
Szövőszék a széki tájházban: régi mesterségeket keltenek életre
Fotó: Orbán Orsolya
A Kolozs megyei Széken az elmúlt években számos helyi vállalkozó és közösségszervező pályázott sikeresen a vidékfejlesztést támogató, uniós finanszírozású Leader program keretében. Gazdaszemmel sorozatunk videóriportjának új kiadásában a mezőségi faluban jártuk körül, mire fordíthatók a Helyi Akciócsoportok (GAL) keretében meghirdetett pályázatok. Széken arra is rákérdeztünk, mennyire nehéz pályázni, illetve milyen stratégiák mentén határozzák meg, hogy egy-egy kistérségnek mire van szüksége.
2025. november 12., 07:572025. november 12., 07:57
A sajtóban időnként felbukkannak a Helyi Akciócsoportok révén a Leader programban megpályázható különböző falusi projektek, amelyek célja a vidéki közösségek és a helyi gazdaságok megerősítése. Az uniós mezőgazdasági pályázatoktól eltérően ez a program nem a mezőgazdaság egyes ágazataira fókuszál, hanem nagyjából minden olyan területre, amely az agrárágazaton túl a faluhoz, a vidékhez kötődik. Románia uniós csatlakozása óta rengeteg sikeres falusi pályázat kapcsolódik ehhez a programhoz, amelyet Széken Szabó-Csorba Zsuzsanna pályázati tanácsadóval jártunk körül a Gazdaszemmel sorozat legújabb videós riportjában.
A Kolozs Megyei Tanácsban az RMDSZ listáján tavaly önkormányzati képviselői mandátumot szerzett szakember
A telken egy öreg parasztház állt, amelyet felújítottak, a terület többi részére pedig faházikókat telepítettek az ide látogató turisták számára. A Kék Lepke Vidéke nevű akciócsoporthoz tartozó Szék a pályázati tanácsadó szerint az egyik legaktívabb tagja a térségnek: a helyi kisvállalkozók és közösségszervezők igyekeztek minden pályázati lehetőséget kihasználni.
de uniós forrásból jöttek létre gasztropontok, valamint a helyi néprajzi örökséget ápoló tájház is” – magyarázza széki vendéglátónk.
Szabó-Csorba Zsuzsanna pályázati tanácsadó szerint a Leader program nélkülözhetetlen a kistérségek fejlesztéséhez
Fotó: Orbán Orsolya
Hogy jobban megértsük az Európai Unió tagországaiban 1991-ben létrehozott Leader program lényegét, Szabó-Csorba Zsuzsanna összefoglalja főbb célkitűzéseit. „A program célja, hogy a helyi, kistérségi igényekre és szükségletekre alapozva finanszírozzon helyi befektetéseket. A többi programmal ellentétben ennek az a lényege, hogy ne felülről mondják meg, egy adott térségben mit kell finanszírozni, hanem egy széles körű társadalmi vita és konzultáció előzze meg ezt a döntést” – mutat rá a helyi vidékfejlesztési program lényegére.
Az Európai Unió ugyan meghatároz egy általános keretrendszert, azonban
Az új uniós ciklusra vonatkozó helyi stratégia előkészítése 2024-ben történt meg.
A pályázati tanácsadó szerint minden GAL feladata az volt, hogy bejárja saját térségét, találkozzon és meghallgassa az embereket, s ez alapján dolgozza ki a kistérség stratégiáját.
A stratégiai dokumentumokban meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyeket a vidékfejlesztési minisztérium finanszíroz az Európai Unió forrásaiból.
Serestély Zsuzsa és István tájházat működtetnek Széken
Fotó: Orbán Orsolya
Romániában jelenleg több mint 200 Helyi Akciócsoport működik, amelyek lefedik az ország teljes területét. Ezek keretében a GAL-csapatok készítik elő a pályázati kiírásokat, amelyeket a szakminisztérium jóváhagyását követően online platformon tesznek közzé. A megyei tanácsos szerint a köztudatban ezek a csoportok pályáztató szervezetként jelennek meg, valójában azonban munkájuk sokkal szerteágazóbb: nagyon erős közösségszervező szerepük van, összekapcsolják a helyi szereplőket, és elősegítik az együttműködést az önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalkozói szféra között.

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Szabó-Csorba Zsuzsanna meglátása szerint a Leader programok számos romániai vidéki kistérség számára sikertörténetnek számítanak, ezért is aggasztó, hogy Brüsszelből érkező hírek szerint a következő uniós ciklusra sok kérdőjel fogalmazódik meg a program jövőjével kapcsolatban.
ez az egyetlen olyan uniós finanszírozás Romániában, amely a vidéki – nem mezőgazdasági – fejlesztéseket képviseli, a szolgáltatások, az oktatás, a civil szféra és egyéb vidéki szükségletek terén” – hangsúlyozza a vidékfejlesztési szakember.
Sikeresen pályáztak kemping építésére is
Fotó: Orbán Orsolya
Idén a Start-Up pályázatok számítanak a legnépszerűbb Leader-kiírásoknak, amelyek a vidéken vállalkozást indítók számára jelentenek fontos finanszírozási lehetőséget. A különböző Leader-pályázatok között kiemelt helyen szerepel a helyi turizmus fejlesztése – ennek az irányvonalnak Szék is nyertese, ahová évről évre sok vendég érkezik.
