Bethlendi István és Bea 16 éve foglalkoznak lovas turizmussal: 70 lóból áll az állományuk
Fotó: Orbán Orsolya
Lovasturizmussal foglalkozó kalotaszegi gazdacsaládhoz látogattunk a Gazdaszemmel videós sorozat e heti kiadásában. A hetven lovat tenyésztő házaspár nagykalotai farmján forgatott riportunkban a bértartásban elvállalt lovakról, a lovasturizmusról, ló és ember kapcsolatáról, valamint az egyre népszerűbb hobbilótartásról egyaránt szó esik.
2025. szeptember 24., 08:032025. szeptember 24., 08:03
2025. szeptember 24., 09:422025. szeptember 24., 09:42
Mintegy hetven lovat tart a Bánffyhunyadtól délre, Kalotaszentkirály szomszédságában fekvő Nagykalotán gazdálkodó Bethlendi házaspár. A lovasturizmusból élő család tizenhat éve foglalkozik lovagoltatással és lovas utak szervezésével az Erdélyi-szigethegységben. Amikor elkezdték, ez a fajta turizmus még ritkaságszámba ment, mára viszont egyre több település és üdülőhely környékén akad hasonló vállalkozás, amelyek különféle szolgáltatásokkal csábítják a lovaglás iránt érdeklődő gyerekeket és felnőtteket.
ahol a lovak idomítása, illetve a kezdők – gyerekek és felnőttek – lovagoltatása történik. Az egykori téesz-birtokot a magyarvalkói közbirtokosság vette át, így az épületeket sikerült megőrizni a széthordástól. Bethlendi István és Bea tőlük bérli az egykori tsz-birtok egy részét, illetve háromszáz hektárnyi legelőt, ahol lovaik télen-nyáron kinn, a szabadban, ridegtartásban élnek. A lovaknak ez az „életmódja” az elején a gazdacsalád számára is szokatlan volt – induláskor a hét-nyolc hátaslovat maguk is istállóban tartották –, később azonban éppen a helyiek tapasztalatai alapján jöttek rá, hogy a ló sokkal jobban szereti a szabadban. Ezt az is bizonyítja, hogy ha már megszokta, később az eresz alá sem tér be szívesen.
A lóállomány mintegy felét a bértartásban elvállalt állatok teszik ki. Többféle szolgáltatást nyújtanak a hobbiállat-tulajdonosoknak, akik több-kevesebb rendszerességgel meglátogatják kedvenceiket. A lovak fele a farmtól néhány kilométerre, villanypásztorral elkerített legelőn él, ahova a gazda hetente többször is kilátogat, hogy megtekintse állatait, nyalósót és szükség esetén takarmányt vigyen. A legelő területén több forrásból is friss vízhez, itatóhoz jutnak az állatok, a fák alatti delelő pedig kánikulában kínál menedéket.
A gazda végzi el a lovak körmének az ápolását is
Fotó: Orbán Orsolya
A rendszeresen meglovagolható hátasok a farmhoz közeli, kisebb legelőn élnek, ide mi is kilátogatunk. A gazda elmagyarázza, hogy gondozó nélkül idegenként nem ajánlatos bemenni a lovak közé. „Nem ajánlom senkinek, hogy mindaddig odalépjen a lóhoz, amíg nincs a közelben a gazdája, akármilyen szelíd is az állat. Egyrészt nyugalmat biztosít az állatnak, másrészt a vendégnek sem kell kellemetlen élményektől tartania, miközben megfelelő felvilágosítást kap arról, hogyan közelítsen a lóhoz” – magyarázza a gazda.
A népes lóállomány élénken fordul felénk, ahogy megjelenünk a közelükben. Néhányan kimondottan kíváncsiak a vendégekre, így hamar „arc-közelben” találjuk magunkat a szebbnél szebb hátaslovakkal. Ezek a barátságosabb egyedek szinte napi szinten találkoznak vendégekkel, turistákkal, őket szokták felnyergelni pár órás vagy akár több napos túrákra.
