A schengeni csatlakozással szabad lesz az átjárás a két ország között
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több mint tíz éve várták azt örömhírt a román–magyar határ menti települések lakói, amit a múlt héten Budapesten jelentettek be: az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én várhatóan megszavazzák, hogy Románia (Bulgáriával együtt) 2025. január 1-jétől a belső határőrizet nélküli schengeni övezet teljes jogú tagjává váljon, amivel gyakorlatilag közúton és vasúton is megszűnik az ellenőrzés az eddig a schengeni határnak számító román–magyar határon. A jelenlegi 12 állandó határátkelőhely mellett további tíz határkeresztező út válik használhatóvá, az ingázó munkavállalók és turisták várakozási ideje lerövidül, könnyebb lesz kapcsolattartás a határ két oldalán élő rokonok között. Az eufóriát némileg csökkenti, hogy az uniós szabályok értelmében a határellenőrzést – átmeneti jelleggel – még hat hónapig fenn kell tartani.
2024. november 27., 07:582024. november 27., 07:58
2024. november 27., 08:002024. november 27., 08:00
Mint arról beszámoltunk, az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként Magyarország terjeszti majd elő azt a javaslatot, hogy a légi- és a víziközlekedés után a közúti és vasúti közlekedésben is megvalósuljon Románia és Bulgária schengeni csatlakozása. Erről a múlt pénteken egyeztek meg Budapesten Magyarország, a belépésre váró két állam és a csatlakozást legutóbb ellenző Ausztria belügyminiszterei az EU belügyekért felelős biztosával.
A schengeni csatlakozást, a határok ezzel járó „megszűnését” gyakorlatilag kész tényként lehet kezelni, de a határ menti településeken élők eufóriáját lelohaszthatja a Digi24.ro által közölt hír, hogy a schengeni egyezmény vonatkozó cikkelye értelmében még legalább hat hónapig fenn kell tartani a határellenőrzést. Hogy ebben az átmeneti időszakban mennyire lesz szigorú, vagy csak szúrópróbaszerű a vámvizsgálat, az majd a gyakorlatban dől el.
Schengen egy kis bortermelő városka a luxemburgi Remich kantonban, az ország legdélkeletibb pontján, közel a német–francia–luxemburgi hármashatárhoz. Akkor vált ismertté, amikor 1985. június 14-én, a városkában az NSZK, Franciaország és a Benelux államok aláírták a schengeni egyezményt, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden EU-ország a tagja, és vannak nem EU-s tagjai is. Az egyezményt alkalmazó országok összességét schengeni övezetnek vagy schengeni térségnek is nevezik.
A román–magyar határszakaszon jelenleg 12 állandó átkelőhely működik, ezek közül 9 a teherforgalmat is kiszolgálja (igaz, Érmihályfalvánál csak 3,5, Nagyszalontánál és Tornyánál csak 7,5 tonnás tengelysúlyig). Ugyanakkor
Irány a schengeni övezet!
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A határkeresztező utakat abban a reményben valósították meg, hogy Románia is belép a schengeni övezetbe, ám a csatlakozás 2012-es első határideje jócskán eltelt. Magyar–román kormányközi megállapodás született némelyik alkalmi átkelőhely állandósításáról, de annak feltétele volt a határőrizeti infrastruktúrát kiépítése, ami főleg a román államra rótt volna terheket. Ezt halogatták abban a reményben, hogy előbb-utóbb Romániát is felveszik a schengeni egyezménybe, és akkor már nem kell építkezésre költeni. Ennek most jött el az ideje, hacsak december 12-ig nem változik valamelyik döntéshozónak az álláspontja…
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
A tíz alkalmi határátkelőhelyből – amelyeket szombaton vagy vasárnap nyitnak meg 8, esetleg 12 órára – négy található Arad megyében: Észak–déli irányban
Az irántuk való igényre jellemző, hogy a megnyitás évében, 2017 februárjától júniusig több mint 31 ezren fordultak meg a tíz ideiglenes ellenőrző ponton (az információt akkoriban a román határrendészet közölte). A Kisvarjas és a Békés vármegyei Dombegyház közötti utat 2013 decemberében avatták fel, és az időszakos határnyitás első három hónapjában ott fordultak meg a legtöbben:
Az adatokat Varga Lajostól, Dombegyház korábbi polgármeserétől tudjuk, aki szívügyének tekintette az út megépítését és a határ megnyitását, sokat kilincselt azért, hogy Dombegyház és romániai testvértelepülése, Nagyiratos község között létrejöjjön az összeköttetés.
