Rábólintottak a tanügyi reformra

A kisebbségi oktatás gondjait is rendezi

A tervezetet már tegnap iktatták a képviselőházban, amely elsőként vitatja meg, majd a döntő fórum, a szenátus asztalára kerül. Dumitru Pardău, az alsóház titkára szerint a tervezetet sürgősségi eljárással továbbítják a bizottságoknak, és a kormány által benyújtott változattal együtt a honatyák módosító indítványait is megtárgyalják. A képviselőháznak május 26-áig kell elfogadnia a tervezetet.

A jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított 30 napon belül lépne életbe. A törvénytervezet szerint 16 éves korig kötelezővé tennék az oktatást, bevezetnék az előkészítő osztályt, míg a kilencedik osztály ezentúl az általános iskola része lenne. Emil Boc kifejtette, utóbbi előírást a jelenleg ötödik osztályos diákokkal kezdődően alkalmaznák, az új típusú felvételivel együtt 2013-tól vezetnék be, míg az új típusú érettségi 2012-ben lépne életbe.

Markó Béla kormányfőhelyettes jelentőségteljes eseménynek nevezte a tervezet elfogadását a kormány által, kifejtve, hogy a parlament jóváhagyása után Romániának stabil, decentralizált, a döntések és finanszírozás terén pedig átlátható oktatási rendszere lesz. „Valószínűleg nem mindenki elégedett, de ami engem illet, szerintem ez a tervezet lehetővé teszi az oktatási rendszer valós reformját” – értékelte tegnapi sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke. Hozzátette, a magyar közösség számára örvendetes, hogy a tervezet a kisebbségi oktatás gondjait is rendezi mind közoktatási, mind felsőoktatási szinten.

Elégedetlen szakszervezetek

A tanügyi szakszervezetek és az ellenzéki pártok ellenben azt állítják, az oktatási minisztérium elsiette a jogszabálytervezet kidolgozását, csupán kéthetes nyilvános vita után a kormány elé terjesztette a dokumentumot, holott a törvény szerint a társadalmi párbeszédnek egy teljes hónapig kell tartania, és szakmai szervezetek kérték is ennek meghosszabbítását. A társadalmi párbeszéd újraindítását kérte a tervezet kapcsán Ecaterina Andronescu és Ioan Mang szociáldemokrata szenátor is, azt állítva, hogy a kormány nem tartotta be a törvényi előírásokat. A volt tanügyminiszter élesen kritizálta a tervezetet, azt állítva, hogy a hatalom ily módon még inkább növelni akarja az egyetemek és a tanintézetek fölötti kontrollját.

Aurel Cornea, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke szerint nem tudni, hogy a tanügyi törvénytervezet kormány által elfogadott változata mit tartalmaz. Kifejtette, az FSLI tegnap referendumot szervezett tagjai körében, hogy megtudja, mit kifogásolnak a dokumentumból a címzetes állások, a tanintézetek vezetése, a tanügyi átszervezés és a fejkvóta bevezetése terén. Utóbbi kapcsán kifejtette, amennyiben a kormány egyenlő módon támogatná az állami és a magántanintézeteket, nem lojális konkurenciát teremtene, hiszen utóbbiak az államtól, illetve a saját bevételeikből származó összegekből mesés fizetéseket biztosíthatnak majd, és módjuk lesz elszippantani a legfelkészültebb szakembereket. Cornea szerint az FSLI egy jól dokumentált anyagot akar letenni a bizottságok asztalára, de nem zárják ki azt sem, hogy a vita alatt tiltakozó akciókat szerveznek a parlament előtt.

Marius Nistor, a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Tömb (FSI) elnöke szerint a tervezet mind a diákok, mind a tanárok ellen irányul. Kifejtette, azt javasolják tagjaiknak, hogy ne írják be a jegyeket a naplóba, és készüljenek az év végi vizsgák bojkottjára, valamint az április 22-én tartandó figyelmeztető sztrájkra. Mint mondta, a felsőoktatási szakszervezetek képviselői ma tárgyalnak a tiltakozó megmozdulások menetrendjéről.

Többek között azt kifogásolják, hogy a törvénytervezet egyenlő mértékű állami finanszírozást biztosít az állami és a magánegyetemek számára, módosítja a vezetőtanács és a rektor megválasztásának módját, és előírja az azonos profilú felsőoktatási intézmények összevonását. Kifogásolja a törvénytervezetet a kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetem vezetősége is, amely úgy véli, a tervezet egy „szűk csoport” érdekeit szolgálja. A tervezet mindent kiszűr, amit az elmúlt húsz év alatt sikerült megvalósítani a romániai oktatásban. Andrei Marga rektor, volt tanügyminiszter szerint a parlamentnek egyszerre több törvénytervezetet kellene tanulmányoznia.