2009. augusztus 26., 08:522009. augusztus 26., 08:52
Bár májusban törvény született arról, hogy az ikerszülő anyák ezentúl minden gyermek után megkapják a gyermeknevelési pótlékot, a jogszabály alkalmazását még mindig nem dolgozták ki, így a plusz-juttatások folyósítása még mindig nem kezdődött el. A gyereknevelési támogatásra vonatkozó törvénymódosítás értelmében az ikerszülő anyák minden további gyerek után havi 600 lejes támogatásra jogosulnának júniustól. A régi szabályozás sokak szerint hátrányosan megkülönböztette azokat a kismamákat, akik ikreknek adtak életet, az eddigi gyakorlat értelmében ugyanis a kismamák a született gyerekek számától függetlenül kapták a támogatást, azaz akkor is a 12 havi bérük átlagának 85 százalékát kapták meg havonta, ha kettes, hármas vagy négyes ikreket szültek.
Mint ismeretes, a bukaresti legfelsőbb bíróság (LB) precedens értékű ítéletet hozott az elmúlt év októberében egy hármas ikreket nevelő nagyenyedi kismama perében. Ionela Danciu 2006-ban azért perelte be a Fehér megyei Munkaügyi és Szociális Igazgatóságot, mivel jelenleg egyéves és nyolc hónapos ikerlányai után mindössze egy gyermeknek járó, vagyis havi 800 lejes illetményt folyósított számára az intézmény.
Keresetében az enyedi anyuka arra hivatkozott, hogy a két évvel ezelőtt kormányhatározattal módosított, a gyermeknevelési támogatás odaítéléséről szóló jogszabály hátrányos megkülönböztetésben részesíti az ikreket. Noha a Fehér megyei táblabíróság 2008 augusztusában megalapozottnak nyilvánította, és elfogadta Ionela Danciu keresetét, az ítéletet a területi munkaügyi igazgatóság megfellebbezte a legfelsőbb bíróságon, amely azonban egy hónappal később elutasította az óvást, és kimondta: ikres szülők esetében az állam köteles a gyermekek száma után folyósítani a támogatást.
A felperes ezáltal jogosult a visszamenőleg járó, 28 800 lejes illetményre. Az ítélet kihirdetését akkor több tucat, ikreket nevelő szülő fogadta megelégedéssel az LB folyosóin, és közölték: ők is peres úton követelik a mindössze egy gyermeknek folyósított támogatás kiterjesztését. A statisztikák szerint Romániában évente 3500 nő szül kettős ikreket, 1500-an pedig hármas ikreket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok