor Galéria

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Így a munkásoknak bőven volt idejük többek között a Buzogány-torony, a Hímes-torony, az Aranyház és a hozzá épített Mátyás-loggia restaurálására, mely egyben az első reneszánsz építmény Erdélyben. De az Ókaputoronyban, a Kaputoronyban, a Kapisztrán-toronyban és a Nebojsza-toronyban is dolgoztak.
•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor Galéria

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

A Királylépcső-toronyban található csigalépcsőn, a várudvar kútján, a gyilokjárón (védőfolyosón), a kazamaták konyhájában és a kápolnában szintén eszközöltek beavatkozást. A helyreállítási munkálatok a Zólyomi- és Bethlen-szárnyra, a Fehér-rondellára, a lovagteremre is kiterjedtek. Felújították az erdélyi diéták helyszínéül szolgáló terem 17. századi freskóit, valamint a vár más falfestményeit is. Emellett az erődítmény több, jelenleg kevésbé megközelíthető termét újították fel és nyitották meg a látogatók előtt.

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor Galéria

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Sorin Tincu, a vármúzeum igazgatója a minap megerősítette, hogy a munka a végéhez közeledik, a jelenlegi projektet ősszel lezárhatják. Hogy aztán új kezdődjön.

Ugyanis Vajdahunyad önkormányzata nem bízta a véletlenre: még tavaly újabb európai uniós finanszírozás – ezúttal az országos helyreállítási alap (PNRR) – révén mintegy hatmillió eurós támogatást nyert a megkezdett munkálatok folytatására, ott, ahol nem sikerült pénzt szerezni a korszerűsítésre a korábbi projektben.

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor Galéria

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

A tervek szerint folytatásként restaurálják a Buzogány-torony és a Kaputorony külső freskóit, felújítják a lovagterem alagsorát, a Fehér-rondellát és a nemesi konyhát, új padlózatot adnak a lovagteremnek, a Mátyás-loggiában pedig a meglévő leírások alapján rekonstruálják a festményeket, illetve javítási munkálatokat végeznek a hidakon. Helyreállítják a Medve-árkot is, és kitisztítják a kutat. Tervben van a világítási rendszer felújítása és térfigyelő kamerák felszerelése is.

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor Galéria

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

A polgármesteri hivatal további célja, hogy korszerűsítés után bekapcsolják a turisztikai körforgásba a Huszárvárat is – melyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtetett a várárkon túl –, néprajzi múzeumot nyitnának, ugyanakkor tematikus park létrehozásán is gondolkodnak a kastély szomszédságában.

Sorin Tincu bízik benne, hogy az új projektbe a lehető legrövidebb időn belül belevághatnak, miután véget ér a jelenlegi.

Idézet
Ezzel minden űrt betömünk, a végén reményeink szerint egy teljesen felújított várunk lesz, hogy azt követően a melléképületekre és -terekre, a Huszárvárra, a vársáncra, a várkertre tudjunk összpontosítani”

– jelentette ki a szakember.

Aki emlékeztetett: a hamarosan befejeződő munkálatok során megváltozott a turisták által bejárható útvonal is, amely immár nagyrészt a váron belső terein vezet végig, már nem kell sűrűn kilépni az épületegyüttesből, ha egy másik szárnyba szeretnénk eljutni. Ezt pedig olyan szintek újraépítésével érték el, amelyek az 1854-es tűzvész során semmisültek meg, és azóta nem léteztek.

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor Galéria

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Egyébként a mostani felújítások során új földalatti helyiséget is találtak a vajdahunyadi várban, amely a vár alagútrendszerével volt összekapcsolva.

A felfedezést követően régészeti feltárások kezdődtek a vélhetően a 15. századból származó földalatti helyiségben, mely a Lovagterem alatt található részt kapcsolja össze az egykori alagútrendszerrel. Sorin Tincu múzeumigazgató a tavaly novemberi bejelentéskor elmondta, keveset tudni a történetéről. Falai kőből, boltozata pedig téglából készültek és egy falétra is tartozott hozzá, melyen le lehetett ereszkedni a helyiségbe.

