
Sokaknak álom maradt az üdülés, de a hatóságok szerint pihenni muszáj
Fotó: Pixabay.com
A koronavírus-járvány miatt elmaradtak a betervezett utazások, nyaralások, emiatt sok alkalmazott nem vette ki a pihenőszabadságát. Elméletben van ugyan lehetőség arra, hogy a munkavállaló még másfél évig átütemezhesse a bennmaradt szabadságnapjait, ám a munkaügyi felügyelőségek ezt a gyakorlatot nem bátorítják, hogy kivédjék az esetleges visszaéléseket.
2020. november 11., 19:412020. november 11., 19:41
Számos munkavállaló nyári szabadságolásának tett keresztbe a koronavírus-járvány, ki a fertőzéstől való félelemből, ki az itthon és külföldön érvényben lévő korlátozások miatt mondott le a nyaralásról, és az év végi síszünet hasonló okokból szintén meghiúsulni látszik. Emiatt sokaknak maradt bent több szabadnapjuk az idei év végére, és azon gondolkodnak, hogy át tudnák-e azokat ütemezni jövő évre. A munkaügyi felügyelőség viszont nem támogatja ezt a gyakorlatot.
Mint Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, a munkatörvénykönyv és a 2006/319-es munkavédelmi törvény is úgy fogalmaz, hogy
„A visszaélések kivédése miatt a törvény úgy közelíti meg ezt a kérdést, hogy a szabadság nem az alkalmazott joga, hanem ennek a biztosítása az alkalmazó kötelezettsége, úgy kell megszerveznie a munkát, hogy minden alkalmazott kivehesse a pihenőszabadságát. Sőt
– részletezte Ördög Lajos, hozzátéve, a jogszabály a lehetséges visszaéléseket védi ki.
A rendelkezés célja az, hogy fel se merüljön annak a lehetősége, hogy a munkaadó kényszerítse a foglalkoztatottat, ne vegye ki a pihenőszabadságát.
Az Avocatnet.ro jogi portál arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkatörvénykönyvben az áll: minden évben ki kell adni és venni a pihenőszabadságot, de megalapozott indokkal, az alkalmazott beleegyezésével ez másfél évig elhalasztható. Tehát
Ugyancsak a munkatörvénykönyv szabályozza, hogy minden alkalmazottnak egy évben legkevesebb 20 munkanapnyi pihenőszabadság jár, ennél több is lehet a munkaadó és a munkavállaló megegyezése alapján.
Kell egy kis „áramszünet”. Az alkalmazónak is jó, ha kipihent munkatársakkal végzi a tevékenységet
Fotó: 123RF
Ördög Lajos azonban vonatkozó kérdésünkre hangsúlyozta, nehéz és körülményes megindokolni, hogy egy alkalmazott miért nem vette ki a szabadságát, hiszen tulajdonképpen egy teljes év áll a rendelkezésére, hogy ezt megtegye. „Bizonyos esetekben az állami szférában is előfordul, hogy a szabadságot átcsúsztatják a következő évre, de ezt a gyakorlatot nem bátorítjuk.
– húzta alá a főfelügyelő. Hozzátette, a törvények nem írnak elő büntetéseket, ha a munkaadó nem biztosít különböző jogokat, például nem adja ki a fizetést vagy a szabadságot. Ilyen esetben megállapítják ennek a tényét, és feladatba szabják, hogy záros határidőn belül tegyen eleget a kötelezettségének. Ha a munkafelügyelőség által kiszabott feladatot záros határidőn belül nem oldja meg a munkaadó, akkor viszont már van lehetőség bírságolásra.
Ördög Lajos elmondta, gyakran előfordul, hogy az alkalmazott kéri, inkább fizessék ki a szabadnapjait, és ledolgozza, ám erre csak abban az esetben van lehetőség, ha megszűnik a munkaviszony, és maradtak letöltetlen szabadságnapok.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
szóljon hozzá!