
Kirsch Gábor új megyei elnök: nincs könnyű helyzetben a Brassó megyei RMDSZ
Fotó: Facebook/RMDSZ Brassó megyei szervezete
Új megyei és városi RMDSZ-elnököt választottak Brassóban a tavaly elbukott önkormányzati voksolás után, amikor is egyik önkormányzatba sem jutott be tanácsos a tulipános listáról. Mindkét új vezető abban bízik, hogy jobbá tehetik a brassói, a barcasági magyarok életét. A hogyanokról faggattuk Kirsch Gábor megyei és Toró Tamás városi RMDSZ-elnököt.
2021. június 12., 08:332021. június 12., 08:33
A tavalyi sikertelen önkormányzati választási eredmények miatt kötelező módon ki kellett írni a tisztújítást a Brassó megyei RMDSZ területi szervezeténél. A múlt héten megtörtént az elnökváltás: a Brassó megyei küldöttek gyűlése Kirsch Gábornak szavazott bizalmat, ő váltja Kovács Attilát, aki alulmaradt a megméretkezésen. Az új elnök lapunknak elmondta, a legfontosabb irányelve, hogy mindig legyenek résen, minden lehetőséget ragadjanak meg, amivel jobbá tehetik a brassói, a barcasági magyarok életét. Mint ismeretes,
a megyében egyetlen polgármesteri tisztséget szereztek, Alsórákoson. Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa december elején eldöntötte, hogy a sikertelen választások miatt hat hónapon belül tisztújítást kell kiírni a Temes és Brassó megyei, valamint Nagybánya és történelmi Máramaros területi szervezeteinél, a tisztújításig ideiglenes elnököket nevesítettek.
A Brassó megyei küldöttgyűlés június 5-én Kirsch Gábor művelődésszervezőnek szavazott bizalmat, aki korábban évekig a megyei szervezet ügyvezető elnöki tisztségét is betöltötte. „Nincs könnyű helyzetben a Brassó megyei RMDSZ, nem úgy kell kiértékelni a választási eredményeket, hogy hányan mentünk el szavazni, hanem hogy nem sikerült semmilyen fontos tisztséget megszerezni. Korábban az RMDSZ-nek volt brassói alpolgármestere, a megyei közgyűlésben alelnöke, további három-négy településen polgármestere.
A barcasági magyarság a választásokon jelezte, hogy változást akar” – mondta lapunknak az új megyei elnök. Kirsch Gábor hangsúlyozta, van jövőképük, bár Brassó megyében megfogyatkozott az elmúlt tíz évben a magyarság. A 2011-es népszámláláson 40 ezren vallották magyar nemzetiségűnek magukat, most mintegy 30 ezren lehetnek. De még ez is egy erős szórványközösség: a 30 ezer brassói, barcasági magyar ember többet érdemel, mint amit eddig kapott – mondta a politikus, akinek legfontosabb vezérelve, hogy állandóan résen kell lenni, minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy minél élhetőbb legyen a térség.
Ilyen nehéz helyzetben „nem lehetünk kényelmesek”: a semmittevés nem opció, az alapoknál kell kezdeni, az óvodáknál-iskoláknál, de szorosabbra fűzik a kapcsolatot az egyházakkal, a civil szervezetekkel, vállalkozókkal, gazdákkal – tette hozzá.
tájékoztassák őket a szervezet döntéseiről, és próbálják meggyőzni őket, hogy ne vándoroljanak ki, itthon alapítsanak családot, hiszen Brassóban is vannak jól fizetett munkahelyek, ott is lehet „élni és dolgozni”. Ugyanakkor Kirsch Gábor intenzívebb kapcsolatot szeretne a tömbben élőkkel, mert mint mondta: nem szabad ez a köldökzsinór elvékonyodjon, eltűnjön. „Nekünk kell a tömbben élőket meggyőzni, hogy ha ők passzívak, nem mennek el szavazni, minket, a végeken élőket fosztanak meg számtalan lehetőségtől” – szögezte le a Brassó megyei RMDSZ elnök.
Brassó város területi elnökének ugyanazon a tisztújító közgyűlésen Toró Tamást választották, aki a korábbi mandátumban a város önkormányzati képviselője volt, a Brassó Magyar Napok, a Brassói Magyar Színházi Fesztivál, a gyermekfesztivál szervezőjeként ismert. Lapunknak elmondta, önkormányzati képviselőként rengeteg programot sikerült elindítani a magyar közösségnek, ezeket most már a politikai tisztséget kihasználva igyekszik kiteljesíteni.
Példaként említette a magyar tagozatos iskolák, óvodák felújítását, ezen a téren ugyanis volt egy lemaradás – a városvezetés évekig arra hivatkozott, hogy kisebb létszám miatt kevesebb a fejkvóta. Sikerült kivívni a pozitív diszkriminációt, ezt az eredményt meg kell tartani. Arra is törekednek, hogy a város által fenntartott sportszakosztályokban legyenek magyar ajkú szakemberek, ezzel megkönnyítve a magyar gyerekek helyzetét.
meglátása szerint ez jogos igénye a – megfogalmazása szerint – 8 ezer fős brassói és a 30 ezer fős barcasági magyarságnak, hiszen Gyergyószentmiklósnak, Kézdivásárhelynek, Aradnak, Temesvárnak is van saját magyar társulata, és ott sem él több magyar nemzetiségű.
„Egy nyolcezres magyar közösség választott politikai képviselőjeként kérhetem a brassói magyarok jussát. A kormánykoalíciós egyezség leképződik megyei szintre is, tárgyalásokat kell folytatnunk a megyei kormánypártok vezetőivel, az állami dekoncentrált intézmények vezetőségében is szükség van magyar képviselőkre, hiszen olyan anomáliák vannak, hogy a nyugdíjpénztárnál nincs magyar nyelven beszélő tisztségviselő, miközben rengeteg idős magyar ember él a megyében” – részletezte Toró Tamás, aki szélesíteni szeretné a szervezet bázisát, munkacsoportokat, szakmai adatbázisokat hoz létre.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
1 hozzászólás