A közel négy évszázados félköríves torony a mintegy húsz hektáron, a történelmi belvárost körülvevő vár egyik legújabb tornyának számít.
Fotó: Szászsebes polgármesteri hivatala
Felújították a Fehér megyei Szászsebes középkori várának egyik látványosságát, a 17. századi bástyát. Az ízlésesen berendezett, mindössze kétszintes tornyot a helyi Rotary klub segítségével sikerült helyreállítani.
2022. július 17., 19:562022. július 17., 19:56
A Rotary klub helyi szervezetének hathatós közreműködésével sikerült helyreállítani a szászsebesi középkori vár egyik látványosságát, az 1634-ben épült félkör alakú bástyát. Az ízlésesen berendezett, alacsony, mindössze kétszintes torony a rotarysok gyülekező helyeként, de egyben látogatható turisztikai látványosságként is szolgál – ígérte Dorin Nistor, a Fehér megyei település polgármestere.
A közel négy évszázados félköríves torony a mintegy húsz hektáron, a történelmi belvárost körülölelő vár egyik legújabb tornyának számít. A Csizmadiák bástyája például bő száz évvel korábban épült.
„A védelmi célt szolgáló várat Luxemburgi Zsigmond király engedélyével kezdték építeni. Corvin Mátyás 1485-ben kiadott rendelete alapján a falakat kijavították és megemelték. A munkálatok évtizedekig tartottak, de a feljegyzések alapján tudjuk, hogy 1438-ban, amikor a várost elfoglalták a törökök, a várban ágyúk is voltak. Az építkezés ekkor még valószínűleg zajlott, a vár befejezetlenül állt, hiszen a hivatalosságok önként adták át a várost az ellenségnek” – mondta el Călin Anghel, a Ioan Raica erdélyi földrajztudósról elnevezett helyi múzeum szakembere.
Fotó: Szászsebes polgármesteri hivatala
Az alig kétszáz magyar és valamicskével több szász által lakott húszezres városkában valamikor megfordultak a rómaiak, a gótok, a hunok, az avarok és a szlávok egyaránt. Az első szász telepesek II. Géza idején érkeztek 1150 körül. A település kevesebb mint nyolc évtized múlva a tulajdonukba került, miután 1224-ben II. András nekik adományozta, az itt élő székelyeket pedig a majdani Sepsiszék területére telepítette. Sebest előbb a tatárok, majd a törökök többször is feldúlták és felégették.
Az állandó harcokból „keletkezett” a város kővára, amely a porig égett favárat volt hívatott felváltani. Ez a 14–15. században épült erődítményt 1708-ban Károlyi Sándor kurucai borították lángba. 1849. február 5-én Bem József foglalta el, majd innen indult a piski csatába. A falak jelentős részét és a védműveket a 19. században elbontották.
A vár legrégebbi és értékesebb építészeti remekműve a 12 és a 13. század fordulóján épült katolikus (később evangélikus) templom, amely manapság már csak hangversenyek alkalmával telik meg. Legutóbb, a múlt hét végén Alexandru Tomescu világhírű román előadóművész itt szólaltatta meg Stradivarius hegedűjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!