Régiók: utcára hívnak a magyar politikai alakulatok

Az autonómiakövetelések nyomatékosítása végett az elmúlt években rendezett megmozdulások mintájára ismét tüntetni hívják szimpatizánsaikat az erdélyi magyar politikai alakulatok, ezúttal a régióátszervezés tárgyában. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap a Radio France Internationale (RFI) bukaresti adásában a közigazgatási régiók kialakításának tervét kommentálva úgy fogalmazott: a Székelyföldet Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor sem merte beolvasztani a környező román megyékbe. „Az emberek utcára vonultak 1968-ban. Ha valaki azt hiszi, hogy 2013-ban nem fognak kivonulni, az téved\" – válaszolta a politikus arra a kérdésre, mit tesz a szövetség, ha a régiók kialakításánál nem veszik figyelembe a Székelyföldre vonatkozó javaslatát.

A legutóbbi, 1968-as közigazgatási átszervezéskor a kommunista hatóságok az addigi tartományok helyett kisebb megyékre osztották fel az országot, felszámolva egyebek közt a történelmi Székelyfölddel nagyjából megegyező Maros Magyar Autonóm Tartományt is. Kelemen a rádióműsorban kifejtette: a román politikusoknak túl kéne tenniük magukat a Székelyfölddel kapcsolatos „paranoián\", mert senki sem fogja Hargita és Kovászna megyét „zsákban elhordani, fekete lyukat hagyva az ország közepén\".

Az RMDSZ elnöke rámutatott: a Mócföldhöz vagy Dobrudzsához hasonlóan a Székelyföld is sajátos történelmi, kulturális hagyományokkal, gazdasági és társadalmi kötelékekkel rendelkezik, úgyhogy ebben a térségben nem lehet eltekinteni az etnikai szempontoktól. „Amikor Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes arról beszél, hogy Románia problémáit a regionális és kulturális különbségek eltörlése oldaná meg, akkor persze, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megyében élők egy nagyon perverz beolvasztástól tartanak. Attól, hogy olyan közigazgatási átszervezést hajtanak végre, amely a közösséget megfosztja a beleszólás lehetőségétől minden regionális intézményben\" – magyarázta Kelemen Hunor.

Nyilatkozatára reagálva tegnap Liviu Dragnea „inkorrektnek és elég veszélyesnek\" minősítette, hogy a szövetségi elnök demonstrációkat helyezett kilátásba Székelyföld beolvasztása esetében. A balliberális kormánynak a régiók kialakításával megbízott tagja szerint a régiók kialakítása nem jelent „útlevél-ellenőrzést\" az országon belül, a régiók a regionális fejlesztés területén fogják összehangolni a megyei tanácsok tevékenységét, továbbá a magyaroknak szerinte nincs miért tartaniuk ettől. Mint ismeretes, a kétharmados többséggel rendelkező Szociálliberális Unió (USL) működő közigazgatási régiókkal akarja megkezdeni a 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszakot, ezért a közigazgatási átszervezést még idén le akarja zárni. Az erdélyi magyar politikai alakulatok azonban elfogadhatatlannak tartják a hét fejlesztési régión alapuló közigazgatási felosztást, mert ezek a régiók olyan nagyok, hogy a magyarok mindenütt kisebbségben lesznek, és kiszorulnak a regionális döntéshozatalból: a székelyföldi magyarság aránya példádul a 30 százalékot sem éri el az úgynevezett központi régióban.

Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége a hétvégén bejelentette, aláírásgyűjtésbe kezd, hogy a magyar közösség tagjai önálló politikai szereplőként nyilváníthassanak véleményt a kormány régióátalakítási terveiről. „Nyugtalanságra ad okot, hogy a kormány megrendelésére készült szakértői háttértanulmány – a nagyhangú politikusi nyilatkozatokhoz hasonlóan – sem a történelmi régiók természetes határai szerint képzeli el a közigazgatási régiók határait, és hogy a létrehozandó regionális intézmények hatásköreinek körvonalazása sem a szubszidiaritás és az önkormányzatiság európai alapelveire, hanem az egységes és központosított nemzetállami homogenizációs szándékra épül\" – közölte a tervezett akciók kapcsán Toró T. Tibor. A néppárt elnöke szerint nyilvánvaló, hogy csak parlamenti eszközökkel nem lehet megakadályozni a regionalizációs folyamat Erdély és nemzeti közösségei számára kedvezőtlen alakulását, ilyen körülmények között pedig az önálló székelyföldi vagy egy sajátos jogállású partiumi régió kialakítását csakis közvetlen és határozott közösségi fellépéssel lehet elérni. Emiatt az EMNP egyeztetést kezdeményez a Székely Nemzeti Tanáccsal arról, hogy a következő hetekben közösen szervezzenek köztéri demonstrációkat az eddig ismertetett regionális átalakítási terv ellen. Ezen túlmenően az EMNP ismételten kezdeményezi az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum öszszehívását egy közös cselekvési terv kidolgozása érdekében. A romániai magyar közösség egészét érintő kérdésekben közös álláspont kialakítása céljából 2009-ben az egymással versengő magyar politikai szervezetek által alapított EMEF összehívását a néppárt már többször szorgalmazta a közelmúltban, de az RMDSZ elutasítása miatt a testület 2010 nyara óta nem ülésezett.