Gyűl a téli takarmány
Fotó: Orbán Orsolya
Bethlendi István elmagyarázza, hogy a lóhoz nem szabad úgy közelíteni, mint a kutyához: nagy állatról van szó, amelynek eltérőek az ösztönei. Öt-tíz perc alatt létrejön a kapcsolat ló és lovas között, de amikor megállnak pihenni, békén kell hagyni a lovat – ez a normális viszony.
„A lovaglás veszélyének szintje semmivel sem magasabb, mint amikor kimegy az ember síelni. Itt nincs akkora veszély, hogy elütnek a pályán. Egy dolog bizonyos: aki lóra ül, előbb-utóbb le is esik, ezt bele kell kalkulálni a ló és lovas kapcsolatában” – teszi hozzá, majd megnyugtat, hogy a nyeregből való lecsúszások vagy esések rendszerint nem súlyosak. Az elmúlt közel két évtizedben – a horzsolásokat leszámítva – egyetlen komoly baleset sem történt a kalotai birtokon.
Ló és ember kapcsolata: a család naponta ápolja az állatait
Fotó: Orbán Orsolya
Beszélgetésünket kávé mellett folytatjuk a telephely központjában egy tágas asztal mellett. Ide érkeznek a lovas utakra induló turisták, akiket megegyezés szerint többféle útvonalon kísér végig a család valamelyik tagja. A legrövidebb, pár órás út a közeli Kalotaszentkirály központjába vezet, ahol egy kertben kikötik a lovakat, és a pizzázóban megpihennek vagy szétnéznek a faluban, majd visszatérnek Nagykalotára. Egy-egy csapattal kimennek a közeli legelőkre is. A szervezett, többnapos utak azonban az Erdélyi-szigethegység környezetvédelmi területén keresztül vezetnek különböző üdülőövezetekhez, ahol a vendégek egy-egy éjszakára menedékházban szállnak meg, napi háromszori étkezéssel.
A bevételi oldalra komoly terhet ró a kiadások nagysága. A lovaknak éves szinten nyolc tonna szénát és ötezer kiló zabot vásárolnak, de a takarmányszükséglet mellett rengeteget költenek lószerszámokra, nyergekre, bukósisakokra, lábvédőkre és egyéb felszerelésekre, amelyek a biztonságos lovagoltatáshoz szükségesek. Bethlendi István szerint a bértartásból származó bevétel fedezi a teljes lóállomány takarmányozási költségeit, így a négytagú család megélhetését a lovasturizmus biztosítja.
A ló az idegennel is barátságos, ha a közelben van a gazdája
Fotó: Orbán Orsolya
Ma már számolni kell a konkurencia erősödésével is, miközben a lótartási szokások az utóbbi 5–10 évben radikálisan megváltoztak.
Szekérbe fogható igavonókra alig van igény, és az erdőkitermelésben nagy szerepet játszó lovak is már a múlté, helyüket átvették a gépek.
Folyamatosan nő viszont a hobbilótartás szerepe, egyre többen vágnak bele saját szórakozásukra, hogy időnként lovagolhassanak.
Ezeknek az állatoknak egy része bértartásra szakosodott állattelepeken köt ki, a nagyvárosok és az üdülőtelepek közelében pedig megszaporodtak a lovardák.
Házigazdánk szerint egyértelműen nő a hobbiból tartott lovak iránti igény. Sokan azonban nem bajlódnak saját lótartással, hanem inkább megvásárolják a lovardák szolgáltatásait, amelyek egyre fontosabb szerepet játszanak a hazai turizmusban is.
– magyarázza a nagykalotai lovasgazda.
