Heves vitát váltott ki a kolozsvári tanács keddi ülésén az a félszáz határozattervezet, mely a történelmi belvárosban található, leromlott állagú ingatlanok éves adójának 500 százalékos emelését írja elő.
2016. december 20., 18:462016. december 20., 18:46
A testület sorra tárgyalta a kifogásolt állapotú ingatlanok helyzetét, majd miután meghallgatta a tulajdonosok képviselőit, döntött a kérdésben: az esetek többségében jóváhagyva a szankciót. „A törvényt nem vitatják, hanem végrehajtják” – hívta fel a jelenlévők figyelmét Emil Boc polgármester, hangsúlyozva, hogy az új adótörvénykönyv kötelezi őket a sokak által vitatott lépésre.
Rámutatott, a központi városrészben az augusztusban kiküldött felszólítások nyomán 56 esetben szerezték be a felújításhoz szükséges építkezési engedélyt, 47 ingatlannak már be is fejeződött a korszerűsítése, további 56 tulajdonos pedig nem kívánt élni az önkormányzat által felajánlott kedvezménnyel, így kénytelenek szankciót alkalmazni, ennek nyomán januártól a jelenlegi érték hatszorosát kell befizetniük illetékként. Az elöljáró – aki a vonatkozó törvénycikkelyeket is felolvasta a jelenlévőknek –, arra is rámutatott, hogy a polgármesteri hivatal „irdatlan összegeket” fordít homlokzatfelújításra, de más kötelezettségei is vannak, nem összpontosíthatja a teljes költségvetést erre a célra. Ebben az évben 4 millió eurót költöttek épületek korszerűsítésére, mondta Boc, aki szerint az összegből hat ingatlant sikerült modernizálni.
Az első napirendi pontban szereplő ingatlan, a Főtér 14. szám alatti épület képviselői azt kifogásolták, hogy noha a törvény felső plafonként szabja meg az 500 százalékos emelést, a tanács ezt a lehetőséget választotta. Az önkormányzat szigorúnak bizonyult a határidő kapcsán is, hiszen míg a törvény év végéig adott lehetőséget a korszerűsítésre, a városháza november végét jelölte ki határidőként. „Ezek az ingatlanok évtizedeken keresztül az állam tulajdonában, az önkormányzat kezelésében voltak. Most azt kérik, mi tegyük meg azt, amit ők elmulasztottak” – hangoztatták a felháborodott lakók, akik szerint a főtéri ingatlanban, akárcsak a többi érintett épületben többnyire kisnyugdíjasok, kisjövedelműek laknak. Ezért nem történt meg eddig a felújítás: a tulajdonosoknak nem volt pénzük a munkálatokra, hangzott el.
Emil Boc viszont azzal replikázott, hogy ezek az épületek közveszélyesek. Az elöljáró emlékeztetett: év elején a városvezetés a tűzoltóság beavatkozását kérte több belvárosi műemlék meglazult stukkóinak és más díszítőelemeinek eltávolításához, hogy elejét vegye a baleseteknek. Polgármesterként nem vállalhat felelősséget az esetleges szerencsétlenségekért, főleg, hogy már a törvényi keret is adott ahhoz, hogy megakadályozza ezeket, mondta az elöljáró. „Nekünk Kolozsvár valamennyi polgárára gondolnunk kell” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette ugyanakkor, hogy azok számára, akik jövőre végrehajtják a felújítást, következő évben elengedik a szankciót.
Guttmann Szabolcs építész arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatnak nem szankcionálni kellene, hanem figyelemmel kísérni a felújítási munkálatokat, ezek minősége ugyanis sok esetben vitatható. Úgy vélte, időt kellene adni a tulajdonosoknak, hogy elvégezhessék a munkát, a városvezetésnek pedig létre kellene hoznia egy szakértői csapatot, amely sürgősségi esetben beavatkozik. A főtéri épület adójának emelését a tanácsosok végül jóváhagyták, és hasonlóan jártak el a sorban következő Egyetem utcai ingatlan vonatkozásában is. Az ingatlanadó-emelésre vonatkozó 56 napirendi pont tárgyalása lapzártánkkor még nem ért véget.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
szóljon hozzá!