A helyi akciócsoportok tevékenységét bemutató fotókiállítás
Fotó: Makkay József
A Kistérségek napját szervezték meg a kalotaszegi Magyarfenesen az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok. Az öt akciócsoport két éven át közös projektben vett részt, ennek kiértékelése történt szerda délután a Kolozs megyei faluban. A projekt koordinátora, Szabó-Csorba Zsuzsanna a Krónikának elmondta, minden szinten az együttműködést szorgalmazzák, ami előbb-utóbb a helyi gazdák összefogásában is megmutatkozik.
2025. június 20., 16:282025. június 20., 16:28
2025. június 20., 16:392025. június 20., 16:39
Kistérségek napját szervezett a Szamos-Nádas Helyi Akciócsoport a közigazgatásilag Tordaszentlászló községhez tartozó Magyarfenesen az Arkhai Szoborparkban. A rendezvény apropóját az adta, hogy most zárult le öt egymással szomszédos Kolozs megyei akciócsoport Kistérségek című együttműködési projektje. A szomszédos megyékbe is átnyúló mikrorégiók – Erdélyi Mezőség Helyi Akciócsoport (GAL Câmpia Transilvaniei), a Nyugati-hegység Kapuja (GAL Poarta Apusenilor), a Fekete-Körös (GAL Crișul Negru), az Erdélyi Szamos (GAL Someș Transilvan) és a Szamos-Nádas Helyi Akciócsoport (GAL Someș–Nadăș) – keretében két éven át (a 2024–2025-ös időszakban) megvalósult együttműködés eredményeit értékelték ki a Kolozsvártól 20 kilométerre fekvő kalotaszegi falu rendezvényén.
Az elsőn az akciócsoportok vezetői értékelték az elmúlt két esztendő együttműködését, jelezve, hogy a jövőben bővíteni lehet a szomszédos megyék akciócsoportjai közötti együttműködést, hangsúlyozva a szomszédos vidékek, mikrórégiók jellegzetességeit, turistavonzó szerepét. A második kerekasztal különböző területekről érkezett szakembereket, intézményvezetőket szólaltatott meg, akik a vidék felzárkóztatását szolgáló helyi, falusi projektek megvalósítását járták körül. A számos megszólaló közül ki kell emelni Claudiu Salanțának, Kolozs megye főépítészének véleményét a romániai, az erdélyi vidék útkereséséről. Az építész számos nyugat-európai példát sorolt fel arról, hogy miért turistavonzó egy svájci vagy francia kistérség, szemben a romániaival.
gyakorlatilag minden passzol a tájjal, a környezettel. Amikor viszont itthon építkeznek, sokan oda nem illő színeket, anyagokat és épületformákat akarnak választani, a környezetükből kirívó tervekkel kilincselnek. Ha ezt nem fogadjuk el, akkor meg vannak sértődve, haragszanak a hatóságokra, miközben Nyugaton éppen amiatt szép a tájépítészet, mert a törvények szigorú szabályok közé szorítják” – fogalmazott a főépítész, aki szerint a romániai vidék turizmusát csak úgy lehet vonzóvá tenni, ha meg tudjuk mutatni a táj jellegzetességét építészetben, gasztronómiában, népviseletben, népszokásokban – mindenben, ami ide csábíthatja a vendégeket.
Szabó-Csorba Zsuzsanna (középen mikrofonnal): a kerekasztal-beszélgetések résztvevői sok szempontból járták körül a falvak fejlesztésének a lehetőségeit
Fotó: Makkay József
A magyarfenesi rendezvényen elhangzott, hogy a két év során a projektben részt vevő akciócsoportok közösen dolgoztak a kistérségek falvainak fejlesztéséért. A projekt célja a helyi közösségek közötti együttműködés elősegítése, a helyi erőforrások feltárása és hasznosítása, valamint az egyes kistérségek helyi identitásának kidomborítása és népszerűsítése volt. A projekt során számos kézzelfogható eredmény és konkrét kezdeményezés született.
Ide sorolandók a Természetért és Emberekért Egyesület által kidolgozott tanösvények, amelyek a látogatókat a mezőségi falvak természeti és kulturális örökségének felfedezésére hívogatják. Az eseményre fotókiállítással készültek a szervezők. A benevező fotósokkal szemben az volt az elvárás, hogy hitelesen mutassák meg az együttműködő partner kistérségek helyi sajátosságait. Akciócsoportonként a három legjobb fotót díjazták a résztvevők vastapsa közepette, a fotók a szabadtéri kiállítás keretében voltak megtekinthetőek.
