Fotó: A szerző felvétele
2008. november 21., 07:002008. november 21., 07:00
– Tizenhat évig irányította Sepsiszentgyörgyöt polgármesterként. A szenátusban hogyan kívánja hasznosítani közigazgatási tapasztalatát?
– Sokszor bosszankodtam az olyan törvények miatt, amelyeket polgármesterként nem lehetett elõírásszerûen alkalmazni, mivel mindig létezett egy alkalmazási módszertan, amely gyakran módosította a jogszabályt. Azt szeretném, ha a módszertant ezentúl az önkormányzatok dolgozhatnák ki, településre lebontva. Másrészt olyan törvényekre van szükség, amelyek nem keverik össze a kormány hatáskörébe tartozó intézmények, valamint az önkormányzatok hatáskörét. Ezeket a jogszabályokat vagy nem kellene meghozni, vagy az önkormányzatokra kellene bízni a rájuk tartozó kérdések megoldását. Elfogadhatatlan, hogy a kormány vagy a parlament dönt olyan engedélyeztetési folyamatok ügyében is, amikor például a Bölön-patakon akarunk hidat építeni. Meg kell oldani a települések pénzügyi autonómiáját, hogy a helyi jövedelmek százszázalékosan az önkormányzatok rendelkezésére álljanak, anélkül, hogy Bukarestben mondanák meg, mire kell ezeket felhasználni. Ha az önkormányzatiság, az autonómia felé akarunk haladni, a jogszabályokat ilyen formában kell megalkotni.
– Sepsiszentgyörgy gondjait ismeri, viszont a vidék igényeit sikerült-e feltérképeznie?
– Hat éve az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöki tisztségét is betöltöm, számomra tehát nem ismeretlenek a sepsiszéki és erdõvidéki települések gondjai. Szenátori választókerületemben három területre összpontosítok: Sepsiszentgyörgyre, a sepsiszéki településekre és Erdõvidékre. Valamennyinek más igényei és megoldásra váró problémái vannak, amelyeket jól ismerek. Elképzeléseimet és javaslataimat szívesen megosztom, ellenben nem egy szenátor feladata, hogy ezeket a kérdéseket kezelje, hanem a települések és az általam is szorgalmazott kistérségi társulások kell hogy megfogalmazzák igényeiket. A szenátor felelõssége, hogy ezek végrehajtásához politikai vagy anyagi hátteret biztosítson.
– Mekkora a tétje a romániai magyarság parlamenti képviseletének?
– Többek között azért fontos a parlamentben az erõs magyar képviselet, hogy vissza lehessen verni a háromszéki magyarság mindennapjait is veszélyeztetõ román törvénykezdeményezéseket. A Nagy-Románia Párt és a Konzervatív Párt a szociáldemokraták partnerségével többször nyújtott be olyan tervezetet, amely a románok székelyföldi betelepítéséhez nyújtana anyagi támogatást, vagy éppenséggel a magyar családok Magyarországra költözését finanszírozná. Mindkét javaslat célja az etnikai arányok felborítása. Megpróbálhatják kötelezõvé tenni a földrajzi, történelmi nevek kizárólagos román használatát, a román nyelven történõ szakoktatást. Az RMDSZ parlamenti jelenléte biztonságot nyújt, szavatolja az elért eredmények megõrzését, és védelmet nyújt az ilyen próbálkozások ellen valamennyi erdélyi, székelyföldi, háromszéki magyarnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Látogatottsági adatok