Hirdetés

Restaurálták a szászsebesi félkörívű tornyot: közösségi tér és turisztikai látványosság a Fehér megyei vár felújított erődje

A közel négy évszázados félköríves torony a mintegy húsz hektáron, a történelmi belvárost körülvevő vár egyik legújabb tornyának számít. •  Fotó: Szászsebes polgármesteri hivatala

A közel négy évszázados félköríves torony a mintegy húsz hektáron, a történelmi belvárost körülvevő vár egyik legújabb tornyának számít.

Fotó: Szászsebes polgármesteri hivatala

Felújították a Fehér megyei Szászsebes középkori várának egyik látványosságát, a 17. századi bástyát. Az ízlésesen berendezett, mindössze kétszintes tornyot a helyi Rotary klub segítségével sikerült helyreállítani.

Szucher Ervin

2022. július 17., 19:562022. július 17., 19:56

A Rotary klub helyi szervezetének hathatós közreműködésével sikerült helyreállítani a szászsebesi középkori vár egyik látványosságát, az 1634-ben épült félkör alakú bástyát. Az ízlésesen berendezett, alacsony, mindössze kétszintes torony a rotarysok gyülekező helyeként, de egyben látogatható turisztikai látványosságként is szolgál – ígérte Dorin Nistor, a Fehér megyei település polgármestere.

Különleges európai erődítmény

A közel négy évszázados félköríves torony a mintegy húsz hektáron, a történelmi belvárost körülölelő vár egyik legújabb tornyának számít. A Csizmadiák bástyája például bő száz évvel korábban épült.

Hirdetés

Szászsebes vára azon nagyon ritka európai erődítmények közé tartozik, amelynek építéséről hivatalos írásos dokumentum maradt fenn; ezt 1387-ban vetették papírra.

„A védelmi célt szolgáló várat Luxemburgi Zsigmond király engedélyével kezdték építeni. Corvin Mátyás 1485-ben kiadott rendelete alapján a falakat kijavították és megemelték. A munkálatok évtizedekig tartottak, de a feljegyzések alapján tudjuk, hogy 1438-ban, amikor a várost elfoglalták a törökök, a várban ágyúk is voltak. Az építkezés ekkor még valószínűleg zajlott, a vár befejezetlenül állt, hiszen a hivatalosságok önként adták át a várost az ellenségnek” – mondta el Călin Anghel, a Ioan Raica erdélyi földrajztudósról elnevezett helyi múzeum szakembere.

•  Fotó: Szászsebes polgármesteri hivatala Galéria

Fotó: Szászsebes polgármesteri hivatala

Építészeti remekmű a templom

Az alig kétszáz magyar és valamicskével több szász által lakott húszezres városkában valamikor megfordultak a rómaiak, a gótok, a hunok, az avarok és a szlávok egyaránt. Az első szász telepesek II. Géza idején érkeztek 1150 körül. A település kevesebb mint nyolc évtized múlva a tulajdonukba került, miután 1224-ben II. András nekik adományozta, az itt élő székelyeket pedig a majdani Sepsiszék területére telepítette. Sebest előbb a tatárok, majd a törökök többször is feldúlták és felégették.

Az állandó harcokból „keletkezett” a város kővára, amely a porig égett favárat volt hívatott felváltani. Ez a 14–15. században épült erődítményt 1708-ban Károlyi Sándor kurucai borították lángba. 1849. február 5-én Bem József foglalta el, majd innen indult a piski csatába. A falak jelentős részét és a védműveket a 19. században elbontották.

Még így is sok időbe telik a szászsebesi erődítmény körbesétálása, hisz 1,7 kilométer hosszúságban maradtak meg a másfél méter vastagságú, helyenként hét méter magas falak.

A vár legrégebbi és értékesebb építészeti remekműve a 12 és a 13. század fordulóján épült katolikus (később evangélikus) templom, amely manapság már csak hangversenyek alkalmával telik meg. Legutóbb, a múlt hét végén Alexandru Tomescu világhírű román előadóművész itt szólaltatta meg Stradivarius hegedűjét.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 20., hétfő

Székelyföldi politikus: az erdélyi és a magyarországi magyarok más-más tapasztalatok alapján döntöttek a választáson

Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.

Székelyföldi politikus: az erdélyi és a magyarországi magyarok más-más tapasztalatok alapján döntöttek a választáson
Hirdetés
2026. április 20., hétfő

Tizenhat év után távozik a Háromszék napilap főszerkesztője

Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.

Tizenhat év után távozik a Háromszék napilap főszerkesztője
2026. április 20., hétfő

Románia hivatalos jelentése rózsaszínben tünteti fel a nemzeti kisebbségek jogait – az RMDSZ szerint sok még a tennivaló

Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.

Románia hivatalos jelentése rózsaszínben tünteti fel a nemzeti kisebbségek jogait – az RMDSZ szerint sok még a tennivaló
2026. április 20., hétfő

A háromszéki Angyalos nyerte a legszebb határon túli magyar településnév címet

A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.

A háromszéki Angyalos nyerte a legszebb határon túli magyar településnév címet
Hirdetés
2026. április 20., hétfő

Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre vonatkozóan

Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.

Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre vonatkozóan
2026. április 20., hétfő

A Mátyás-szobor alkotójára emlékeztek Kolozsváron: emléktáblát avattak Fadrusz tiszteletére

Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.

A Mátyás-szobor alkotójára emlékeztek Kolozsváron: emléktáblát avattak Fadrusz tiszteletére
2026. április 19., vasárnap

25 éve ünneplik Kalotaszentkirályon a Föld napját

A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.

25 éve ünneplik Kalotaszentkirályon a Föld napját
Hirdetés
2026. április 19., vasárnap

Itt az igazi tavasz, már lehet csónakázni, vízibiciklizni a kolozsvári tavakon

Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.

Itt az igazi tavasz, már lehet csónakázni, vízibiciklizni a kolozsvári tavakon
2026. április 18., szombat

Ételmérgezés miatt került kórházba 27 személy Aradon (FRISSÍTVE)

Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.

Ételmérgezés miatt került kórházba 27 személy Aradon (FRISSÍTVE)
2026. április 18., szombat

Tömeges szabálysértések az erdészeti ágazatban, naponta bírságol a rendőrség

Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.

Tömeges szabálysértések az erdészeti ágazatban, naponta bírságol a rendőrség
Hirdetés
Hirdetés