Romániában a helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott több mint kétszáz helyi akciócsoportnak egyenként valamivel több mint egymillió eurós pályázati keret jutott. A hírek szerint a nemrég indult új uniós ciklusban nőni fog a helyi akciócsoportokban megpályázható pénz, amely a falvakat illeti meg. Mivel a mezőgazdasági termeléshez és beruházásokhoz kapcsolódó uniós támogatásokra kiírt pályázatokat a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) kezeli, a mikrorégiós GAL-pályázatok a mezőgazdasági termelés kivételével minden másra igényelhetők. A támogatás lényege éppen az, hogy faluhelyen is számos más típusú foglalkozás, vállalkozás ereszthet gyökeret.
Szabad társulás alapján a helyi önkormányzatok és civil szervezetek által tető alá hozott helyi akciócsoportok döntik el, hogy a hétéves uniós ciklusra rendelkezésükre álló uniós forrást milyen szempontok és kritériumok alapján használják fel. A rendezvényen elhangzott, hogy
a vártnál sokkal kisebb a kihasználtságuk. A mezőgazdasági minisztérium standardjai szerint idéntől a megpályázható forrásokat ezért igyekeznek más területek felé irányítani.
Az egész megyéből érkeztek résztvevők a magyarfenesi rendezvényre
Fotó: Makkay József
Az öt helyi akciócsoport együttműködését összehangoló koordinátor, a széki Szabó-Csorba Zsuzsanna, a Kolozs megyei önkormányzat RMDSZ-es tagja a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy az akciócsoportok keretében a helyi kisvállalkozások finanszírozására van a legnagyobb igény. A fiatal szakember azt hangsúlyozza, hogy a sikeres kisvállalkozásokat meg kell mutatni a faluközösségek számára, ezért azt találták ki, hogy az általuk finanszírozott cégek egy-egy közösségi célt is vállaljanak fel – közösségi rendezvényeket, gyereknapot, stb. tartsanak, ezt a közösségi vonalat szeretnék erősíteni.
Szabó-Csorba Zsuzsanna szerint nem nagy összegekről van szó – más uniós kiírásoktól eltérően ezek nem nagy pályázatok –, amit elosztanak számos település között. Arra törekszenek, hogy – legyen szó civil szervezetekről, vállalkozókról, kézművesekről, stb. – a helyi akciócsoporthoz tartozó minden településre jusson pályázat, ami nyilván csak akkor jöhet össze, ha az adott településről van pályázó is.
,,Az új uniós ciklustól kiemelten szeretnénk támogatni a helyi gazdák és kisvállalkozások, együttműködését, társulását, szövetkezését. Habár ez utóbbi szót nem szívesen használom, mert még mindig pejoratív a kicsengése. Számtalanszor elmondjuk az embereknek, hogy összefogás, együttműködés nélkül ma már semmilyen értékesítés nem lehet sikeres sem a mezőgazdaságban, sem más gazdasági területeken” – magyarázta Szabó-Csorba Zsuzsanna. A koordinátor azt is hangsúlyozza, hogy vannak jó példák, ahol többek között gazdák fogtak össze, és mezőségi terményeket szállítanak üzletláncokba.
Bartha Ernő, a magyarfenesi Arkhai szoborpark tulajdonosa köszöntötte vendéglátóként a résztvevőket
Fotó: Makkay József
A helyi akciócsoportok szakembere arról is beszélt portálunknak, hogy a projekt részeként az akciócsoportok munkatársait elvitték külföldi tapasztalatcserére, hogy lássák, milyen vidéki, kistérségi projektek működnek, illetve azokat hogyan lehetne itthon, Erdélyben hasznosítani. A másik fontos szempont, hogy más helyi akciócsoportok is tanuljanak egymás eredményeiből és sikereiből. ,,Fontos, hogy ki tudjunk lépni a szűk keretből, amelyben dolgozunk.
Ezt a munkát intézményközi együttműködéssel kell folytatni: közös asztalhoz ültessünk minden érdekelt felet a helyi falufejlesztésben. Most itt vannak az Észak-nyugati Fejlesztési Ügynökségtől is, tőlük is kérdezhettek a résztvevők” – ecsetelte a helyi akciócsoportok sikeres bemutatkozását a Krónikának Szabó-Csorba Zsuzsanna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!