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor Galéria

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Ugyanakkor a Nebojsza-torony közelében is új felfedezést tettek: egy kőkaput és egy kaputoronynak tűnő építményt találtak, melyet korabeli ábrázolásokból is ismertek. Az igazgató szerint a felfedezések arra utalnak, hogy a vajdahunyadi vár még számos újdonságot tartogat a szakma és nagyközönség számára.

A vár hétfőnként 12 és 20, kedd–vasárnap között 9 és 20 óra között látogatható. Egy felnőttjegy 40 lejbe kerül, nyugdíjasoknak 20, diákoknak 10 lej a belépő.

Minimum 20 fős csoportok kedvezményt kapnak; felár ellenében idegenvezető is igényelhető, fotózásért és videózásért szintén pluszban kell fizetni.

Vajdahunyad egyébként a legutóbbi két népszámlálás között 10 ezer lakost veszített: immár 50 ezer lelket számlál a város, ahol 2011-ben 5 százalékos volt a magyarság aránya. A románság már 1900-ban is a legnagyobb számú etnikumot tette ki a dél-erdélyi településen.

A „várak királya”

A vajdahunyadi vár Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. A hunyadi birtokot Luxemburgi Zsigmond magyar király 1409. október 18-án kelt oklevelében ajándékozta Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának. A Wikipédia szócikke szerint a család ezután emelte a mai vár elődjét, kormányzósága idején Hunyadi János is itt élt feleségével, Szilágyi Erzsébettel, ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá.

1618-ban az iktári Bethlen család tulajdonába került, a 17. század elején Bethlen Gábor, majd Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin építette át. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet, majd katonai célokat szolgált, 1784-ben a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-féle parasztfelkelés elől. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte a felújítását, a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget, majd 1854-ben ismét tűz pusztított az épületben.

1868-ban közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította, akik a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani”. Mégpedig úgy, hogy egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek, mások helyére újakat toldottak. Napjainkban múzeum működik benne, belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi kiállítás látható.

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

•  Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor

Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor


szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 24., péntek

Vasúti munkálatokat végeznek a Székelyföldön, egy szakaszon szeptember közepéig nem fognak közlekedni a vonatok

A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.

Vasúti munkálatokat végeznek a Székelyföldön, egy szakaszon szeptember közepéig nem fognak közlekedni a vonatok
Hirdetés
2026. április 24., péntek

Látóhatáron belül a zilahi körgyűrű északi szakasza is

Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.

Látóhatáron belül a zilahi körgyűrű északi szakasza is
2026. április 24., péntek

Etikai vétség miatt marasztalta el a MÚRE a poloskát kaszaboló videót közzétevő székelyföldi újságírót

Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.

Etikai vétség miatt marasztalta el a MÚRE a poloskát kaszaboló videót közzétevő székelyföldi újságírót
2026. április 24., péntek

Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a 33. Szent György Napokon

Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.

Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a 33. Szent György Napokon
Hirdetés
2026. április 24., péntek

Oktatási-nevelési támogatások: Erdélyben enyhén csökkent a kérelmezők száma

Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.

Oktatási-nevelési támogatások: Erdélyben enyhén csökkent a kérelmezők száma
2026. április 24., péntek

Európai egészségbiztosítási kártya román módra: hónapokat késhet a fontos okmány kézbesítése

Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.

Európai egészségbiztosítási kártya román módra: hónapokat késhet a fontos okmány kézbesítése
2026. április 23., csütörtök

Újjászülethet Beszterce múltja: 20 millió euróból menthetik meg a város ikonikus épületeit

Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.

Újjászülethet Beszterce múltja: 20 millió euróból menthetik meg a város ikonikus épületeit
Hirdetés
2026. április 23., csütörtök

A kevesebb néha több: Bodó Barna szerint a projektek súlyához kellene igazítani az anyaországi támogatások rendszerét

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.

A kevesebb néha több: Bodó Barna szerint a projektek súlyához kellene igazítani az anyaországi támogatások rendszerét
2026. április 23., csütörtök

Kéttucatnyi házkutatás magyar többségű falvakban és városban

A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.

Kéttucatnyi házkutatás magyar többségű falvakban és városban
2026. április 23., csütörtök

Vasárnaptól ismét látogatható a román királyi család soborsini rezidenciája

Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.

Vasárnaptól ismét látogatható a román királyi család soborsini rezidenciája
Hirdetés
Hirdetés