Szűrös Mátyás és Pozsgay Imre, a magyarországi rendszerváltás két máig megbecsült közreműködője volt a meghívottja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetei által szervezett vasárnap délutáni ’56-os megemlékezésnek.
2014. október 27., 19:502014. október 27., 19:50
A nagyváradi városháza dísztermében tartott, a temesvári forradalom emlékévének keretébe illeszkedő rendezvény előadói az ’56-os magyarországi és a ’89-es romániai forradalom között vontak párhuzamot, a megemlékezés kezdeményezője és házigazdája a hazai rendszerváltás elindítója, Tőkés László EMNT-elnök, európai parlamenti képviselő volt.
Szűrös Mátyás, a magyar Országgyűlés 1989-beli elnöke, aki azon év október 23-án az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, és 1990 tavaszáig annak ideiglenes elnöki tisztségét is betöltötte, előadásában az 1956-os történéseket helyezte el az akkori geopolitikai viszonyrendszerben. Majd röviden jellemezte az akkori és a későbbi rendszerváltó törekvések közötti hasonlóságokat és különbségeket, végül örömét fejezte ki, hogy a rendszerváltozás azóta békésen lezajlott, és megindult a szétszakított magyarság nemzeti integrációja.
Pozsgay Imre volt államminiszter 1848 és 1956 forradalmai és szabadságharcai között vont párhuzamot, emlékeztetve: „a levert forradalmak nem hagyják abba magukat”. Szerinte tévhit az, hogy ’56-ban Magyarország önveszélyes kalandba vágott bele, hiszen az egy évvel korábbi ausztriai példa jelezte: nagyhatalmi közreműködéssel véget lehet vetni a szovjet megszállásnak.
Október 23-án a poznani munkásfelkelőkkel való szolidaritás csapott forradalomba, amikor a kommunista karhatalom rárontott a szabadság iránti vágyukat kifejező fiatalokra. A bukás és a véres megtorlás azért következhetett be, mert a nyugatról és a tengerentúlról várt segítség nem érkezett meg, mutatott rá az előadó. Pozsgay Imre felidézte az ’56-os forradalom átértékelésének momentumát, az erdélyi menekülteknek nyújtott segítséget, a határnyitást a keletnémetek előtt, és Szűrös Mátyáshoz hasonlóan maga is üdvözölte az elmúlt néhány évben szerencsésen beindult nemzetpolitikai rendszerváltást, amely Trianon egyfajta korrekcióját hozhatja el.
Tőkés László beszédében a magyar rendszerváltozás két emblematikus alakjának nevezte a meghívottakat, mondván: Pozsgay Imre politikai-ideológiai vonatkozásban szerzett elévülhetetlen érdemeket, például amikor „az 1956-os forradalmat visszahelyezte jogaiba”. Ő volt az első állampárti politikus, aki az 1989. január 28-ai rádióinterjújában kimondta, hogy nem ellenforradalom zajlott 1956 októberében Magyarországon, hanem népfelkelés.
Szűrös Mátyást a mai magyar nemzetpolitika megalapozójának lehet nevezni, hiszen 1988 januárjában a Kossuth Rádióban ő mondta ki elsőként az állami vezetők közül, hogy „Magyarország erkölcsi, politikai és emberi jogi értelemben felelősséget érez és visel a határain túl élő magyarokért”, emlékeztetett.
Tőkés László a romániai rendszerváltozás folyamatát elemezve rámutatott, ez nemcsak késleltetett volt, hanem valójában a kommunista politikai és gazdasági klikk átmentését is eredményezte. Ennek tudatában kell látnunk, hogy a nemzeti kisebbségek és közösségi jogok helyzete mindmáig rendezetlen, mutatott rá.
A rendezvény folytatásaként a résztvevők égő fáklyákkal vonultak a közeli parlamenti irodához, amelynek erkélyén Tőkés László kitűzte az ’56-os forradalmi lyukas lobogót. Majd az egyházkerületi székhá belső udvarán található 1956-os emléktáblához mentek, ahol koszorúzásra és főhajtásra került sor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.
1226. október 3-án hunyt el a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc, és a 800. évforduló alkalmából Erdély-szerte is megemlékeztek a ferences templomokban a tranzitusáról, azaz az Atya világába való átmeneteléről.
Hetente kétszer szólal meg az ige az ÖröKRE YouTube-csatornán, amelyet 2024 elején indított útjára missziós projektként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Azóta közel háromszáz áhítat készült több mint száz lelkipásztor közreműködésével.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!