2013. március 25., 07:172013. március 25., 07:17
A 15 éves Sabina pár nap alatt a román hazafiság szimbólumává vált. A támogatói által létrehozott közösségi oldalon péntek délutánig csaknem 15 ezer „támogató kattintás” gyűlt össze. Az oldal egyben a székelyföldi autonómia elutasításának és a péntek esti magyar–román labdarúgó-mérkőzésnek is a szurkolói fóruma lett. A diáklány ügye a hírtelevízióknak is kiemelt témája volt.
A tüntetések sorozata pénteken délelőtt a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoportnál kezdődött. A tiltakozók egy része Zaboláról érkezett román népviseletben, a diákok román nemzeti szalagot viseltek, román zászlókat lobogtattak, román népdalokat énekeltek. Az iskola egyik, név nélkül nyilatkozó tanára elmondta, egyre nehezebb tanítani a román és magyar tannyelvű iskolában, ahová a román tagozatos diákok egy része nemzeti színű zászlócskákkal, szalagokkal érkezik az órákra. Az oktató elmondta, hogy a magyar tanárok nyugalomra intették diákjaikat. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője pénteken vagánykodásnak nevezte a diáklány tettét. Az oktatásügyi minisztérium egyébként pénteken vizsgálóbizottságot küldött a kovásznai tanintézetbe. Sabina Elena egyébként pénteken a Realitatea hírtelevízió Hatalmi jászmák (Jocuri de putere) című műsorában nyilatkozott a történtekről. „December elsején engedélyt kellett kérjünk az igazgatóságtól, hogy az iskola udvarán elénekelhessük Románia himnuszát. Miután a nagyszünetben elénekeltük, a magyar tagozatok részéről sértő szavakat, pfujolásokat, obszcén gesztusokat kaptunk. Március 15-én tényleg nem tehettem meg, hogy ne legyen semmilyen reakcióm” – nyilatkozta a diáklány. December elseje egyébként egy szombati napra esett, a nemzeti ünnepen pedig, mint ismeretes, tanítási szünet van. Míg néhány nappal korábban a Facebook közösségi portálon azt írta, gyűlöli a magyarokat, ezúttal tagadta, hogy ilyesmit állított volna. „Azt gyűlölöm, hogy ők gyűlölnek engem” – fogalmazott.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) közleményt adott ki, melyben elítélik a sajtó és a közösségi háló reakcióját az ügyben. „A romániai társadalom nem kellene túlreagálja az esetet, hanem valamilyen megoldást találni, amely mindenkinek kedvező. Egy Kovászna megyei diáklány esete felszínre hozta az ország nemzetiségei között a meg nem beszélt problémákat, amelyek a kommunikáció hiánya miatt kellemetlenségekhez, illetve túlzásba vitt magatartáshoz vezettek” – olvasható a MAKOSZ közleményében. A diákszövetség nem támogatja a téma túltárgyaltságát a sajtó részéről, azt hogy egyszeri esetből általános következtetéseket vontak le a román–magyar viszonyról. Az ügyben állást foglalt az Active Watch sajtófigyelő is, szerintük a mesterséges konfliktust tovább gerjesztette a politikum. Az egyesület közleményben elítéli az iskola vezetőségét és a lány osztályfőnökét, amiért megpróbálták megakadályozni a hajpánt viselését, szerintük a diáklány gesztusa, még ha provokáló is, de nem lépi át a szabad véleménynyilvánítás határait. Ugyanakkor arra kérik a sajtó képviselőit, hogy ne közöljék a kiskorú fényképét, felelősségteljesen nyilatkozzanak ebben az ügyben, és ne gerjesszék tovább a konfliktust, kiaknázva a politikusok nacionalista hangvételét. Követelik, hogy az oktatási minisztérium és a tanfelügyelőség bírságolja meg az iskola vezetőségét, dolgozzon ki toleranciára, a sokszínűség és a másság tiszteletére nevelő oktatási programokat.
Amint arról beszámoltunk, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoportban azt követően alakultak ki feszültségek a román és a magyar tagozatos diákok között, hogy a magyar nemzeti ünnepen és az azt követő napokon román diákok egy csoportja széles, román nemzeti színű hajpánttal jelent meg az iskolában. Az egyik diáklánytól román nemzetiségű osztályfőnöke elvette a nemzeti színű szalagot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Látogatottsági adatok