Fotó: A szerző felvétele
2008. december 17., 09:372008. december 17., 09:37
Az oroszpiac területe a korcsolyapályához tartozik. A jégpályát az egykori néptanács építtette, 1983-ban a tanács tulajdonából az IMASA gyárhoz, majd a magánosítást követően az autóalkatrész-gyárhoz került. Ez 15 évvel ezelőtt azért hozta létre a piacot, hogy annak bevételéből támogassák a hokicsapatot. A csapat már évek óta megszűnt, de a piac maradt. 1995-ben a sepsiszentgyörgyi önkormányzat területet adott koncesszióba egy cégnek, hogy létesítsen rajta egy korszerű piacot, ahova át lehet költöztetni a szedett-vedett kirakóvásárt. Az oroszpiaci kereskedőket azóta évente felszólították a költözésre. Az árusok azonban ennek ellenére maradnak, mert szerintük a vásárlók megszokták a helyet, a másik piacra már nem járnának ki az olcsó áruért. Tavaly Ioan Maniga, a szerszámgépgyár és a piac tulajdonosaként új butikokat építtetett a kereskedőkkel, abban bízva, hogy a vásárhely így megfelel az elvárásoknak, és nem számolják fel. A helyzetet azonban tovább bonyolította, hogy az építkezésre nem kért építkezési engedélyt. A tulajdonos azzal mentegetőzött, hogy a piac 200 család megélhetését biztosítja.
A sepsiszentgyörgyi piacok helyzetét tovább bonyolítja, hogy az új, europiac helyzete is tisztázatlan. Az ezt működtető Novák Novrom cég felszámolás alatt áll, mivel három év alatt 58 ezer lejes adósságot halmozott fel. Pap Attila, a cég ügyvezetője szerint évekig ezer négyzetméter, a cég által nem használt területre is fizették a koncessziós bért, annak érdekében, hogy ezt visszakapják, az utolsó három évben nem fizették a számlákat. Az europiacon 70 butik van, bár mindegyiket kibérelték, csak négyet-ötöt nyitnak ki, a többit az oroszpiaci kereskedők használják raktárként. Sztakics Éva alpolgármester elmondta, a Novák Novrom céggel már tavaly októberben felbontották a koncessziós szerződést, a cég felszámolási eljárásának végén a butikokat felértékeltetik, ezek értékét a cég adósságát letartva kifizetik, és így az önkormányzaté lehet a piac, ahová átköltözhetnek majd az oroszpiaci árusok.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.