2008. december 24., 13:232008. december 24., 13:23
Több okból mégis a Királyi Hadapródiskola lehet a Körösvidéki Múzeum új székhelye, ám ennek felújítási feltételeit újratárgyalnák a kivitelező céggel – közölte tegnapi, évzáró sajtótájékoztatóján Radu Ţîrle, a Bihar Megyei Tanács elnöke. Mint azt már hírül adtuk, Ţîrle nem volt hajlandó aláírni a kivitelezési szerződést, mivel sokallta az épület felújításának 18 millió eurós költségét. A tanácselnök azt tervezte, hogy új székhelyet építtet a múzeumnak, a hadapródiskolát pedig úgynevezett közigazgatósági palotává alakíttatja, ahol a megyei tanács mellett más közintézmények kaptak volna székhelyet.
Időközben azonban a kulturális minisztériumból is átirat érkezett a tanácshoz a múzeum helyzetének megoldására, a külföldi cégek pedig, amelyek Ţîrle szerint megépíthették volna az új múzeumot, nem jeleztek vissza a megyei tanácsnak. Ráadásul a Közbeszerzéseket Felülvizsgáló Országos Ügynökség sem adott egyértelmű választ arra nézve, hogy ki kell-e új közbeszerzési eljárást írni a felújítás kivitelezésére – összegezte a tanácselnök. A múzeum tehát megkaphatja az amúgy 2005 óta neki szánt épületet, de Ţîrle azt is kijelentette: újra akarja tárgyalni a szerződés feltételeit a Selina Kft.-vel. A 400 ezer darabos közgyűjteménynek hosszú évtizedekig az egykori római katolikus püspöki palota, közismert nevén a barokk palota adott otthont. Ezt a katolikus egyház 1990-ben visszaigényelte, és vissza is kapta 15 évvel később, 2005 júliusában.
Az év augusztusában a püspökség és a megyei tanács megkötötte a 2008. augusztus 30-áig érvényes bérleti szerződést, melynek értelmében négyzetméterenként egyeurós bérleti díjért és néhány terem felszabadításáért a közgyűjtemény a barokk palota termeiben maradhatott. Miután a bérleti szerződés lejárt, szeptember elején a tanácselnök bejelentette az új székhely építésének tervét. Hosszan tartó tárgyalások következtek a római katolikus püspökséggel, majd a felek végül november 10-én aláírták az újabb, két évre szóló, négyzetméterenként egy euró bérleti díjat meghatározó bérleti szerződést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
Látogatottsági adatok