Politikai elemzők: nehéz döntés előtt az RMDSZ

Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanára rámutatott, az RMDSZ 2009-ben már „beleszaladt egy pofonba”, amikor a magyarságot az akkori szociáldemokrata jelölt, Mircea Geoană támogatására buzdította a második fordulóban, a magyar többségű megyékben azonban végül a demokrata-liberálisok által támogatott Traian Băsescu nyert.

Emlékezetes egyébként, hogy az öt évvel ezelőtti választás első fordulója után Mircea Geoană megállapodott az RMDSZ-szel és a liberálisokkal arról, hogy támogatják Klaus Johannis nagyszebeni polgármester kormányfőjelöltségét. Kelemen Hunor szövetségi elnök akkor azzal indokolta a döntést, hogy a szociáldemokrata jelölt által javasolt Johannis-projekt a romániai társadalom és az erdélyi magyarság számára is kiutat jelentett volna a politikai és gazdasági válságból. A számításokat azonban Băsescu győzelme húzta át.

Bakk Miklós a Krónikának elmondta, a november 16-ai választáson a második esélyes Johannis több fajta stratégiát választhat.

„A jelekből az derül ki, hogy a jobbközép beállítottságú szász politikus programjában egy halvány erdélyiségszál is fellelhető, amely valamelyest párhuzamba állítható azzal a transzszilvanizmussal, amit Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje is népszerűsített kampányában. Azzal a különbséggel, hogy míg ez Johannisnál értékként jelenik meg, addig a néppárt kész program keretében kívánta megjeleníteni elképzeléseit” – mutatott rá a politológus.

Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója szerint a magyar szavazók körülbelül 25 százaléka már az első fordulóban román jelöltet támogatott, főként azok, aki román többségű településeken élnek. A szociológus szerint ők érzékelik igazán, hogy a voksolás tulajdonképpen az Erdély és Regát közti párharcról szól, ami egyébként az eredmények térképén is nyilvánvalóan kirajzolódott.

Rámutatott, ez a 25 százalékos arány nem nagyobb, mint az előző, 2009-es államfőválasztáson, amikor a magyar szavazók közül a legtöbben a jelenlegi államfőt, Traian Băsescut támogatták. Kiss Tamás szerint eléggé egyértelmű, hogy az „átszavazók” főleg a Keresztény-Liberális Szövetség jelöltjére, Klaus Johannisra adták le voksukat.

A szociológus úgy értékeli, az eddigi történések inkább arra engednek következtetni, hogy az RMDSZ inkább a szociáldemokrata jelölt, Victor Ponta miniszterelnök mellé áll, ez azonban a szövetség bejelentése szerint várhatóan csütörtökön derül ki.

„Úgy gondolom, hogy a második forduló előtt a magyar választók opcióit hatékony eszközökkel, komoly kampánnyal lehetne befolyásolni, átfordítani, erre azonban szerintem nincs lehetőség. Ha abból indulunk ki, hogy a magyar szervezetek egyik jelölt mellett sem foglalnak állást, és a választókra bízzák a döntést, akkor egyértelmű, hogy a magyar voksok Johannishoz kerülnek” – fejtette ki véleményét a szociológus, aki kétesélyesnek nevezte a november 16-ai voksolás kimenetelét.

Kiss Tamás szerint a két jelölt közül Johannis rendelkezik nagyobb tartalékokkal, mivel első látásra az 5, illetve 4 százalékos támogatottságot magáénak tudó Elena Udrea és Monica Macovei támogatói a nagyszebeni polgármesterre fognak szavazni, az azonban egyelőre nem tűnik egyértelműnek, hogy az első forduló harmadik helyezettje, az 5,4 százalékot begyűjtő Călin Popescu-Tăriceanu szavazói melyik jelöltet preferálják.