Fotó: Agerpres
Szentségtörésnek és kegyeletsértésnek nevezte Tőkés László egy tegnapi temesvári megemlékezésen, hogy Marosvásárhely önkormányzata szobrot emel annak a román hadseregtábornoknak, aki húsz évvel ezelőtt belelövetett a kommunista rezsim ellen tüntető tömegbe. Az 1989-es népfelkelés első halottjaként számon tartott Újvárossy Ernő emléke előtt tisztelgő, a temesvár-belvárosi református templomban tartott istentiszteleten a volt püspök felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a vásárhelyi képviselő-testület Románia egykori vezérkari főnökének, Ştefan Guşának készül emlékművet állítani, akit 1989 decemberében Nicolae Ceauşescu éppen azért küldött Temesvárra, hogy elfojtsa a rendszerváltozást előidéző megmozdulást.
Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a Maros-parti város önkormányzata szeptember 10-i ülésén a Ştefan Guşă tábornok emlékét ápoló alapítvány kezdeményezésére döntött a büszt felavatásáról, az ügy pikantériája pedig, hogy a javaslatot testületileg támogatta a képviselő-testület tízfős RMDSZ-frakciója is. A magyar tanácsosok azzal magyarázták beleegyezésüket, hogy nem ismerték a hadügyminiszter-helyettesi posztot betöltő Guşának a forradalom idején betöltött szerepét és „viselt dolgait”, továbbá ígéretet kaptak román kollégáiktól, hogy „cserébe” szobrot kaphat a városban a 2006-ban elhunyt Sütő András Kossuth-díjas író is.
| Él a kultusz.Guşă szobra szülőfalujában, a Buzău megyei Spătaruban |
Tőkés László a hét végén nyilatkozatot is közzétett az ügyben, amelyben nacionál-kommunista természetűnek, áldemokratikusnak nevezi a vásárhelyi testület döntését, emlékeztetve a Krónikában is napvilágot látott tényekre, miszerint Ştefan Guşă tábornokot az 1990-ben a Petre Roman-kormány által kinevezett vizsgálóbizottság, 1997-ben pedig a katonai ügyészség ismételten bűnösnek találta a temesvári vérengzések elkövetésében, és ennek megfelelően bíróság elé állítását indítványozta. (Erre a volt vezérkari főnök 1994-ben bekövetkezett halála miatt nem került sor – szerk. megj.) Sőt Tőkés feltárja azt is, hogy 1989 végén a Nemzeti Megmentési Front tagjaként, a Ion Iliescu által elnökölt válságtanácskozás egyik résztvevőjeként tanúja volt azoknak az erőfeszítéseknek, melyek a Guşă szervezte „államcsíny” leszerelésére irányultak.
„Az Európai Parlament képviselőjeként, valamint az egyesült Európába vezető út első állomásának számító Temesvár egykori lelkipásztoraként – a megszenvedett város és egyházaink ökumenikus közösségében – erélyesen tiltakozom a tömeggyilkos Ştefan Guşă tábornok szobrának a felállítása ellen, egyben pedig az erre vonatkozó határozat azonnali visszavonására és a hatalmi erőszak áldozatainak, családtagjaiknak a megkövetésére szólítom fel a marosvásárhelyi önkormányzatot” – szerepel Tőkés állásfoglalásában. Az EMNT elnöke szerint az RMDSZ-frakció testületi lemondásával tehetné jóvá a szobor felállításához nyújtott „cinkos” támogatását, Tőkés ugyanis úgy véli: Sütő András marosvásárhelyi szobrának felállítása nem képezheti elvtelen alku vagy opportunista politikai „ellenszolgáltatás” tárgyát.
| A bukaresti ítélőtábla döntése alapján ismét bebörtönözték a hét végén a ’89-es forradalom idején elkövetett népirtás miatt 15 évre ítélt Victor Athanasie Stănculescu tábornokot, Ioan Chiţac tábornokot pedig kórházi kezelésre szabadlábra helyezték. Ştefan Guşához hasonlóan a temesvári felkelés elfojtásában részt vevő Stănculescut májusban rossz egészségi állapota miatt engedték ki egyéves orvosi kezelésre; az állítása szerint súlyos szív- és érrendszeri betegségben szenvedő főtisztet nemrég egy bukaresti kaszinóban újságírók érték tetten szórakozás közben. |
Tőkés különben mélységesen elvtelennek és kegyeletsértőnek tartja Csegzi Sándor vásárhelyi alpolgármesternek Guşă és Sütő történelmi megítélésével kapcsolatos állásfoglalását, leszögezve: „a soviniszta erőszaknak áldozatul esett író, valamint a diktatúra hatalmi gépezetének bűncselekményeiben részes tábornok közé semmiképpen sem tehető egyenlőségjel”. Mint ismeretes, az RMDSZ-es elöljáró a Krónikának úgy nyilatkozott: „a románság szemében esetleg Sütő András is ugyanolyan lehet, mint számunkra (a magyarság számára – szerk.megj.) Guşă tábornok”.
