
Fotó: RMDSZ
A parlament plénuma előtt tiltakozott kedden Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője az aradi vértanúk emlékét őrző Szabadság-szobor meggyalázása ellen.
2015. február 17., 19:572015. február 17., 19:57
Politikai nyilatkozatában leszögezte: a hétvégi garázdaság nemcsak az aradi magyar közösséget sérti, hanem az egész magyar nemzet méltóságát.
„Nemcsak az 1848-as szabadságeszményt támadja, hanem a megbékélésben rejlő közös európai értékeinket. Így néhány meggondolatlan személy cselekedete hatással lehet az államközi viszonyokra” – hívta fel a figyelmet Molnár Zsolt. A politikus leszögezte: ha Románia az európai értékeket akarja követni, nem engedhet meg magának hasonló kisiklásokat.
A múlt szombati szoborgyalázást magyarellenes provokációnak tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is. A két alakulat Arad megyei szervezete közös közleményben ítélte el a vandalizmust és nyílt levelükben úgy fogalmaznak, „be kell látni, hogy a román lakosság nagy része csak tolerálja” az aradi emlékhelyet.
„A románság hozzáállása egyenesen következik a Trianon óta eltelt közel 100 év félretájékoztatásából és tudatos történelemhamisításából. Jelenleg Romániában a többség úgy gondolja, hogy az aradi 13 vértanú felelős 40 ezer erdélyi román lemészárlásáért és 300 móc falu felégetésért, holott ennyi áldozata összesen nem volt az erdélyi harcoknak s a számok emlegetése nem egyéb mint légből kapott magyarellenes fekete propaganda. De amíg a románok így gondolkodnak vértanúinkról, borítékolható több hasonló akció a szobor ellen a jövőben” – fogalmaz a közlemény.
Az aláírók ugyanakkor bejelentették, októberben egy román–magyar történész kerekasztalt szerveznek, melynek keretében első lépésként az 1848–49-es erdélyi eseményeket, a román és magyar atrocitásokat fogják a meghívottak megtárgyalni.
„Mert semmilyen megbékélés nem lehetséges közöttünk addig, amíg a többség manipulált, torzított történelmi információkra építi magyarságképét, amíg háborús bűnösnek tekinti azokat a hősöket, akik a Szabadság, a Habsburg Birodalom minden népének szabadsága oltárán áldozták fel életüket” – olvasható a közleményben.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
szóljon hozzá!