Megmentették a pusztulástól a székelyvéckei parasztházakat
Fotó: Barabási Csaba Attila
Gyönyörűen felújított parasztházak teszik jellegzetessé a Maros megyei Székelyvécke arculatát. A közel kétszáz éves épületek restaurálásakor Fekete Pál polgármester és csapata igyekezett azt a technológiát alkalmazni, amellyel a parasztházak készültek. A szobrászművészként is tevékenykedő elöljáró az értékmentésről, a falusi turizmust beindító épített örökségekről beszélt a Krónikának.
2024. november 07., 18:572024. november 07., 18:57
Közel húsz éve kezdődött a „falumentés” a Maros megyei Székelyvécke községben, ahol az idén ötödik mandátumát kezdő Fekete Pál polgármester hasonló érdeklődésű és értékvilágú barátok segítségével fogott neki az örökösöktől megvásárolt, lakatlan parasztházak felújításához. „Én már korábban is hagyományőrző voltam, gyűjtöttem a kézműves tárgyakat, és kihívásként tekintettem arra, hogy visszaállítsuk eredeti formába a házakat.
Az évek során egyre többen csatlakoztak, komoly csapatom lett, és a befektetett munkának köszönhetően most sokan felfigyelnek az épített örökségekre, értéknek tartják, eljönnek, és megcsodálják” – mondta a Krónika érdeklődésére Fekete Pál.
Nyitva az ajtó a látogatók előtt
Fotó: Rab Zoltán
A szobrászművészként is tevékenykedő polgármester szerint a legrégebbi ház 1848-ban épült, de a mestergerendán a legkorábbi feljegyzés 1857-ből származik. „Ezek valamikor nádfedeles házak voltak, aztán a századfordulón átépítették cserépre, és ebben a formában maradtak fenn. Gyermekkoromban láttam még szalmaházakat, azokból sajnos már egy sincs. A legtöbb házat úgy vettem meg, hogy nincs telekkönyve, így nem lehet tudni pontosan mikor készültek,
– magyarázta a Maros megyei község vezetője. Hozzátette, a felújításkor igyekeztek azt a technológiát alkalmazni, amellyel a parasztházak készültek.
A felújításkor igyekeztek eredeti formába visszaállítani a házakat
Fotó: Barabási Csaba Attila
Az ingatlanok egy része múzeumként látogatható, sokat azonban fürdőszobával bővítettek, központi fűtéssel láttak el, így vendégek elszállásolására is alkalmas. A polgármester szerint ennek köszönhetően a falusi turizmus is beindult, de még gyermekcipőben jár, hiszen nem hirdetik, inkább ajánlások alapján érkeznek a parasztházakba az érdeklődők.
Némelyik parasztház múzeumként látogatható
Fotó: Rab Zoltán
Fekete Pál ugyanakkor kiemelte, hogy a több mint húsz felújított ingatlannak
A felújítással a falusi turizmust is szeretnék fellendíteni
Fotó: Barabási Csaba Attila
A községközpont Székelyvéckéhez Székelyszállás és Magyarzsákod tartozik, az elöljáró szerint az utóbbi településen laknak romák, viszont a 640 lélekszámú községben szinte csak magyarok élnek, és
Arra a kérdésünkre, hogy főként mivel foglalkoznak a helyiek, a polgármester azt felelte, sokan elmentek külföldre dolgozni, vagy ingáznak a környező városokba. „Régen gazdálkodással foglalkoztak itt az emberek, ez egy olyan terület, ahol földművelésről szólt az élet. Néhányan most is juhászkodnak, kihasználva az európai uniós támogatást, de már nem tapasztalható hagyományos gazdálkodás. Szomorú hír, hogy egyetlen tehén nincs a faluban. Sokan kérdezik, hogy mit lehet itt csinálni, de amikor szétnézel, és üresen állnak a domboldalak, akkor el kell gondolkozni, hogy itt nem kell mást csinálni, mint dolgozni” – mutatott rá a községvezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!