Hirdetés

Pénzhiány miatt hosszabbítják meg két erdélyi szénbánya működési engedélyét

pénzhiány

Vészmegoldás. Mivel pénzhiány miatt nem lehet maradéktalanul elvégezni a bezárásukhoz szükséges munkálatokat, meghosszabbítják a lónyai és a lupényi bánya működési engedélyét

Fotó: Facebook/Lupeni, Hunedoara, Romania

A lónyai és a lupényi szénbánya kitermelési koncessziós engedélyei érvényességi idejének meghosszabbításához szükséges dokumentáció elkészítésére kötött szerződést a Zsil-völgyi Energiaipari Komplexum (CEVJ).

Balogh Levente

2026. június 29., 16:532026. június 29., 16:53

Az állami cég, amelyet teljes egészében az energiaügyi minisztérium irányít, és amely a térség szénbányáit, valamint a parosényi hőerőművet üzemelteti, pénzhiány miatt kényszerült erre a lépésre – mutat rá a Profit.ro gazdasági portál.

A szolgáltató a Parosényi Egyetem, a szerződés értéke pedig 300 000 lej plusz áfa.

Hirdetés

A Zsil-völgyben található lónyai és lupényi szénbányát eredetileg az idei év végéig kellene bezárni az országos energiarendszer dekarbonizációjára vonatkozó jogszabályok, valamint az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv (PNRR) keretében Románia által vállalt kötelezettségvállalás értelmében.

A szerződés odaítélési dokumentációja szerint azonban

a bányák biztonságossá tételére és környezetvédelmi intézkedésekre irányuló munkálatok 2026. december 31-ig nem fejezhetők be, elsősorban pénzhiány miatt.

A Zsil-völgyben található másik két bányát, livazényi és a zsilyvajdejvulkánit, 2032. december 31-ig kell környezetvédelmi szempontból biztonságossá tenni és bezárni, a parosényi hőerőmű 150 MW-os 4. blokkját pedig a 108/2022. sz. kormányrendelet szerint 2030 végéig kell üzemeltetni a bányákból származó szén semlegesítése érdekében.

A határidőt az energetikai szektor dekarbonizációjáról 108/2022 sz. sürgősségi rendelet írja elő, amelyet a 334/2022 sz. törvény hagyott jóvá, valamint az Európai Bizottság 7896/2024. számú határozata, amely

2032-ig összesen közel 4 milliárd lej állami támogatást hagyott jóvá a cég számára a bányák biztonságossá tételére.

A dokumentumokban rámutatnak: az eredeti határidők a bányavállalattól független objektív okok miatt (megfelelő finanszírozás hiánya) nem teljesíthetők, ezért szükséges a lónyai és a lupényi kitermelési koncessziós engedélyek érvényességi idejének meghosszabbítása.

„Figyelembe véve a földalatti bányászati munkák összetettségét, a munkálatok jelenlegi állása, a sajátos geológiai és bányászati-műszaki feltételek, valamint a pénzügyi, műszaki és humánerőforrás-jellegű objektív korlátok miatt

Idézet
a fent említett jogszabályokban előírt határidők nem teljesíthetők biztonságos körülmények között az alkalmazandó műszaki és bányabiztonsági előírások betartásával.

Ennek nyomán az illetékes állami hatóságok szintjén jelenleg intézményi lépések folynak az alkalmazandó jogi keret – beleértve a bányák bezárására megállapított határidőket is – elemzésére, valamint adott esetben módosítására és/vagy aktualizálására, a lelőhely biztonságossá tételére, a bányászati tevékenység lezárására és/vagy ideiglenes folytatására irányuló tevékenységek jogi folytonosságának biztosítása érdekében” – áll a szerződés odaítélési dokumentációjában.

A komplexum munkavállalóit tömörítő Muntele szakszervezet korábban jelezte, hogy a 2026. december 31-i bezárási határidő irreális.

A Gazeta de Dimineață című helyi lap szerint az idei év vége után még elvégzendő munkák közé tartoznak a szigetelések, a feltöltések, a vízgazdálkodás, a bezárt területek megfigyelése és az egyes földalatti szektorokhoz való hozzáférés fenntartása.

A CEVJ számára nyújtott állami támogatás kifizetése tavaly akadozott, miközben

a 2026-os állami költségvetés erre a célra kevesebb mint 350 millió lej összeget irányoz elő, noha a szükséglet meghaladja a 663 millió lejt.

Mint arról beszámoltunk, Laurențiu Nistor, a Hunyad megyei önkormányzat elnöke tavaly októberben a Zsil-völgyi szénbányák bezárási folyamatának meghosszabbítását kérte.

A dél-erdélyi megye elöljárója Nicușor Dan román államfőnek és Ilie Bolojan volt miniszterelnöknek címzett nyílt levelében egy elsietett lezárási folyamat veszélyeire is felhívta a figyelmet.

