A rendőrség szerint nem lankadhat a figyelmünk
Fotó: Borbély Fanni
Egy csíkszeredai férfit rendőrnek kiadó telefonos csaló kereste meg nemrég. Úgy tudja, mások is hasonló hívásokat kaptak, és van, akitől jelentős összeget sikerült kicsalni. A rendőrség szerint egyre gyakoribbak a hasonló esetek, és a bűnözök néha jelentős összegeket nyúlnak le áldozataiktól.
2025. október 28., 14:002025. október 28., 14:00
2025. október 28., 18:402025. október 28., 18:40
Október elején egy csíkszeredai férfit ért váratlan telefonhívás: a vonal másik végén egy nő hivatalos hangon mutatkozott be, a bukaresti rendőrség szervezettbűnözés-elleni osztályának munkatársaként.
– számolt be maga az érintett a Krónika egyik, hasonló átveréseket taglaló cikkére reagálva.
Ezúttal szerencsére nem lett anyagi következménye az esetnek: a férfi időben megszakította a beszélgetést. Ám nem mindenki volt ilyen óvatos. Olvasónk tudomása szerint Hargita megyében az elmúlt hetekben több hasonló hívásról érkezett jelzés, és egy áldozattól már húszezer lejt csaltak ki a bűnözők.
A csíkszeredai férfi beszámolója szerint az ismeretségi körében többen kaptak hasonló hívást az elmúlt napokban. Van, aki visszahívta a számot, de az már nem volt elérhető. Tudomása szerint az egyik eset odáig fajult, hogy az áldozat több ezer lejt veszített.
Egy másik beszámoló a közösségi médiában jelent meg: egy Hargita megyei hölgy mesélte el, hogyan keresték meg egy ismerősét ugyanezzel a módszerrel. A hívás alatt a csalók beszámoltak róla, hogy csalás áldozata lett, majd hivatalos adatokat kértek.
A csalási hullám tehát nem egyedi próbálkozás: szervezetten, előre megírt forgatókönyv szerint zajlanak a hívások. A csalók sokszor tisztában vannak az áldozatok adataival – teljes névvel, telefonszámmal –, ami növeli a hitelesség látszatát.
A módszer lényege, hogy a csalók rendőrnek, ügyésznek vagy más hivatalos személynek adják ki magukat. Hivatkoznak banki csalásokra, meghatalmazásokra, kölcsönfelvételekre, és azonnali intézkedést sürgetnek. A hangnem rendszerint határozott, olykor fenyegető: ha az illető megszakítja a beszélgetést, azzal „akadályozza a nyomozást”. Az így kialakított pszichológiai nyomás hatására sokan nem gyanakodnak, hanem inkább igyekeznek bizonygatni ártatlanságukat. Ez adja meg a lehetőséget, hogy a csalók megszerezzék a szükséges adatokat vagy hozzáférést bankszámlákhoz, digitális pénzügyi szolgáltatásokhoz.
Mint megírtuk, hasonló esetekről Kovászna megyében is beszámoltak az utóbbi hetekben. Ott vállalkozókat hívtak fel a „nyomozók”, banki csalásra hivatkoztak, és személyes adatokat kértek. A forgatókönyv ugyanaz: gyanúsítás, gyors adatbekérés, fenyegetés. Volt, akitől néhány perc alatt hozzáférést csikartak ki banki alkalmazásokhoz, és a nevében kölcsönt igényeltek.
A hatóságok közben jelezték: országos szinten próbálják kiszűrni a hasonló hívásokat, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a csalók mindig találnak kiskaput. Az intézkedések főleg a külföldi számok mögé bújtatott hívásokat érintik, de a belföldi mobilhívásokat nem lehet teljesen megfékezni. Így továbbra is sok múlik azon, mennyire maradnak éberek a polgárok.
Nemcsak figyelmeztet és óvatosságra int, hanem immár tesz is valamit a telefonos csalások gyanútlan áldozatainak védelme érdekében a távközlési hatóság: blokkolják a külföldről indított, hamis romániai számot megjelenítő hívásokat.
A csíkszeredai férfi története és a Kovászna megyei esetek egyaránt azt mutatják: a csalási hullám begyűrűzött a Székelyföldre is. Vállalkozók és magánszemélyek egyaránt célponttá válhatnak, a tét pedig nagy: egyetlen óvatlan pillanat elég ahhoz, hogy komoly pénzösszegek tűnjenek el.
Az intézmény közlése szerint az év eleje óta 54 ilyen esetet regisztráltak,
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a tényleges szám ennél jóval nagyobb lehet, mivel a legtöbb kísérlet nem kerül bejelentésre – sokan csak akkor fordulnak a hatóságokhoz, amikor már megtörtént a baj.
A Hargita megyei rendőrség tapasztalatai szerint a csalók több, jól kidolgozott módszert is alkalmaznak. Gyakori, hogy hivatalos személynek – rendőrnek, adóhivatali tisztviselőnek vagy banki alkalmazottnak – adják ki magukat, és így próbálnak személyes adatokat, jelszavakat vagy pénzügyi információkat kicsikarni. Máskor hamis e-maileket vagy közösségi médiás üzeneteket küldenek, amelyekben valamilyen kampányra, nyereményjátékra vagy sürgős ügyintézésre hivatkoznak.
Az elkövetők olykor valós adatokat is felhasználnak – név, cím, korábbi tranzakció –, hogy hitelesebbnek hassanak. Az ilyen támadások célja, hogy az áldozat félelemből vagy zavarában önként szolgáltasson ki bizalmas információkat, vagy saját maga indítsa el a pénzátutalást.
A hatóság figyelmeztet: ezek a módszerek elsősorban pénzszerzésre és adatlopásra irányulnak, az így megszerzett információkat pedig később további visszaélésekhez – például identitáslopáshoz, online vásárlási csalásokhoz vagy hitelfelvételekhez – használhatják fel.
A hatóság azt tanácsolja, hogy senki ne fektessen be olyan platformokon, amelyeket nem ellenőrzött az illetékes pénzügyi felügyelet, és mindig végezzen alapos utánanézést a szolgáltatás hitelességéről.
A Hargita megyei rendőrség kiemeli: az információs bűncselekmények folyamatosan fejlődnek a technológia rohamos fejlődésével együtt, ezért a legfontosabb védekezés továbbra is az éberség, a bizalmatlanság és az ellenőrzés. Egy pillanatnyi figyelmetlenség is elég ahhoz, hogy súlyos anyagi veszteség érje a gyanútlan áldozatot, ezért elengedhetetlen a folyamatos éberség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!