
A közel négy évszázados félköríves torony a mintegy húsz hektáron, a történelmi belvárost körülvevő vár egyik legújabb tornyának számít.
Fotó: Szászsebes polgármesteri hivatala
Felújították a Fehér megyei Szászsebes középkori várának egyik látványosságát, a 17. századi bástyát. Az ízlésesen berendezett, mindössze kétszintes tornyot a helyi Rotary klub segítségével sikerült helyreállítani.
2022. július 17., 19:562022. július 17., 19:56
A Rotary klub helyi szervezetének hathatós közreműködésével sikerült helyreállítani a szászsebesi középkori vár egyik látványosságát, az 1634-ben épült félkör alakú bástyát. Az ízlésesen berendezett, alacsony, mindössze kétszintes torony a rotarysok gyülekező helyeként, de egyben látogatható turisztikai látványosságként is szolgál – ígérte Dorin Nistor, a Fehér megyei település polgármestere.
A közel négy évszázados félköríves torony a mintegy húsz hektáron, a történelmi belvárost körülölelő vár egyik legújabb tornyának számít. A Csizmadiák bástyája például bő száz évvel korábban épült.
„A védelmi célt szolgáló várat Luxemburgi Zsigmond király engedélyével kezdték építeni. Corvin Mátyás 1485-ben kiadott rendelete alapján a falakat kijavították és megemelték. A munkálatok évtizedekig tartottak, de a feljegyzések alapján tudjuk, hogy 1438-ban, amikor a várost elfoglalták a törökök, a várban ágyúk is voltak. Az építkezés ekkor még valószínűleg zajlott, a vár befejezetlenül állt, hiszen a hivatalosságok önként adták át a várost az ellenségnek” – mondta el Călin Anghel, a Ioan Raica erdélyi földrajztudósról elnevezett helyi múzeum szakembere.
Fotó: Szászsebes polgármesteri hivatala
Az alig kétszáz magyar és valamicskével több szász által lakott húszezres városkában valamikor megfordultak a rómaiak, a gótok, a hunok, az avarok és a szlávok egyaránt. Az első szász telepesek II. Géza idején érkeztek 1150 körül. A település kevesebb mint nyolc évtized múlva a tulajdonukba került, miután 1224-ben II. András nekik adományozta, az itt élő székelyeket pedig a majdani Sepsiszék területére telepítette. Sebest előbb a tatárok, majd a törökök többször is feldúlták és felégették.
Az állandó harcokból „keletkezett” a város kővára, amely a porig égett favárat volt hívatott felváltani. Ez a 14–15. században épült erődítményt 1708-ban Károlyi Sándor kurucai borították lángba. 1849. február 5-én Bem József foglalta el, majd innen indult a piski csatába. A falak jelentős részét és a védműveket a 19. században elbontották.
A vár legrégebbi és értékesebb építészeti remekműve a 12 és a 13. század fordulóján épült katolikus (később evangélikus) templom, amely manapság már csak hangversenyek alkalmával telik meg. Legutóbb, a múlt hét végén Alexandru Tomescu világhírű román előadóművész itt szólaltatta meg Stradivarius hegedűjét.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
szóljon hozzá!