
Fotó: Rab Zoltán
Maros megye is egyre inkább akkut vérhiánnyal küszködik, ez viszont nem csak egészségügyi, hanem társadalmi gond is egyben – kongatta meg a vészharangot a véradók világnapján Dana Florea, a vérközpont igazgatója. Mindet olyan körülmények között, hogy a térségben a véradási kedv szinte duplája az országos átlagnak.
2022. június 14., 15:002022. június 14., 15:00
A hiányos neveltetés és az érdektelenség a legfőbb oka annak, hogy Romániában még mindig igen alacsony a rendszeres véradók száma – állítja Dana Florea, a Maros megyei vérközpont igazgatója. Szerinte
Míg a donorok arányát illetően az uniós államok között az ország a sereghajtók közé tartozik, Maros megye szinte EU-s átlagon teljesít, azonban a kórházak még így is gyakran komoly vérkészlethiánnyal küszködnek – ismertették kedden, a véradók világnapján.
Fotó: Rab Zoltán
A nyugati világhoz képest Romániában sokkal alacsonyabb a donorok aránya; ezt némileg kompenzálja az a tény, hogy egyesek évente nem mindössze egyszer-kétszer, hanem gyakrabban térnek vissza. Van, akit jó polgárként az öntudatosság vezérel, ugyanakkor létezik egy szűkebb társadalmi csoport, amely az anyagi segítség miatt számít visszajárónak.
vannak napok, amikor húszan jelentkeznek, máskor meg száznál többen is ellepik a várótermet. Ez nagyjából annak tudható be, hogy a véradók jelentős része alkalmi donor, aki a bajba került hozzátartozója vagy kollégája részére jön vért adni.
Fotó: Rab Zoltán
Néhány hónapja a sebészetek régi kapacitásukon „működnek”, ehhez képest a véradók száma még nem állt vissza a pandémia előtti időszakban mértekhez. A Maros megyei vérközpont orvosnője, Lenuţa Florea szerint a másik gond az, hogy az ország legtöbb megyéje még ennél is rosszabb adatokat szolgáltat. Ráadásul, magyarázza,
Fotó: Rab Zoltán
A központ vezetője, Dana Florea az önkormányzati vezetőket sem érti, miért nem fordítanak hangsúlyt a véradás népszerűsítésére. Szerinte nem az a baj, hogy egyes politikusok a közösségi médiában reklámozzák jótettüket, hanem az a probléma, hogy az utóbbi másfél éve szinte egyikük sem volt vért adni. Az igazgatónő több beadvánnyal fordult a helyhatóságokhoz, azonban ezeket még csak válaszra sem méltatták. „Nem pénzt kértünk, bár a törvény lehetőséget kínál az anyagi támogatásra is, csupán kampányaink népszerűsítését” – mondja.
Fotó: Rab Zoltán
Dana Florea ugyanakkor a Vöröskereszt segítségét is hiányolja. Mint részletezi,
A vásárhelyi vérközpont is rendelkezik egy busszal, amellyel járhatnák a vidéket, csakhogy az illetékesek nem rendeltek hozzá személyzetet. „Csak az önkéntesekre számíthatunk, vagy az ingyen túlórázó kollégákra: a gépkocsivezetőtől az orvosig” – mondja az igazgatónő. Megítélésében az oktatási minisztérium és a pedagógusok is többet tehetnének a nevelés terén. „A véradás fontosságát már az iskolában kellene tanítani – fejti ki Marinela Lazăr pszichológus. – Egyrészt azért, hogy mire a gyermek betölti a 18. életévét, váljon donorrá, másrészt azért, hogy kiskorúként ösztönözze a szüleit a véradásra.”
Fotó: Rab Zoltán
Önkéntes véradásra szólít az egészségügyi minisztérium
A transzfúziókhoz szükséges kellő mennyiségű vér és vérkészítmény nélkülözhetetlen az életmentéshez – hívta fel a figyelmet kedden az egészségügyi minisztérium a véradók világnapja alkalmából. Facebook-bejegyzésében a szaktárca véradásra szólít fel, ugyanakkor köszönetet mond mindazoknak, akik megértették a véradás fontosságát, és segítenek az életmentésben. A minisztérium kiemeli továbbá, hogy ezen a területen is reformokra van szükség. Egy, az Európai Bizottsággal együttműködésben zajló program keretében romániai és más államokbeli szakértők dolgoznak a transzfúziós kapacitás növelésén és a lakosság véradáshoz való hozzáférésének javításán. „Vérre mindenhol szükség van, és a hatóságok célja a betegek életminőségének javítása, de a donorok segítsége nélkül az orvosok nem tudják teljesíteni ezt a célkitűzést” – áll az Agerpres által idézett bejegyzésben.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
szóljon hozzá!