2011. november 24., 08:172011. november 24., 08:17
Az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) által kezdeményezett törvénytervezet szerint a 450 ezer eurós értékhatárt meghaladó, látható, tehát ingó és ingatlan vagyonnal rendelkező természetes személyekre három éven keresztül a vagyonuk egy százalékának megfelelő különadót rónak ki. Az RMDSZ a látható vagyon meghatározást úgy fogalmazná újra, hogy az lefedjen minden ingatlant, ne csak a lakást, mint az eredeti tervezetben szerepel, hanem például a gyárépületet is, a járművekhez pedig a repülők, helikopterek, kisautók hozzávennék betennék a haszongépjárműveket és hajókat is, tehát minden olyan szárazföldi, vízi és légi szállítóeszközt, amelynek alapértéke meghaladja az ezer eurót.
Ezt azért javasolták, hogy ne kelljen minden robogót vagy felfújható csónakot beszámolni a látható vagyonba, magyarázta Édler András. Ugyanakkor az RMDSZ az eredetileg javasolt 450 ezer eurós értékhatárt egymillió euróra emelné. Édler hangsúlyozta, a törvény szelleme a gazdag emberek megadózása, és nem az a célja, hogy a ház- vagy telektulajdonosokat olyan helyzetbe hozzák, hogy elárverezzék fejük felül a házat, mert nem lenne pénzük az adó kifizetésére. A sepsiszentgyörgyi politikus két példával is illusztrálta a kivételeket. Ha valaki a kilencvenes évek elején potom pénzért vásárolt egy nagyváros határában egy hektár földet zöldségtermesztésre, a környéket idővel beépítették, így a terület felértékelődött, és a zöldségtermesztőből hirtelen gazdag ember lett.
Másrészt a nagyvárosok központjában vannak több generációt kiszolgált családi házak, amelyek értéke meghaladja a 450 ezer eurót, de akik benne laknak, nem gazdagok, hanem az elődeik voltak azok, vagy a ház értéke az ingatlanpiac átrendeződésével nőtt meg. Az ilyen esetekre gondolva a módosító javaslatban a kivételek közé sorolták az olyan örökölt vagy visszaszolgáltatott házakat, amelyben a tulajdonos benne lakik, valamint azokat az ingatlanokat, amelynek tulajdonoslakói nyugdíjasok, és a nyugdíjon kívül nincs más jövedelemforrásuk.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.