Megmentették a pusztulástól a székelyvéckei parasztházakat
Fotó: Barabási Csaba Attila
Gyönyörűen felújított parasztházak teszik jellegzetessé a Maros megyei Székelyvécke arculatát. A közel kétszáz éves épületek restaurálásakor Fekete Pál polgármester és csapata igyekezett azt a technológiát alkalmazni, amellyel a parasztházak készültek. A szobrászművészként is tevékenykedő elöljáró az értékmentésről, a falusi turizmust beindító épített örökségekről beszélt a Krónikának.
2024. november 07., 18:572024. november 07., 18:57
Közel húsz éve kezdődött a „falumentés” a Maros megyei Székelyvécke községben, ahol az idén ötödik mandátumát kezdő Fekete Pál polgármester hasonló érdeklődésű és értékvilágú barátok segítségével fogott neki az örökösöktől megvásárolt, lakatlan parasztházak felújításához. „Én már korábban is hagyományőrző voltam, gyűjtöttem a kézműves tárgyakat, és kihívásként tekintettem arra, hogy visszaállítsuk eredeti formába a házakat.
Az évek során egyre többen csatlakoztak, komoly csapatom lett, és a befektetett munkának köszönhetően most sokan felfigyelnek az épített örökségekre, értéknek tartják, eljönnek, és megcsodálják” – mondta a Krónika érdeklődésére Fekete Pál.
Nyitva az ajtó a látogatók előtt
Fotó: Rab Zoltán
A szobrászművészként is tevékenykedő polgármester szerint a legrégebbi ház 1848-ban épült, de a mestergerendán a legkorábbi feljegyzés 1857-ből származik. „Ezek valamikor nádfedeles házak voltak, aztán a századfordulón átépítették cserépre, és ebben a formában maradtak fenn. Gyermekkoromban láttam még szalmaházakat, azokból sajnos már egy sincs. A legtöbb házat úgy vettem meg, hogy nincs telekkönyve, így nem lehet tudni pontosan mikor készültek,
– magyarázta a Maros megyei község vezetője. Hozzátette, a felújításkor igyekeztek azt a technológiát alkalmazni, amellyel a parasztházak készültek.
A felújításkor igyekeztek eredeti formába visszaállítani a házakat
Fotó: Barabási Csaba Attila
Az ingatlanok egy része múzeumként látogatható, sokat azonban fürdőszobával bővítettek, központi fűtéssel láttak el, így vendégek elszállásolására is alkalmas. A polgármester szerint ennek köszönhetően a falusi turizmus is beindult, de még gyermekcipőben jár, hiszen nem hirdetik, inkább ajánlások alapján érkeznek a parasztházakba az érdeklődők.
Némelyik parasztház múzeumként látogatható
Fotó: Rab Zoltán
Fekete Pál ugyanakkor kiemelte, hogy a több mint húsz felújított ingatlannak
A felújítással a falusi turizmust is szeretnék fellendíteni
Fotó: Barabási Csaba Attila
A községközpont Székelyvéckéhez Székelyszállás és Magyarzsákod tartozik, az elöljáró szerint az utóbbi településen laknak romák, viszont a 640 lélekszámú községben szinte csak magyarok élnek, és
Arra a kérdésünkre, hogy főként mivel foglalkoznak a helyiek, a polgármester azt felelte, sokan elmentek külföldre dolgozni, vagy ingáznak a környező városokba. „Régen gazdálkodással foglalkoztak itt az emberek, ez egy olyan terület, ahol földművelésről szólt az élet. Néhányan most is juhászkodnak, kihasználva az európai uniós támogatást, de már nem tapasztalható hagyományos gazdálkodás. Szomorú hír, hogy egyetlen tehén nincs a faluban. Sokan kérdezik, hogy mit lehet itt csinálni, de amikor szétnézel, és üresen állnak a domboldalak, akkor el kell gondolkozni, hogy itt nem kell mást csinálni, mint dolgozni” – mutatott rá a községvezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!