
Fotó: Boda Gergely
2007. november 21., 00:002007. november 21., 00:00
Az eredeti, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete által javasolt elképzelés szerint – amelyet az RMDSZ-frakció terjesztett be és támogatott – a plaketteken az utcák régi magyar neve is szerepelt volna. A román tanácsosok azonban csak a már említett változatot voltak hajlandók megszavazni. Az önkormányzat azonban ezt a határozatot sem ültette gyakorlatba.
Petru Filip polgármester a Krónikának beismerte: nem történt „nagy dolog” az ügyben. „Nem foglalkoztunk vele, mert nincs sok olyan város Romániában, ahol magyar feliratok lennének. Nem akartuk, hogy ez konfliktust szüljön, amire eddig Nagyváradon nem volt példa, és nem is hiányzik – fogalmazott Filip. – Szatmárnémetiben sincsenek magyar feliratok az utcanévtáblákon, pedig ott RMDSZ-es polgármester van. Ott mért nincsenek?” A jövőre vonatkozóan kifejtette: a tanácsnak jóvá kell hagynia a táblák grafikai megjelenítését is, tudtával a műszaki igazgatóság 2-3 hónapja tárgyalt erről.
Biró Rozália viszont úgy véli, csak akkor történhet előrelépés, ha Petru Filip – aki EP-képviselőjelöltként befutóhelyen szerepel a Demokrata Párt listáján – bejut az EP-be. „Ha a tanács titkos szavazással engem választ, én leszek a polgármester, akkor megoldódik az ügy. Ha a másik alpolgármester (a demokrata párti Mihai Groza – szerk. megj.) mellett dönt, akkor nem tudom, mi lesz” – mondta. Hozzátette: ha ő kerül a polgármesteri székbe, egy hónapon belül elkezdődhet a kétnyelvű táblák felszerelése. A 700 utcanévtáblából előbb a központban lévőket cserélnék ki, és az újakon a város címere is szerepelne.
Több ezer aláírás
Az EMI már többször is megkereste az önkormányzatot az ügyben – nyilatkozta a Krónikának Barta Béla alelnök. „Nem válaszoltak a kérdéseinkre, és amikor időpontot kértünk, egyszerűen leráztak” – fogalmazott. Barta szerint az EMI az EP-választások miatt „jegelte” a táblaügyet, de hamarosan újra felhívja a közvélemény figyelmét erre. Végére ért ugyanis az az aláírás-gyűjtési akció, amelynek során ahhoz kérték a lakosság támogatását, hogy a város főtere a jelenlegi Unirii helyett újra Szent László király nevét viselje. „Több ezer aláírás gyűlt össze, két héten belül benyújtjuk ezeket az RMDSZ-frakciónak, hogy terjessze a tanács elé” – mondta az alelnök.
Biró Rozália kérdésünkre megerősítette: az RMDSZ-frakció felvállalja az ügyet, de szerinte kevés a valószínűsége, hogy a tanács elfogadja a javaslatot. „A húsz román tanácsos nemmel, a 7 magyar természetesen igennel fog szavazni” – vélte.
Vásárhelyen is háborúznak
Eközben a marosvásárhelyi magyar nemzetiségű önkormányzati képviselők azért küzdenek, hogy álljon le az utcanévtáblák lecserélése. A polgármesteri hivatal megbízottjai mintegy tíz nappal ezelőtt kezdték el az új feliratok kihelyezését, amelyeken románul és magyarul is feltüntetik az utca, tér, sétány megnevezést, azonban a név csupán az állam nyelvén jelenik meg, például a „Piaţa Trandafirilor tér” szerepel. Az új típusú feliratokat egy elfogadott tanácsi határozat következtében helyezték ki. Ezen határozat, amelyet még múlt hónapban fogadott el a testület, az utcanevek pontos román és magyar nyelvű lajstromát is tartalmazza. Ennek ellenére mégsem szerepel a táblákon az utca nevének magyar megfelelője. Bakos Levente, a fordításokkal megbízott alpolgármester, amikor tudomást szerzett a történtekről, kérdőre vonta a városháza illetékesét, aki azt válaszolta, hogy ő alkotmányosan és törvényesen járt el. „Valójában a közlekedési törvényre hivatkozott, de ugyanakkor belátta, hogy az utasítást Dorin Florea polgármestertől kapta” – nyilatkozta lapunknak Bakos. A város polgármestere, a demokrata párti Florea többször is a valós kétnyelvűség ellen foglalt állást, mondván, hogy semmi kifogása a tér vagy utca szavak ellen, viszont ezeknek csakis egyetlen, hivatalos megnevezésük lehet.
„A hónap végén újabb határozatot fogadtatunk el, amely majd tartalmazza a táblák pontos méretét, tartalmát és kinézését, és akkor a polgármester sem akadályozhatja meg a valós kétnyelvűséget” – fogalmazott Bakos.
Pap Melinda, Szucher Ervin
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.