
INTERJÚ – Közel három év szünet után immár ismét van magyar alpolgármester Nagyváradon. A csütörtöki városi tanácsülésen megválasztott Huszár István szerint ez már nagy előrelépést jelent, és a jövőben megpróbálják ezáltal a lehető legtöbbet elérni. A vállalkozóból lett tanácsost alpolgármesteri terveiről faggattuk.
2015. február 15., 19:002015. február 15., 19:00
– Voltaképp már decembertől lehetett tudni, hogy ön váltja Ovidiu Mureşan szociáldemokratapárti (PSD) tanácsost az alpolgármesteri tisztségben.
– Ez azért igazából az utolsó percig bizonytalan volt, hiszen nem volt róla írásos megegyezés. Hat verzió volt, hat tanácsos közül választottak. Voltaképp nem is én váltottam az alpolgármestert, hanem ahogyan azt a városvezető Ilie Bolojan is elmondta, ők váltották le. Hiszen, mint ahogyan az elmúlt hónapok során bebizonyosodott, nem volt konszenzus a PSD-frakció és a PSD-s alpolgármester között, emiatt sok olyan határozat, amely a városfejlesztésre vonatkozott, nem tudott átmenni, mert a felek nem jutottak közös megegyezésre.
Ezen a polgármester változtatni szeretett volna, így új koalíciós többségre törekedett. Ennek szellemében váltották le Mureşant, és az RMDSZ-frakció tett egy javaslatot személyemre nézve, amely a tanácsi határozat megszavazásával megtörtént. A PSD-frakcióról tudjuk, hogy ezt nem várta meg, szerintem amúgy nagy hiba volt a részükről, hogy a voksolások előtt kivonultak az ülésteremből.
– Lehet arra számítani, hogy kinevezésével a városi tanácsban feloldódik az RMDSZ és a román frakciók közötti feszült viszony?
– Mi ezentúl is a magyar kisebbség érdekeit fogjuk képviselni, amelyek persze nem ütköznek a váradi román ajkú lakosság érdekeivel. Személy szerint én mindenekelőtt szeretném a nagyváradi lakosoknak az érdekeit képviselni, kiemelten a magyar kisebbségét.
– Vannak-e erre vonatkozó konkrét projektek?
– Azok a javaslataink, amelyeket eddig is beterjesztettünk, nem ütköznek a román lakosság érdekeivel, semmivel sem csorbítják jogaikat. Abban bízom, hogy amit eddig is kértünk, azt mostantól sikerül majd átvinnünk. Az elmúlt közel három évben nekünk, mármint a váradi magyarságnak sok vesztenivalónk volt. Tudjuk, hogy iskolát, osztályokat, bölcsődéket veszítettünk el. Bízom benne, hogy ezeket sikerül pótolnunk.
– Az RMDSZ-frakció korábbi javaslatai között szerepelt ugyebár az is, hogy a Szent László-szobor visszakerüljön a Szent László térre. Ezt első felvetésre elnapolta a tanács, csütörtökön viszont már nem került szóba, helyette Ferdinánd román király szobrának elkészítésére kiírandó pályázatról született döntés. Ilyen körülmények között még van-e arra esély, hogy a városalapító emlékműve visszakerüljön a főtérre?
– Ha a történelmet megnézzük, a főtér nem úgy épült meg, hogy rögtön ott voltak a szobrok. Később került oda Ferdinánd lovas szobra, majd helyére az ágyúk kerültek. Az én fiatalságomban – amikor még mobiltelefonok nem voltak –, ha randizni akartunk, akkor azt mondtuk, hogy találkozunk az ágyúknál, és onnan mentünk tovább. Biztos, mások is emlékeznek még erre. Ha most felújítják a Szent László teret Szent László-szobor nélkül, mert a már meglévő projektet nem lehet módosítani az európai uniós finanszírozás megkötései miatt, még nem jelenti azt, hogy utólag nem lehet majd ott elhelyezni a Szent László-szobrot is.
– A koalícióra lépéssel az RMDSZ elásta a csatabárdot Ilie Bolojan polgármesterrel, vagy a nagy csaták még csak ezután következnek?
– Eddig két különböző oldalon álltunk, egymással szemben, ugyanakkor mi az elveinket ezután sem fogjuk feladni.
– Hosszas tárgyalások előzték meg a koalícióra lépést, de a megegyezés részleteit az RMDSZ nem hozta nyilvánosságra. A román sajtóban megszólaló politikusok ugyanakkor állítják, hogy a PNL a magyar alpolgármesterrel meghúzta a határt, és innentől kezdve mást már nem enged a szövetségi frakciónak.
– Én ezt úgy látom, hogy egy magyar alpolgármesterrel, akinek lesz saját infrastruktúrája, akihez ismét bemehet majd a magyar anyanyelvű néni és bácsi, de tőlem akár román anyanyelvű is lehet, akkor máris nagy előnybe kerültünk. Ebből pedig mi megpróbáljuk a lehető legtöbbet kihozni.
– A folytatásban önnek kell ellátnia azokat a feladatokat, amelyeket Mureşan végzett.
– Így van. Szociális, gazdasági igazgatóság, ingatlankezelő vállalat, közterület-felügyelet.
– Meg az önkormányzati tevékenység megszervezése. Ennek szellemében tervezi-e továbbvinni a korábbi magyar alpolgármester, Biró Rozália törekvéseit a polgármesteri hivatali ügyintézésének kétnyelvűsítésének érdekében?
– Természetesen. Ezt a megyei tanácsnál is sikerült megvalósítani, és úgy gondolom, nem lesz semmi akadálya annak, hogy a városházán is bevezessük a „Da, poftiţi – Igen, tessék” programot. Sokan vannak olyanok, akik nem tudnak jól románul, de azt merem mondani, hogy voltak és vannak olyan magyar anyanyelvű hivatalnokok, akik eddig nem mertek beszélni. Hogy kinek a hatására, azt nem szeretném kommentálni, de ez a minimum, amivel kezdeni kell.
– Melyek az elkövetkező időszak prioritásai?
– Legelőször az adminisztratív eljárást kell befejezni. Át kell vennem a tisztséget, be kell költöznöm a hivatalba, és ki kell alakítanom az infrastruktúrát.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!