A Kisvarjas–Dombegyház út ünnepélyes átadása 2013 decemberében. A kép bal szélén Varga Lajos akkori dombegyházi polgármester, a jobb szélén Papp Attila nagyiratosi polgármester
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– kommentálta a schengeni felvétel ígéretét a Krónikának hétfőn Papp Attila, Nagyiratos polgármestere, hozzátéve, hogy szerinte előnyös lesz mindkét országnak, azon belül a határ menti településeknek az akadálytalan átjárás.
fogalmazta meg a véleményét Papp Attila, aki szerint elsősorban a magánszemélyek élvezik majd a schengeni csatlakozás előnyét, de leképzelhető, hogy idővel gazdasági kapcsolat is kialakul a szomszédos települések vállalkozói között. „A kelet-magyarországi térség kissé elszigetelt, de most megnyílik számukra a közvetlen összeköttetés Arad felé, és lehet, hogy a vállalkozók vagy a munkavállalók érdeklődése errefelé irányul majd. De ugyanúgy érvényes ez ránk is” – mondta.
Dombegyház és Kisvarjas között jelenleg csak hétvégente nyitják meg a sorompót
Fotó: Varga Lajos volt dombegyházi polgármester Facebook-oldala
Kisvarjas (a település közigazgatásilag Nagyiratoshoz tartozik) Aradtól 16 kilométerre található, onnan 900 méterre az államhatár, ahol nyaranta a 36-38 Celsius-fokos kánikulában, telente pedig fagypont közeli hőmérsékleten dolgoznak a magyar és román határrendészek. Árnyékot csak egy katonai sátor tart, a számítógépek működtetéséhez szükséges áramot aggregátorról biztosítja a dombegyházi önkormányzat – nyáron; télen viszont a fűtött autóból felügyelik a forgalmat.
– mesélte J. J, aki Battonyára költözött a családjával, de vállalkozása szinte naponta Aradra szólítja, és hétvégenként a rövidebb úton, Dombegyház felé közlekedik.
Románia 2007-es európai uniós csatlakozása után sok Arad megyei vásárolt – akkoriban potom áron – ingatlant a határ menti magyarországi településeken, főként Battonyán és Dombegyházán, családi és hétvégi háznak egyaránt; sokan naponta ingáznak, mert a munkahelyük Aradon van, de
A szintén Nagyiratoshoz tartozó Nagyvarjason lakó Kiss Ildikó korábbi szomszédjait szokta meglátogatni az ideiglenes határátkelőhelyet használva. „Mihelyst megnyitják, megyünk, mert erre rövideb az út, mint Battonya felé. Rokonokhoz, volt szomszédokhoz szoktunk járni, olykor bevásárolni, mert gazdálkodók vagyunk, és Magyarországon találunk olyan növényvédő szereket, amiket Romániában nem. Már várjuk, hogy állandóan nyitva legyen itt a határ” – mondta.
Az ellenkező irányból érkező gépkocsit egy dombegyházi férfi, Krista Lajos vezette: családjával éppen Aradra utaztak, nagybevásárlást végezni, amit általában kéthetente ejtenek meg. „Nagyon hasznos lenne, ha már szabadon járhatnánk itt. Erre rövidebb az út, Battonya felé körülbelül kétszer olyan hosszú” – mondta.
