Fotó: A szerző felvétele
2012. augusztus 17., 10:082012. augusztus 17., 10:08
Ebben Cseke Attila kifejti: a turizmus fejlesztésének egyik alappillére a városok vonzerejének növelése, és a történelmi örökségek előtérbe helyezése. Országszerte probléma azonban, hogy az építészetileg jelentős, műemlékként jegyzett vagy műemlék jellegű épületek igen rossz állapotban vannak. Helyreállításuk azért is ütközik folyamatosan akadályokba, mert jelentős részük magántulajdonban van. Cseke Attila szerint a tulajdonosoknak az esetek többségében nem áll módjukban saját zsebből állni az ingatlanok helyreállítását, ezért volna szükségük segítségre.
A homlokzattörvényként ismert törvénytervezet, amely a szenátuson már túljutott, és már csak a képviselőház jóváhagyását várja, lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzatok részfinanszírozással segítsék a tulajdonosokat a homlokzat felújításában. A törvénytervezetnek azonban van egy komoly hiányossága, amelyre Ilie Bolojan nagyváradi polgármester már többször is felhívta a figyelmet: egy időközbeni módosítás miatt a lehetőség már nem vonatkozik sem műemlék épületekre, sem olyan ingatlanokra, amelyek műemlékként védett zónában állnak. A nagyváradi belváros teljes területe pedig néhány éve műemléki státust nyert el, itt tehát semmilyen épülethez nem lehetne ebben a rendszerben hozzányúlni, ami az elöljáró szerint okafogyottá teszi a törvényt.
Mint ismeretes, Ilie Bolojan néhány évvel ezelőtt, még a törvénytervezet ötletének megszületése előtt állt elő a jogszabályhoz nagyon hasonló helyi szabályzattervvel, amelynek alapján az önkormányzat kamatmentes kölcsönt és adómentességet biztosított volna a belvárosi műemléképületek tulajdonostársulásainak a homlokzat helyreállítására, ezzel párhuzamosan azonban bírságot helyezett kilátásba azoknak, akik elhanyagolják a belvárosi házukat. Ezt a tervet azonban a megyei kormánybiztos közigazgatási bíróságon támadta meg.
Cseke Attila szenátor azt mondja, Nagyváradon jelenleg 77 A, illetve B kategóriájú bejegyzett műemlék épület található, további 45 pedig elbírálásra vár, hogy megkaphassa a műemléki státust. Elképzelése szerint a kormányrendelettel elindított program csak a műemlékekre vonatkozna, hiszen ezeknek az épületeknek nemcsak a tulajdonosuk számára van jelentőségük, hanem a tágabb közösség, a város és az ország szempontjából is fontosak.
A szenátor azt mondja, nemrég egyeztetett erről az ötletről az egyik fejlesztésügyi államtitkárral is, aki pozitívan nyilatkozott a kezdeményezéssel kapcsolatban, így a honatya reméli, hogy még a parlamenti vakáció vége előtt megszülethet az általa kért kormányrendelet. Bár a program végleges formájáról a miniszter dönthet majd, Cseke szerint leginkább a tömbházak hőszigetelési programjára hasonlíthatna, tehát a felújításhoz szükséges összeg nagyobbik részét az állam biztosítaná saját költségvetésből vagy akár a Regionális Operatív Programból, egy bizonyos százalékát az önkormányzat vállalná át, és a legkisebb összeg maradna a tulajdonos vagy tulajdonostársulás önrésze.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Látogatottsági adatok