
Fotó: Veres Nándor
Az alulfinanszírozás és a hatáskörök szűkítése miatt panaszkodnak a székelyföldi háziorvosok, akik szerint hatékony kormányintézkedések hiányában rendkívül nehézkesen működik az egészségügyi alapellátás.
2015. szeptember 07., 20:352015. szeptember 07., 20:35
Szabó Soós Klára, a háziorvosok egyesületének Hargita megyei elnöke lapunknak elmondta: a politikusok egyet mondanak, a valóságban pedig teljesen másképp cselekszenek, hiszen évek óta hangoztatják, hogy erősíteni kell az alapellátást a sürgősségi osztályok és kórházak tehermentesítése érdekében, de a gyakorlatban épp ennek az ellenkezője történik.
A szakértő rámutatott: a 2014–2020-as időszakra vonatkozó országos egészségügyi stratégiában – amely a szaktárca honlapján elérhető – a kormány is elismeri az alulfinanszírozottságot, az ország vezetői szerint ugyanis az egészségbiztosítási pénztártól kapott támogatást az ágazatra szánt keret jelenlegi 6 százalékról legalább 9 százalékra kellene emelni. Ezzel szemben a 2015-ös állami költségvetésben semmi nem változott, továbbra is 6 százalékot különítettek el a háziorvosi rendszer számára.
Számos gyógyszert nem írhatnak fel
Szabó Soós Klára azt is kifogásolja, hogy a biztosító új szabályzata jelentősen megnyirbálta a szakemberek hatáskörét, ezzel fölösleges kiadásokat eredményezve az egészségügyben. „A háziorvos egy egyszerű szorongásgátló gyógyszert sem írhat fel támogatott vagy ingyenes receptre, kénytelen elküldeni a beteget a pszichiáterhez, és csak az ő javallatára részesülhet a kezelésben.
Tehát a páciens első lépésben a háziorvoshoz fordul, aki hiába tudja, mire lenne szüksége, kénytelen továbbküldeni őt szakorvoshoz, majd a beteg visszajön a támogatott receptért. A cukorbetegek kezelésének beindítását szintén kivették a háziorvosok kezéből, csak a diabetológus írhatja fel az orvosságot\" – részletezte a szakember. Hangsúlyozta: a nyugat-európai országokban azok a háziorvosok, akikkel együtt végezték az egyetemet, gond nélkül felírhatják ezeket a gyógyszereket.
A Hargita megyei háziorvos szerint ugyancsak a hatáskörüket csorbítja, hogy bizonyos vizsgálatokat nem rendelhetnek el, például orvosilag megindokolva sem küldhetik a beteget komputertomográf vagy mágneses rezonancia vizsgálatra. Rámutatott: ezzel nehezítik a diagnózis felállításához szükséges eljárást.
„Két oldalról is megkötik a kezünket. Az alulfinanszírozás a fejlesztést nem teszi lehetővé, Romániában lassan már egyáltalán nem vonzó orvosként dolgozni, ez az alapellátásra is érvényes. Elsősorban szakmailag lehetetlenítik el az orvosokat, másodsorban anyagilag nem motiválták, ezért mennek egyre többen külföldre\" – magyarázta Szabó Soós Klára hangsúlyozva, ilyen körülmények között hiába róják fel nekik, hogy nem teljesítenek megfelelően.
Évek óta romlik a helyzet
Hasonlóképpen vélekedik Şereş Lucia, a háziorvosok egyesületének Kovászna megyei elnöke is, aki szintén a 2014–2020-as egészségügyi stratégiát idézte. Amint kifejtette: a dokumentumban szerepel az alapellátás fejlesztése, hiszen a Világbank szakértői is megállapították, hogy ezzel lehetne visszaszorítani a kórházak duzzadó kiadásait.
„Egyrészt fejlesztenék az alaphálózatot, közben pedig olyan törvényeket fogadnak el, amelyek egyre több kompetenciát vonnak meg a háziorvosoktól\" – nyilatkozta lapunknak a háromszéki orvos, aki ugyancsak a cukorbetegek ellátását hozta fel példaként. Şereş Lucia emlékeztetett: már 1997-ben megfogalmazódott, hogy az alapellátás számára az egészségügyi keret 15 százalékát kell elkülöníteni, de ez soha nem történt meg. „A helyzet 2008-ban volt a legjobb, akkor 9 százalékot kaptunk, azóta minden területen csak viszszalépés tapasztalható, jelenleg 6 százalékos a finanszírozás\" – panaszolta a szakember.
A háziorvos ugyanakkor arra is kitért: Kovászna megye minden falujában megoldották ugyan a háziorvosi ellátást, de országos szinten 400–500 szakemberre lenne szükség. Inkább az elszigetelt településekre jellemző az alapszolgáltatás hiánya, de szerinte, ha nem emelik sürgősen a finanszírozást, és nem bővítik a hatásköröket, a helyzet csak tovább fog romlani.
„A kormány össze-vissza kapkod\"
A háziorvosokkal Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház orvos-igazgatója is egyetért: szerinte az alapellátás megerősítésével a kórházakat, járóbeteg-rendelőket és sürgősségeket is tehermentesíteni lehetne. A szülész-nőgyógyász főorvos lapunknak rámutatott: a háziorvosi rendszer csak úgy tudna hatékonyan működni, ha biztosítanák a folytonosságot. „A saját bevételükből kell asszisztenseket alkalmazniuk, emiatt megszűnt a védőnő-hálózat is, holott a kormány tervei között ennek újjászervezése is szerepelt, de végül lemondtak róla. A kormány csak kapkod össze-vissza\" – fogalmazott a kórházigazgató.
Antal úgy véli, a bürokrácia is nehezíti a háziorvosok dolgát, hiszen mindenről jelentést kell készíteniük: ha házhoz mennek, három regiszterbe és az informatikai rendszerbe is be kell vezetniük az eljárást, ezért sokan inkább el sem számoltatják a biztosítási pénztárral a kiszállásokat, hogy megszabaduljanak a papírmunkától.
Antal Álmos szerint megoldást jelentene, ha a jogosítvány megszerzéséhez vagy megújításához szükséges vizsgálatokat a háziorvos végezné, ez pedig a páciensnek is kedvezne, hiszen nem kellene egyik rendelőből a másikba mennie. „Ezeket a vizsgálatokat sok országban a háziorvos végzi, hiszen ő ismeri a legjobban a páciensét, mindent tudnia kell róla. Jelenleg Romániában rengeteg olyan személy vezet gépkocsit, akinek nem lenne szabad, mert a háziorvosnak nem feladata ezt felülbírálni\" – magyarázta a kórházigazgató.
Hangsúlyozta: akárcsak a kórházak esetében, az alapellátásban sem elégedett senki, sem a beteg, sem az orvos, tehát egyértelmű, hogy javítani kell a rendszeren. „A megfelelő hatékonysággal működő háziorvos-ellátás csökkentené a kiadásokat, és egyszerűsítené a betegellátást\" – szögezte le Antal Álmos.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!