A pályázással kapcsolatban a szakember azt hangsúlyozza, hogy maga a Leader program egyszerűnek tűnhet, ám a pályázatok elkészítése összetett, bürokratikus folyamat, amelyhez sok dokumentáció szükséges.
Nem egyszerű dolog, de nem is lehetetlen, ezért sokan szeretnének pályázni. Idéntől annyiban könnyebb a helyzetünk, hogy a teljes pályázati folyamat egy digitális platformon zajlik, ahol a pályázat leadásától az elszámolásig minden lépés digitális aláírással történik” – mutat rá a pályázati tudnivalókra Szabó-Csorba Zsuzsanna.
Kolozs megye egyik leghíresebb magyar településén sok a talpraesett kisvállalkozó
Fotó: Orbán Orsolya
A sikeres széki Leader-beruházások közül meglátogattuk Serestély Zsuzsa és István tájházát a 2300 lakosú, túlnyomó többségében magyarok lakta községben. Az építőipari vállalkozóként dolgozó széki férfi három éve tért haza a nagy-britanniai munkavállalásból, hogy immár állandó jelleggel családja mellett lehessen. Már korábban megvásárolt egy rossz állapotú régi parasztházat, amely megadta az ötletet: jó lenne annak felújításával helyi tájházat létrehozni, széki varrottasokkal és a helyi mesterségek eszközeit bemutató darabokkal.
Az elnyert támogatásból számos bemutatót és régi mesterségek képzését tudták elindítani a faluban. Szövés, fonás, csizmakészítés, bokrétakészítés, bútorfestés, kalapkészítés, pártafonás – csak néhány azok közül a mesterségek közül, amelyeket hozzáértő adatközlők révén mutatnak be az érdeklődő iskolásoknak, helyi felnőtteknek és turistáknak. A házigazda elmondása szerint volt már 100–150 főt számláló rendezvényük is, hiszen sokan kíváncsiak arra, miből és hogyan éltek egykor a faluban.
Széki tisztaszoba a tájházban
Fotó: Orbán Orsolya
Az 1880-ban épült ház minden részletében őrzi az egykori széki parasztházak stílusát, hangulatát és varázsát a mai ember számára. A széki közösség körében is nagy visszhangra talált a Serestély házaspár tájháza. Zsuzsa asszony szerint bár a székiek ismerik ezeket a mesterségeket, gyermekeiket szívesen küldik a tájházbeli foglalkozásokra.
– ecseteli a gyerekfoglalkozások sikerét.
A régi mesterségek közül a bútorfestés egyre népszerűbb foglalkozássá válik
Fotó: Orbán Orsolya
Serestély Zsuzsanna már lánykorában megtanulta a bútorfestést – otthon széki ládákat, szekrényt, almáriumot díszített –, emellett a gyöngyfűzést is kedveli. Úgy érzi, megérte belevágni a tájházas projektbe, amelyhez nélkülözhetetlen volt a Leader program támogatása is.

Lovasturizmussal foglalkozó kalotaszegi gazdacsaládot mutatunk be a Gazdaszemmel sorozat e heti videós riportjában. A hetven lovat tartó házaspár nagykalotai farmjára látogattunk.
A közúti áru- és személyszállításban részt vevő gépkocsivezetőket ellenőrizték Brassó megyében a közlekedésrendészet munkatársai. Több műszakilag hibás járművet kivontak a forgalomból, és egy ittas sofőr is lebukott.
Megelégelve a város forgalmasabb utcáit és tereit ellepő kéregetőket, az aradi önkormányzat határozott lépésre szánta el magát a koldulás visszaszorítására, és felkérte a lakosokat, hogy adományaikkal „ne táplálják” a jelenséget.
November 10–14. között közel száz erdélyi és partiumi középiskolába látogat el országszerte a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, hogy a magyar diákoknak bemutassa a 2026-os szakkínálatát, valamint hogy miért érdemes a Sapientiát választani.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) közölte, milyen lesz az időjárás Romániában az elkövetkező hetekben.
Egy Maros megyei nő a mélybe vetette magát a kolozsvári Botanikus Kert tornyából, az áldozatot súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Saját kisgyermekét gázolta halálra kedden egy 28 éves nő a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségben.
Meghalt a temesvári gyermekkórházban egy 17 éves lány. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
A kisiratosi Szalai családnál „forró drót” van Márton-nap előtt, mert a híresen jó lúdjaikból jó előre rendelnek az ismerősök, barátok, de a jó libasült receptjét a Krónika olvasóival is megosztották.
Engedélyhez nem kötött airsoft fegyvert vitt be egy 14 éves diák egy kolozsvári gimnáziumba – rendőrségi ügy lett belőle. A rendőrség tájékoztató plakátot készített az iskolákban tiltott tárgyakról.
A lépcsőház és a folyosó nem a lakás része, mégis sokan szeretik feldíszíteni, illetve ezt-azt tárolni az ajtajuk előtti térben.
szóljon hozzá!