Három köztéri szobor tűnt el az elmúlt években Marosvásárhelyen, kettő valószínűleg a színesfém-tolvajok áldozatává vált, a harmadikat a Színház tér felújításakor “felejtették el” visszatenni a helyére – derült ki a Marosvásárhelyi Kulturális Központ és a vásárhely.ro internetes portál által felkért szakemberek tanulmányából.
2013. október 23., 19:232013. október 23., 19:23
A Marosvásárhely műemléki topográfiája című projektet bemutató Szepessy Szabolcs elmondta: az a céljuk, hogy felleltározzák a marosvásárhelyi köztéri szobrokat, felmérjék állapotukat, felkutassák történetüket, és amennyiben szükséges, javaslatokat fogalmaznak meg az állagjavítás érdekében. “Idén tavasszal a városi tűzcsapok eltűnésére hívtuk fel a marosvásárhelyiek és az illetékesek figyelmét, sikerrel, ugyanis sikerült megakadályoznunk még több tűzcsap leszerelését. Fontosnak tartjuk a marosvásárhelyi épített örökség megőrzését, ezért indítottuk el a köztéri szobrokra vonatkozó tervünket is” – hangsúlyozta a központ vezetője.
A szakemberek által készített felmérést Orbán János művészettörténész ismertette: augusztus–szeptember folyamán városszerte 51 köztéri alkotást azonosítottak. “A számadatok tükrében elmondhatom, hogy Marosvásárhelyen 39 szobor, hét hősi emlékmű, egy emlékkereszt és egy szökőkút van. Három alkotásnak nyoma veszett: Kolozsvári Puskás Sándor Tavasz című szobra, amely a Kárpátok sétányán volt, Bálint Károly Napozó című alkotása, amely a Május 1 strandot díszítette és Gavril Şedran Kagyló című műve. Ez utóbbi a Színház téren volt, és valamiért nem helyezték vissza. Állítólag nem tűnt el, a vár udvarán van valahol, enyhén sérülten. A kampány során szeretnénk felhívni a marosvásárhelyiek, de az illetékesek figyelmét is, hogy ezek nem fémdarabok, kődarabok, hanem értékes alkotások, amelyekre mindannyiunknak vigyázni kell” – hangsúlyozta a szakember.
Elhangzott: úgy tűnik, jelenleg sem a városvezetés, sem a műemlékvédelemmel megbízott igazgatóságok nem szentelnek kellő figyelmet a köztéri szobrokra. Senki sem ellenőrzi ugyanis, milyen állapotban vannak, talapzatuk, vagy maguk az alkotások javításra szorulnak-e. Orbán János szerint a városban a legértékesebb, politikamentes alkotások 1960–1980 között készültek, jó lenne, ha inkább ezekhez hasonló szobrokat állítanának ezután is. “Azt tapasztaljuk, hogy neves, vagy kevésbé ismert személyeknek állítanak emléket, hogy legyen, ahova koszorúzni járni. Ehelyett azon kellene elgondolkodni, hogy olyan alkotások kerüljenek a közterekre, amelyek élhetőbbé, barátságosabbá teszik ezeket, s politikamentesek” – vélekedett a művészettörténész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!