Passzt mondanak a háziorvosok

A Háziorvosok Patronátusainak Országos Föderációja (FNPMF) és a Háziorvosok és Általános Orvosok Országos Társasága (SNMF) tegnap már tárgyalt a szaktárca, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) képviselőivel, azt kérve, ne varrják az orvosok nyakába a több millió kártya kibocsátásához szükséges adatfelvételt, ezek ellenőrzését és érvényesítését. A két érdekvédelmi szervezet jelezte: az elektronikus egészségbiztosítási kártyák bevezetése a CNAS projektje és nem a háziorvosoké.

\"Az azonosító dokumentumot a törvény előírásainak értelmében kizárólag a biztosító adhatja át a címzetteknek. A kártya feltöltése a páciens adataival igen időigényes eljárás, s ezt az időt a háziorvosok a betegeiktől lennének kénytelenek elvenni. Így kényszerűen lerövidülne a vizsgálatokra szánt idő\" – hívták fel a figyelmet közös közleményükben a szervezetek.

A háziorvosok képviselői továbbá azt is leszögezik, hogy a kártyák használatához szükséges informatikai hálózattal való összekapcsolódáshoz szükséges kártyaleolvasó (chip-leolvasó) készülékek megvásárlását sem vállalják. Úgy vélik, hogy ez is a kártyák bevezetését célzó uniós finanszírozású projekt része kell hogy legyen, tehát a biztosítónak kell megvásárolnia és szerződéses alapon kellene kiosztania a háziorvosoknak. Cristian Buşoi CNAS-elnök egyébként korábban úgy nyilatkozott, a háziorvosok segítsége nélkül az egészségbiztosítási pénztár megyei kirendeltségei képtelenek elvégezni a beszerzési munkát.

Nem vállalják át a munka nehezét

\"A CNAS semmilyen szín alatt nem kötelezheti a háziorvosokat, hogy az általa indítványozott projekt egy részét finanszírozza\" – jegyzi meg a két érdekvédelmi szervezet. Az újabb tiltakozás apropóját egyébként az adta, hogy az elmúlt héten Aradon átadták az első egészségbiztosítási kártyákat.

Amint arról korábban beszámoltunk, egy 2012-es kormányrendelet értelmében a műanyag információhordozón a páciens azonosító adatai szerepelnek: név, egy 20 számjegyből álló egyedi kód, ami viszont nem azonos a személyi azonosító számmal (CNP), vércsoport és Rh, valamint az egészségügyi kórlap összes adatai születéssel kezdődően. További információk is szerepelhetnek a kártyán a páciens beleegyezésével: kapcsolatszemély elérhetősége, szervadományozási szándéka, krónikus betegségei.

A tervek szerint a kártyákat 2011 januárjától kezdték volna gyártani, és havonta egymillió darab készült volna el, így mintegy 18–19 hónap alatt mind a 18,5 millió biztosítással rendelkező polgárhoz eljutott volna. Rodica Tănăsescu, a Háziorvosok és Általános Orvosok Országos Társaságának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: amikor a háziorvosok megkapják a kártya használatához szükséges kelléket, nyitottak rá, hogy segítsék a projektfelelős pénztárt az új adathordozó bevezetésével járó munkában.

\"Megalázó a CNAS törekvése\"

Felháborító és megalázó, ahogyan az egészségügyi pénztár megpróbálja átpasszolni a kártya kibocsátásával járó munka legjavát – jegyezte meg a Krónika érdeklődésére Szabó Soós Klára, a Hargita megyei Családorvosok Egyesületének vezetője. \"Orvosok vagyunk, megkérdőjelezhetetlen fontosságú szolgáltatást biztosítunk a lakosságnak, és az egészségbiztosítóval kötött szerződésünkben sehol sem szerepel, hogy postásként vagy adatgyűjtőként is dolgozzunk – mutatott rá a csíkszeredai orvos. – Úgy tűnik, a CNAS-nál nem tudják, mivel játszanak: ha ránk bízzák az adatfelvételt és a kártyaosztogatást, leállhat a gyógyító tevékenység az alaphálózatban, és ez veszélyt jelenthet az ország közbiztonságára.\"

Szabó Soós Klára szomorúnak nevezte, hogy egy olyan országban, amely évek óta orvoshiánnyal küszködik, nem becsülik meg a szakemberek munkáját, és olyan feladatokat akarnak rájuk bízni, melyek akadályoznák a gyógyító munkát. \"Ha még vannak magasan képzett szakemberek egy bizonyos területen, hagyni kellene, hogy végezzék el tisztességesen azt a munkát amire évekig készültek\" – tette hozzá.