
Fotó: Rab Zoltán
Maros megye is egyre inkább akkut vérhiánnyal küszködik, ez viszont nem csak egészségügyi, hanem társadalmi gond is egyben – kongatta meg a vészharangot a véradók világnapján Dana Florea, a vérközpont igazgatója. Mindet olyan körülmények között, hogy a térségben a véradási kedv szinte duplája az országos átlagnak.
2022. június 14., 15:002022. június 14., 15:00
A hiányos neveltetés és az érdektelenség a legfőbb oka annak, hogy Romániában még mindig igen alacsony a rendszeres véradók száma – állítja Dana Florea, a Maros megyei vérközpont igazgatója. Szerinte
Míg a donorok arányát illetően az uniós államok között az ország a sereghajtók közé tartozik, Maros megye szinte EU-s átlagon teljesít, azonban a kórházak még így is gyakran komoly vérkészlethiánnyal küszködnek – ismertették kedden, a véradók világnapján.
Fotó: Rab Zoltán
A nyugati világhoz képest Romániában sokkal alacsonyabb a donorok aránya; ezt némileg kompenzálja az a tény, hogy egyesek évente nem mindössze egyszer-kétszer, hanem gyakrabban térnek vissza. Van, akit jó polgárként az öntudatosság vezérel, ugyanakkor létezik egy szűkebb társadalmi csoport, amely az anyagi segítség miatt számít visszajárónak.
vannak napok, amikor húszan jelentkeznek, máskor meg száznál többen is ellepik a várótermet. Ez nagyjából annak tudható be, hogy a véradók jelentős része alkalmi donor, aki a bajba került hozzátartozója vagy kollégája részére jön vért adni.
Fotó: Rab Zoltán
Néhány hónapja a sebészetek régi kapacitásukon „működnek”, ehhez képest a véradók száma még nem állt vissza a pandémia előtti időszakban mértekhez. A Maros megyei vérközpont orvosnője, Lenuţa Florea szerint a másik gond az, hogy az ország legtöbb megyéje még ennél is rosszabb adatokat szolgáltat. Ráadásul, magyarázza,
Fotó: Rab Zoltán
A központ vezetője, Dana Florea az önkormányzati vezetőket sem érti, miért nem fordítanak hangsúlyt a véradás népszerűsítésére. Szerinte nem az a baj, hogy egyes politikusok a közösségi médiában reklámozzák jótettüket, hanem az a probléma, hogy az utóbbi másfél éve szinte egyikük sem volt vért adni. Az igazgatónő több beadvánnyal fordult a helyhatóságokhoz, azonban ezeket még csak válaszra sem méltatták. „Nem pénzt kértünk, bár a törvény lehetőséget kínál az anyagi támogatásra is, csupán kampányaink népszerűsítését” – mondja.
Fotó: Rab Zoltán
Dana Florea ugyanakkor a Vöröskereszt segítségét is hiányolja. Mint részletezi,
A vásárhelyi vérközpont is rendelkezik egy busszal, amellyel járhatnák a vidéket, csakhogy az illetékesek nem rendeltek hozzá személyzetet. „Csak az önkéntesekre számíthatunk, vagy az ingyen túlórázó kollégákra: a gépkocsivezetőtől az orvosig” – mondja az igazgatónő. Megítélésében az oktatási minisztérium és a pedagógusok is többet tehetnének a nevelés terén. „A véradás fontosságát már az iskolában kellene tanítani – fejti ki Marinela Lazăr pszichológus. – Egyrészt azért, hogy mire a gyermek betölti a 18. életévét, váljon donorrá, másrészt azért, hogy kiskorúként ösztönözze a szüleit a véradásra.”
Fotó: Rab Zoltán
Önkéntes véradásra szólít az egészségügyi minisztérium
A transzfúziókhoz szükséges kellő mennyiségű vér és vérkészítmény nélkülözhetetlen az életmentéshez – hívta fel a figyelmet kedden az egészségügyi minisztérium a véradók világnapja alkalmából. Facebook-bejegyzésében a szaktárca véradásra szólít fel, ugyanakkor köszönetet mond mindazoknak, akik megértették a véradás fontosságát, és segítenek az életmentésben. A minisztérium kiemeli továbbá, hogy ezen a területen is reformokra van szükség. Egy, az Európai Bizottsággal együttműködésben zajló program keretében romániai és más államokbeli szakértők dolgoznak a transzfúziós kapacitás növelésén és a lakosság véradáshoz való hozzáférésének javításán. „Vérre mindenhol szükség van, és a hatóságok célja a betegek életminőségének javítása, de a donorok segítsége nélkül az orvosok nem tudják teljesíteni ezt a célkitűzést” – áll az Agerpres által idézett bejegyzésben.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
szóljon hozzá!