
A pataréti roma gyermekek számára építene óvodát a kolozsvári önkormányzat – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Emil Boc polgármester. Mint kifejtette: a 4 millió lej értékű projektet európai uniós alapokból valósítják meg, a tanintézet pedig már októberre elkészül.
2014. július 02., 19:572014. július 02., 19:57
Az óvodába többtucatnyi gyermek járhat, akik számára napi két étkezést is biztosítanak. „A romaintegrációt az oktatás révén szeretnénk megvalósítani, a projektek beindítása után pedig megvonjuk a szociális támogatást azoktól a családoktól, amelyek nem küldik óvodába, illetve a későbbiekben iskolába a gyermekeket” – magyarázta az elöljáró.
Az uniós finanszírozásból minden szükséges felszereléssel ellátják az óvodát, ahol játszóteret is berendeznek, az intézet pedig a mozgássérültek számára is használható lesz.
Emil Boc arról is beszámolt, hogy az önkormányzat 18 millió lej értékben indított el olyan projekteket az elmúlt időszakban, amelyek kedvezményezettjei hátrányos helyzetű személyek. „A rendelkezésünkre álló uniós alapokból integrációs, oktatási és munkahely-teremtési projekteket valósítunk meg, nemcsak a romák, hanem más hátrányos helyzetű közösségek számára is” – magyarázta a polgármester.
Mint ismeretes, a roma közösséget 2010-ben költöztette ki a kolozsvári önkormányzat a Mărăşti lakónegyedből a városszéli Patarétre. A kilakoltatásra azt követően került sor, hogy a megyeszékhelyen lakó tizennyolc roma család hivatalos bérleti szerződése lejárt, a négy ingatlan pedig nagyon leromlott állapotba került. Ezek köré ugyanakkor újabb roma családok költöztek, így a közösség több száz főre duzzadt. Az önkormányzat végül 300 romát költöztetett a Patarétre, ahol 40 konténerlakást bocsátott a rendelkezésükre.
A romák a jogvédő szervezetek – egyebek mellett a Európai Romajogok Központja és a Romániai Romák Civil Szövetségének – támogatásával számos módon tiltakoztak a döntés ellen, azt állítva, hogy az új lakhatási feltételek nem megfelelők.
A kincses város önkormányzatát számos bírálat éri amiatt, hogy nem biztosít megfelelő lakhatási körülményeket a cigányoknak. A kilakoltatás miatt különben romajogvédők beperelték a városházát, amelyet a bíróság nemrég arra kötelezett, hogy fizessen összesen 400 ezer eurós kártérítést a cigány családoknak, és biztosítson megfelelő lakáskörülményeket a kilakoltatottaknak.
Nemrég egyébként a Kolozsvár közeli szeméttelep környékén élő cigány gyermekek állami gondozásba helyezését kezdeményezte egy roma szervezet vezetője. Aurel Pascu, az Umanitatea Egyesület elnöke szerint a több hektáron elterülő hulladéklerakó nemcsak az itt letelepedett roma családok, hanem a kincses város lakosságának egésze számára fertőzési gócot jelent, amely alkalmatlan a gyereknevelésre.
„A szemétben turkáló kicsiknek semmilyen jövőképük nincs, hiszen csak koldulásra, a nagyobb lányokat pedig prostitúcióra tanítják” – idézte a Citynews hírportál Pascut, aki szerint az állami gyermekjogvédelmi hatóságoknak átfogó ankét nyomán árvaházakba kellene utalniuk a cigány kiskorúakat. A több száz család által benépesített pataréti nyomornegyed felnőtt roma lakói azonban hallani sem akarnak a javaslatról, holott többnyire vályogból épült viskóikban nincs víz-, gáz- és fűtésszolgáltatás, gyerekeik többsége pedig nem jár iskolába.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
szóljon hozzá!