A levélben a szénbányászatáról híres térség megyei elöljárója a szakemberek megállapításaira és a helyszíni „valóságra” hivatkozott.

Hangsúlyozta:

a bányák bezárásának úgy kellene történnie, hogy később ne veszélyeztesse a lakosok biztonságát és a közösségek gazdasági stabilitását.

A dokumentum szerint a lónyai szénbányát a tavalyi év végéig, a lupényit 2026 júliusáig kellett volna bezárni, míg a livazényi és zsilyvajdejvulkáni bányák bezárási határidejeként 2028 végét jelölték meg.

A Hunyad megyei tanácselnök szerint a kitermelés biztonsága érdekben Lónyán és Lupényban 2028 végéig, míg Livazény és Vulkán bányáinál 2032 végéig kellene kitolni a határidőt.

Előbbi két bányában az ember-, felszerelés- és anyaghiány miatt sem tartható az eredeti ütemterv – írta Nistor.

Szaktanulmányokra hivatkozva azt állította, hogy a két bánya bezárása még 4–6 évig eltartana, amennyiben a bányászok négy váltásban dolgoznának és biztosítanák számukra a szükséges anyagmennyiséget, amire – tette hozzá – jelenleg nincs anyagi fedezet.

Nistor a lupényi bánya bezárásával járó veszélyekre is figyelmeztetett, emlékeztetve, hogy

a létesítmény a város egyik lakónegyedének közelében van, és az elsietett bezárási folyamat később földmozgásokat, gázok felszabadulását eredményezheti, a még meglévő széntartalékok berobbanásához vezethet.

Arra is rámutatott, hogy a két bányában a kitermelés leállítási terve csak októberben kapta meg a jóváhagyást és a bezárási munkálatok ütemterve nem számol a helyszíni valósággal.

Az évtizedekkel ezelőtt tizezreket foglalkoztató, napjainkban az említett négy bányát és a hőerőművet magába foglaló Zsil-völgyi energetikai komplexumnak jelenleg 2400 alkalmazottja van.

Románia a karbonsemlegességi stratégia keretében vállalta, hogy 2032-ig fokozatosan bezárja a szénbányákat.

A Zsil-völgyi kitermelés leállítását az egykor a térség gazdasági motorjának számító bányák versenyképtelenségével indokolták.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 20., hétfő

Újabb halasztás a sofőrjelölteket csúszópénzért segítő vizsgabiztosok perében

A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.

Újabb halasztás a sofőrjelölteket csúszópénzért segítő vizsgabiztosok perében
Hirdetés
2026. július 20., hétfő

Változékony időjárással fordulunk rá augusztusra – Mutatjuk a kéthetes előrejelzést

Változékony lesz az időjárás a következő két hétben, meleg időszakokra, átmeneti lehűlésre és záporokra, zivatarokra egyaránt számítani kell – derül ki a meteorológiai szolgálat július 20. és augusztus 2. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Változékony időjárással fordulunk rá augusztusra – Mutatjuk a kéthetes előrejelzést
2026. július 19., vasárnap

„Csőbe húzták” az EU új határvédelmi rendszerét Kolozsváron az egypetéjű ikrek

Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.

„Csőbe húzták” az EU új határvédelmi rendszerét Kolozsváron az egypetéjű ikrek
2026. július 19., vasárnap

Vita robbant ki az egyik bánsági városban a játéktermek elköltöztetése miatt

Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.

Vita robbant ki az egyik bánsági városban a játéktermek elköltöztetése miatt
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Széllökésekkel, villámlással érkeznek a zivatarok Erdély számos vidékére

Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.

Széllökésekkel, villámlással érkeznek a zivatarok Erdély számos vidékére
2026. július 19., vasárnap

A nagyváradi Pride-felvonulás engedélyezését kérik az európai Zöldek

Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.

A nagyváradi Pride-felvonulás engedélyezését kérik az európai Zöldek
2026. július 19., vasárnap

„A hit nem marketingkérdés” – Tönkő-Lukács Levente lelkész a fogyasztói és gyülekezeti mentalitás összefüggéseiről (2.)

„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.

„A hit nem marketingkérdés” – Tönkő-Lukács Levente lelkész a fogyasztói és gyülekezeti mentalitás összefüggéseiről (2.)
Hirdetés
2026. július 18., szombat

„Krisztust nem kell »eladhatóbbá« tennünk” – Tönkő-Lukács Levente református lelkész a fogyasztói mentalitás hatásáról (1.)

„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.

„Krisztust nem kell »eladhatóbbá« tennünk” – Tönkő-Lukács Levente református lelkész a fogyasztói mentalitás hatásáról (1.)
2026. július 17., péntek

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről

Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről
2026. július 17., péntek

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának

Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának
Hirdetés
Hirdetés