A tábornokszobor ügye a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati ülésén is hangsúlyt kapott. Borbély László parlamenti képviselő úgy vélekedett: az RMDSZ marosvásárhelyi önkormányzati frakciója több ízben is téves döntéseket hozott, a legutóbbi pedig éppen az volt, amikor megszavazta, hogy a volt vezérkari főnöknek szobrot állítsanak a városban. Ennél is tovább ment Markó Béla, aki a történtek miatt a magyar tanácsosok megrovását sem zárta ki, rendkívül rossz döntésnek nevezve, hogy a marosvásárhelyi frakció a „román nacionalizmust tápláló” csoportokkal együtt támogatta a szobor felállítását.
„A marosvásárhelyi RMDSZ-frakció egymás után követi el a bakikat. Úgy gondolják a városi tanácsosok, hogy senkinek nem tartoznak elszámolással. Elfogadták, hogy a városban szobrot állítsanak Ştefan Guşának; mellesleg nem tudom, hogy miért kell egyáltalán bármely tábornoknak és főleg Guşának szobrot állítani Marosvásárhelyen, amikor szerintem a vásárhelyi románságnak sincs szüksége erre. Úgy vélem, most jön elő a pincéből egy kemény nacionalista vonal, előtérbe kerülnek 1989 és 1990 gyászvitézei. Guşă tábornoknak szobrot állító csoportokkal nem szövetkezünk!” – szögezte le az SZKT-n a szövetségi elnök, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a városi tanácsosok sem az RMDSZ megyei, sem országos vezetőségével nem konzultáltak ebben a jelentős kérdésben.
Ennek ellenére a vásárhelyi magyar tanácsosok vezetője továbbra sem tartja vétkesnek magát vagy frakciótársait. Dr. Benedek István pénteki sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: az erdélyi magyar sajtónak nem azzal kellene foglalkoznia, hogy Guşă-szobrot állítanak
Marosvásárhelyen, hanem azzal, hogy ezért cserébe Sütő András-szobor is lesz a városban. „Az a feladatunk, hogy azoknak a személyiségeknek, akik itt éltek és tevékenykedtek, szobrot állítsunk, utcákat nevezzünk el róluk. Úgy gondolom, Sütő András megérdemli, hogy szobra legyen Marosvásárhelyen, a Postapalota előtt, a Mărăşti téren, nem pedig egy eldugott helyen, mint a Bartók-szoborral történt” – nyilatkozta Benedek, aki szerint a Guşă-szoborért nem az RMDSZ-frakciót terheli a felelősség, hanem azokat, akik annak felállítását javasolták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Engedély nélkül tartott, távcsöves puskával vadászott egy 42 éves férfi Bihar megyében, ám az elejtett zsákmánnyal már nem jutott messzire: a rendőrök tetten érték. A harangmezői gyanúsítottat őrizetbe vették, fegyverét és gépkocsiját lefoglalták.
Két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Az idei hárommilliomodik regisztrált utast köszöntötték hétfőn a kolozsvári nemzetközi repülőtéren. A 3 milliós utasszám elérése sorozatban negyedik évben sikerül, ami országos premier a regionális repülőterek történetében.
Több ezer hektárnyi, nyár végén elvetett repceterületet kell újraművelniük a gazdáknak, akik más növényi kultúrák mellett döntenek, mivel a vetés az aszály miatt nem kelt ki.
Rendvédelmi erők és a terrorelhárító egységek nagy erőkkel vonultak ki hétfő reggel Kolozsvár központjába, miután a 112-es egységes segélyhívó számon bejelentést tettek egy robbanószerkezetről a Báthory István Elméleti Líceum területén.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Dróttal összekötözött zsákba tett, majd egy hídról a folyóba dobott egy mindössze három-négy hónapos kutyakölyköt egy férfi a Szeben megyei Cód (Sadu) településen. Az állatot szerencsére időben megtalálták és megmentették.
A havazás, a viharos szél és a jelentősen romló látási viszonyok miatt fokozott óvatosságra intik a hegyekbe induló turistákat a hegyimentők, az ajánlások az ország valamennyi magashegységében érvényesek.
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Látogatottsági adatok