Lovaglás a körkarámban: itt tanítják meg a lovaglás alapszabályait a kezdőknek
Fotó: Orbán Orsolya
Neje, Bea inkább a kezdőkkel foglalkozik: a körkarámban tanítja meg, hogyan kell felülni a felnyergelt lóra, és melyek a legfontosabb teendők ahhoz, hogy ló és lovasa között kialakuljon a megfelelő ritmus, ami elengedhetetlen a biztonságos lovagláshoz. Ő és tizenegyedikes lánya szokta betanítani a fiatal lovakat. Ottjártunkkor először tettek nyerget egy lipicai kancára, a próbálkozás meglepően könnyen ment, de ez nem jelenti azt, hogy a gondozó rögtön fel is ült a nyeregbe. Az hosszabb szoktatási időt igényel, és igazából két évnyi kitartó munka után mondható el, hogy olyan hátasló született, amelyre nyugodt lélekkel felülhet a vendég. Az odáig vezető út azonban fáradságos és hosszas kitartást igényel.
A hogyan tovább kérdésére válaszolva Bethlendi István úgy fogalmaz, hogy
Emiatt mindig óvatosak voltak, egy-egy lépést tettek előre, és sosem készítettek nagy terveket. „Igyekszünk mindezt jól megszervezni és vonzóbbá tenni, de nagyobb fejlesztésekben nem gondolkodunk. Azt hiszem, a családi vállalkozáshoz szükséges pluszt majd a lányunk adja hozzá, aki ennél többet akar, és másként szeretné majd csinálni” – teszi hozzá a házigazda, a Nagyváradon tanuló középiskolás lányára utalva, aki reményeik szerint átveszi tőlük a stafétát.
Nyergek a raktárban: a lovagolni vágyó vendégeket minden szükséges felszereléssel ellátják
Fotó: Orbán Orsolya
Nehéz anyagi helyzetben vannak a méhészek, sokan abbahagyták a méhészkedést, és aki kitart, már nem tud ebből főállásban megélni. Videós riportunkban a marosszéki Nemes András méhész hármasfalui birtokára látogattunk.
Az év Szatmár megyei állattenyésztője címet elnyert ombodi Balogh gazdacsalád bő harminc éve alapozta meg tejtermelő szarvasmarhafarmját. Videóriportunkban az egyre nagyobb kihívás elé néző tejtermelés nehézségeit és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghalt a fürdőkádban egy hatéves fiú kedden Temesváron.
Megannyi érdeme mellett Toró Tamás rossz fényt vet az RMDSZ jelentette politikai családra – állapította meg a szövetség rendőrségi botrányba keveredett – és emiatt tisztségéből felfüggesztett – brassói elnökéről Markó Attila.
Meghalt a nagyszebeni kórházban az az 58 éves férfi, aki Medgyesen elesett egy elektromos rollerrel és súlyosan megsérült.
Naponta több mint 400 magyarországi ingázik Nagyváradra azért, mert Romániában jobbak a fizetések, alacsonyabbak az árak, csak 20 percet vesz igénybe az utazás és az anyanyelvüket használhatják.
A temesvári rendőrség szervezett bűnözés elleni osztálya a város egyik általános iskolájában történt incidens ügyében nyomoz, amelyben két kiskorú tanuló érintett.
Bizarr incidens történt a kolozsvári repülőtéren: egy leszállásra készülő repülőgépnek több száz utassal a fedélzetén hosszú percekig kellett a levegőben köröznie, mert elaludt a légiforgalmi irányító, így nem kapott leszállási engedélyt.
Felfüggesztette tisztségéből a Brassó megyei RMDSZ Toró Tamást, az alakulat városi szervezetének elnökét a hétvégi rendőri incidens nyomán. A szövetség arra hivatkozik, hogy a döntéssel a szervezet működésének stabilitását kívánja biztosítani.
A szakképzés fejlesztését célzó együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá öt székelyföldi kórház, illetve a Kanta Szakképző Központot fenntartó Békéscsabai Szakképzési Centrum képviselői. A Kanta egyebek mellett egészségügyi képzést is akar indítani.
Brassó újabb lépést tesz afelé, hogy a turisták számára még vonzóbb és még könnyebben felfedezhető város legyen.
Hétfő délután tűz ütött ki Arad keleti kijáratánál, a megyeszékhely és Öthalom határán egy munkagépkölcsönző vállalat telephelyén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!