Ponta: a verespataki bánya lezárt fejezet

Ponta közölte, éppen azért kereste fel a törvényhozást, hogy megbizonyosodjék afelől, miszerint Crin Antonescu, a szenátus elnöke mihamarabb napirendre tűzi a törvénytervezetet a felsőházban.Ponta úgy fogalmazott: nincs miért „hülyíteni a népet” a parlamenti különbizottság létrehozásával és a közvita beindításával, amikor a kétharmados többséggel rendelkező kormánykoalíció és a legnagyobb ellenzéki erő, a demokrata-liberális párt egyaránt ellenzi a bányanyitást. „Minél gyorsabban napirendre kell tűzni a törvénytervezetet: előbb a szenátushoz kerül, amely gyorsan elutasítja, aztán a képviselőház is leszavazza, és ezzel befejeztük\" – állapította meg a kormányfő.

Antonescu és az utca hangja

Pontát egyébként nem sokkal korábban Crin Antonescu, a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) liberális társelnöke kész tények elé állította a témában. A kormányfő bejelentését megelőzően ugyanis a szenátus vezetője is a verespataki bányaprojekt és az azzal kapcsolatos törvénytervezet elutasítása mellett foglalt állást. Az USL államfőjelöltje hétfő délben elmondta, nem lehet támogatni egy olyan országos jelentőségű projektet, amellyel szemben a társadalomban jelentős bizalmatlanság és gyanakvás fogalmazódott meg.

Antonescu közölte, a saját nevében beszél, az általa vezetett Nemzeti Liberális Pártban még nem született testületi döntés az ügyben, ugyanakkor nem titkolta, hogy a nyolcadik napja országszerte zajló beruházásellenes demonstrációk is befolyásolták állásfoglalását. „A hatalomnak nem az utca hangja alapján kell kormányoznia, de nem is hagyhatja figyelmen kívül azt” – fogalmazott a szenátus elnöke.Ponta ezt követően elismerte: koalíciós partnere nem konzultált vele, mielőtt a Verespatak-tervezet elutasítását javasolta volna.

Kettejük nyilatkozata nyomán a tervekkel ellentétben hétfőn már nem ült össze a parlament két házának állandó bizottsága, hogy különbizottságot alakítson a verespataki bányaprojekt érdekében. A szenátus ugyanakkor megszavazta, hogy ez a kamara sürgősségi eljárásban vitatja meg a törvénytervezetet. 

A liberálisok ugyanakkor a jelek szerint a szociáldemokraták „megkerülésével” hoztak testületi döntést a kérdésben. Legalábbis erre utal, hogy Horea Uioreanu, a Kolozs megyei önkormányzat PNL-s elnöke tegnap felszólította a megye parlamenti képviselőit és szenátorait, hogy szavazzanak nemmel a bányaprojektre. Sőt a tanácselnök magyarázatot követelt Daniel Barbu liberális művelődési minisztertől arra, hogy miért nem karolta fel a parlament UNESCO-bizottságának kezdeményezését, és mulasztotta el felterjeszteni Verespatakot a világörökségi státus megszerzésére.

Perelni készül a Gabriel

Ezáltal pont kerülhet a kanadai–román Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) tizenöt éve húzódó tervének végére, amelynek keretében ciántechnológiás eljárással termelték volna ki a Fehér megyei település alatt nyugvó 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. A bányanyitás ellen számos romániai és európai nagyvárosban több mint egy hete tüntetések zajlanak, amelynek részvevői a Ponta-kormány törvénytervezetének elutasítását, a ciántechnológia betiltását követelik.

Vasárnap este Bukarestben tízezren, Kolozsváron hatezren vonultak utcára, továbbá Brüsszelben, New Yorkban és Londonban is több tucatnyian tiltakoztak a cianidos bánya ellen. A projektet ellenző Alburnus Maior Egyesület hétfőn bejelentette, az akciót mindaddig folytatják, amíg Románia parlamentje véglegesen nemet mond a verespataki kitermelésre, szeptember 15-ére pedig a szervezet újabb általános mozgósításra szólítja híveit.

A projekt körüli vita azonban folytatódik, az RMGC anyavállalata, a kanadai Gabriel Resources ugyanis bejelentette: pert fontolgat a román állam ellen a beruházásokról szóló nemzetközi megállapodások vélt áthágása miatt. A verespataki befektetésben 80 százalékos részesedéssel bíró társaság azonban nagy bajban van, részvényei délután 64 százalékos zuhanást regisztráltak a torontói tőzsdén.

A kártérítési pert különben a nap folyamán Ponta sem zárta ki, mondván: az esetleges kártérítést a hazai adófizetőknek közösen kell állniuk. A kormányfő szerint a beruházó Traian Băsescu támogató nyilatkozataira alapozva rengeteg pénzt költött már a projektre (az RMGC szerint mintegy félmilliárd dollárt), abban a tudatban, hogy megtérül a befektetés. Az államfő egyébként arra a kérdésre, hogy a koalíció elutasító álláspontja után van-e még mozgástere a projekt előmozdítására, tegnapi sajtótájékoztatóján úgy válaszolt: „Észleltek önök elnökpárti többséget a parlamentben? Nem én rendelkezem kétharmados többséggel”.