Dinyés Ildikótól, Dombegyház idén megválasztott polgármesterétől szerettük volna megkérdezni, hogy szerinte mennyire jelent majd előnyt a településnek és a kistérségnek a schengeni csatlakozás, de elfoglaltságára hivatkozva csak egy későbbi időpontban szándékozott válaszolni.
A kisvarjasi határátkelőtől gépkocsival néhány perc csak az 5-6 kilométerre lévő dombegyházi központ. Egy kisüzletben kérdeztem, várják-e már a schengeni csatlakozást. „Mi nagyon várjuk, mert Arad egy nagyváros, és a dombegyháziaknak ez egy kapu lenne” – mondta egy Megyeri András nevezetű helybéli. Szerinte a földművelésből élők látnák nagy hasznát a szabadközlekedésnek.
„Én is mezőgazdasági termelő vagyok, és a dorozsmai piacon nagyon sok aradival találkozok, akik ott veszik meg tőlünk a terményt. Mi meg itt vagyunk alig húsz kilométerre Aradtól… Akkor már Dombegyházán történne a vásárlás, vagy mi is ki tudnánk menni az aradi piacra. Sok romániai magyarnak meg itt van lakása, és innen járnak Aradra dolgozni, csak Battonyán keresztül. Úgy negyven valahány kilométer, így meg tizenkilenc kilométer lenne” – ecsetelte.
Trianon után elhelyezett határkő Nagylak és Csanádpalota között. A határ megkeserítette sokak életét
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Beszélgetőpartnerem felelevenítette, hogy hajdanán – az első világháborúig – Arad vonzáskörzetébe tartozott Dombegyház.
– mondta.
Feketegyarmat és Dénesmajor között 2012 novemberében adták át az utat, de 2017-ig a legritkább esetben használhatták csak, azóta is csak szombatonként. „Jelenleg a távolság Zerénd és Gyula között negyven kilométer, a Gyulavarsándi határátkelőn át, erre viszont csak tizennyolc kilométer, tehát a felénél is kevesebb” – mondta Simándi Sándor, az Arad és Bihar megye határán fekvő Nagyzerénd polgármestere (közigazgatásilag oda tartozik a Fekete-körös menti Feketegyarmat). Az elöljáró szerint több mint húszezer ember élvezheti majd az út előnyeit a schengeni csatlakozással. „Várták ezt nagyon, egyrészt, mert Zeréndről és Feketegyarmatról az elmúlt harminc évben sokan elköltöztek, és itt laknak a határ menti településeken, Gyulán, Dobozon, és jelenleg hosszú kerülőúton tudnak hazajönni rokonlátogatóba” – fogalmazott a polgármester.
A Dénesmajor felől Feketegyarmat irányába tartó első gépkocsi ellenőrzése 2012-ben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Üdvözölte a schengeni csatlakozás ígéretéről szóló döntést Iustin Cionca, Arad megye önkormányzatának elnöke is. Emlékeztetett arra, hogy a megyei tanács az elmúlt években
2015-ben megnyílt a Nagylak–Csanádpalota autópálya-határátkelőhely, amely révén Arad megye az ország elsőszámú nyugati kapujává vált, 2016-ban felújították a kürtösi vasúti határátkelőhely és a megyeszékhely közötti vasútvonalat, és az aradi repülőtér T2-es terminálja idén március végétől már fogadhat a schengeni térségből érkező repülőgépjáratokat – sorolta a tanácselnök a megyeháza sajtóközleményében.
„Az Arad megyében működő tizenegy ipari park számára a schengeni csatlakozás a munkaerőpiac kibővítését is jelenti, tehát nemcsak a várakozási idő csökken a határon, kényelmesebben utazunk vagy az üzemanyaggal spórolunk, hanem új gazdasági potenciál is rejlik benne. Fejlődést, lehetőségeket, és végső soron a normalitást jelenti” – fogalmazott a tanácselnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!