Pácienseket „vásárolhatnak” egymástól a háziorvosok az erre az évre vonatkozó keretszerződés-tervezet szerint, a betegek azonban nem kötelesek elfogadni új orvosukat – nyilatkozta Vasile Ciurchea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
2015. március 17., 19:202015. március 17., 19:20
2015. március 17., 19:222015. március 17., 19:22
Kifejtette: amennyiben a tervezetet elfogadják, egy szakember törvényesen lemondhat néhány pácienséről, és kezelésüket felajánlhatja kollégájának, de „a polgárok természetesen továbbra is szabadon választhatják meg háziorvosukat”.
Az elképzelés szerint megszüntetnék azt a jelenleg érvényben lévő előírást, hogy egy orvos csak akkor köthet szerződést a biztosítóval, ha legalább 800, hivatalosan bejelentett páciense van. „A kezdeményezés a betegek javát szolgálja, hiszen liberalizálni szeretnénk az egészségügyi piacot. Ennek ellenére nem fogjuk arra kötelezni a több ezer beteget ellátó szakembert, hogy csökkentse páciensei számát, erről szabadon dönthet majd” – magyarázta Ciurchea.
A CNAS vezetője hétfői sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy akár egy-két év eltelhet a februártól használatos elektronikus egészségügyi kártya aktiválásáig: a betegeknek nem kell csak ezért ellátogatniuk a háziorvoshoz, az aktiválással nyugodtan lehet várni a legközelebbi orvosi vizsgálatig.
Ciurchea elmondta: eddig közel 13,5 millió állampolgár kapta kézhez a kártyát, ezek közül 4,5 milliót használtak, és a CNAS kirendeltségeinél további 500 ezer biztosítottat várnak, hogy átvegyék az elektronikus azonosítójukat. Hozzátette: míg néhány hete négyezerre tették azok számát, akik vallási vagy más okból visszautasították a kártya használatát, 50–100 személy időközben meggondolta magát.
A biztosító vezetője felhívta a polgárok figyelmét arra, hogy semmilyen személyes, a kártyán szereplő információt ne adjanak meg ismeretleneknek, az elmúlt időszakban ugyanis többen jelezték, hogy a magukat a CNAS munkatársának kiadó személyek telefonon kértek ilyen információkat.
Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter ugyanakkor rámutatott: május elsejétől a biztosító nem fizet egyetlen olyan vizsgálat vagy kezelés után sem, amelyhez nem az elektronikus kártyát használták.
Hargita megyében mindegyik rendelő, kórház és egészségügyi szolgáltató megvásárolta a kártyák leolvasásához szükséges berendezést, a térségben pedig a szétosztott 204 ezerből már 24 ezren használták az elektronikus azonosítót a CNAS megyei irodájának tájékoztatása szerint. Mint kiderült, a kártyán az is szerepel, ha időközben megszűnt a tulajdonosának a biztosítása.
Az iskola helyett a háziorvosra bíznák a védőoltás beadását
Az iskolai rendelők helyett a háziorvosi rendelőkre bíznák a gyermekkori kötelező védőoltások beadását az egészségügyi minisztérium – jelenleg közvitán lévő – tervezete szerint.
A kezdeményezők érvelése, hogy a háziorvosok hatékonyabban tudnák elvégezni a feladatot, hiszen az iskolákat számos tényező akadályozza: például nincs elég rendelő, a szakemberek nem ismerik a diákok kórtörténetét, egy osztályba eltérő korú tanulók járnak, és sok gyermek nem is jár iskolába, ráadásul így gyorsabban lehetne reagálni, ha súlyos mellékhatások lépnek fel.
Az elképzeléssel nem mindenki ért egyet: Silvia Spiridon, az egyik orvosi szakszervezet vezetője szerint jóval egyszerűbb, ha a gyermekeket az iskolában oltják be, ahol mind együtt vannak. „Két lehetőség van: vagy egy háziorvos veszi át egy adott iskola diákjainak beoltását – amibe soha nem egyeznénk bele –, vagy a szülőket fogják a szakemberhez küldözgetni, és ezzel rabolni az idejüket” – vélekedett az érdekképviseleti elnök.
Hozzátette: az ügy így is egyre nagyobb port kavar, hiszen rengeteg szülő utasítja vissza mostanában a gyermekének szánt védőoltás beadását. Ezt Amalia Şerban, az egészségügyi minisztérium illetékese is megerősítette, azonban hozzátette: a témában éppenséggel a háziorvosok tudnák megfelelő módon informálni a szülőket, hiszen egy iskolai orvosnak nincs ideje arra, hogy meggyőzze őket a védőoltás hasznosságáról.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!