
Kirsch Gábor új megyei elnök: nincs könnyű helyzetben a Brassó megyei RMDSZ
Fotó: Facebook/RMDSZ Brassó megyei szervezete
Új megyei és városi RMDSZ-elnököt választottak Brassóban a tavaly elbukott önkormányzati voksolás után, amikor is egyik önkormányzatba sem jutott be tanácsos a tulipános listáról. Mindkét új vezető abban bízik, hogy jobbá tehetik a brassói, a barcasági magyarok életét. A hogyanokról faggattuk Kirsch Gábor megyei és Toró Tamás városi RMDSZ-elnököt.
2021. június 12., 08:332021. június 12., 08:33
A tavalyi sikertelen önkormányzati választási eredmények miatt kötelező módon ki kellett írni a tisztújítást a Brassó megyei RMDSZ területi szervezeténél. A múlt héten megtörtént az elnökváltás: a Brassó megyei küldöttek gyűlése Kirsch Gábornak szavazott bizalmat, ő váltja Kovács Attilát, aki alulmaradt a megméretkezésen. Az új elnök lapunknak elmondta, a legfontosabb irányelve, hogy mindig legyenek résen, minden lehetőséget ragadjanak meg, amivel jobbá tehetik a brassói, a barcasági magyarok életét. Mint ismeretes,
a megyében egyetlen polgármesteri tisztséget szereztek, Alsórákoson. Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa december elején eldöntötte, hogy a sikertelen választások miatt hat hónapon belül tisztújítást kell kiírni a Temes és Brassó megyei, valamint Nagybánya és történelmi Máramaros területi szervezeteinél, a tisztújításig ideiglenes elnököket nevesítettek.
A Brassó megyei küldöttgyűlés június 5-én Kirsch Gábor művelődésszervezőnek szavazott bizalmat, aki korábban évekig a megyei szervezet ügyvezető elnöki tisztségét is betöltötte. „Nincs könnyű helyzetben a Brassó megyei RMDSZ, nem úgy kell kiértékelni a választási eredményeket, hogy hányan mentünk el szavazni, hanem hogy nem sikerült semmilyen fontos tisztséget megszerezni. Korábban az RMDSZ-nek volt brassói alpolgármestere, a megyei közgyűlésben alelnöke, további három-négy településen polgármestere.
A barcasági magyarság a választásokon jelezte, hogy változást akar” – mondta lapunknak az új megyei elnök. Kirsch Gábor hangsúlyozta, van jövőképük, bár Brassó megyében megfogyatkozott az elmúlt tíz évben a magyarság. A 2011-es népszámláláson 40 ezren vallották magyar nemzetiségűnek magukat, most mintegy 30 ezren lehetnek. De még ez is egy erős szórványközösség: a 30 ezer brassói, barcasági magyar ember többet érdemel, mint amit eddig kapott – mondta a politikus, akinek legfontosabb vezérelve, hogy állandóan résen kell lenni, minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy minél élhetőbb legyen a térség.
Ilyen nehéz helyzetben „nem lehetünk kényelmesek”: a semmittevés nem opció, az alapoknál kell kezdeni, az óvodáknál-iskoláknál, de szorosabbra fűzik a kapcsolatot az egyházakkal, a civil szervezetekkel, vállalkozókkal, gazdákkal – tette hozzá.
tájékoztassák őket a szervezet döntéseiről, és próbálják meggyőzni őket, hogy ne vándoroljanak ki, itthon alapítsanak családot, hiszen Brassóban is vannak jól fizetett munkahelyek, ott is lehet „élni és dolgozni”. Ugyanakkor Kirsch Gábor intenzívebb kapcsolatot szeretne a tömbben élőkkel, mert mint mondta: nem szabad ez a köldökzsinór elvékonyodjon, eltűnjön. „Nekünk kell a tömbben élőket meggyőzni, hogy ha ők passzívak, nem mennek el szavazni, minket, a végeken élőket fosztanak meg számtalan lehetőségtől” – szögezte le a Brassó megyei RMDSZ elnök.
Brassó város területi elnökének ugyanazon a tisztújító közgyűlésen Toró Tamást választották, aki a korábbi mandátumban a város önkormányzati képviselője volt, a Brassó Magyar Napok, a Brassói Magyar Színházi Fesztivál, a gyermekfesztivál szervezőjeként ismert. Lapunknak elmondta, önkormányzati képviselőként rengeteg programot sikerült elindítani a magyar közösségnek, ezeket most már a politikai tisztséget kihasználva igyekszik kiteljesíteni.
Példaként említette a magyar tagozatos iskolák, óvodák felújítását, ezen a téren ugyanis volt egy lemaradás – a városvezetés évekig arra hivatkozott, hogy kisebb létszám miatt kevesebb a fejkvóta. Sikerült kivívni a pozitív diszkriminációt, ezt az eredményt meg kell tartani. Arra is törekednek, hogy a város által fenntartott sportszakosztályokban legyenek magyar ajkú szakemberek, ezzel megkönnyítve a magyar gyerekek helyzetét.
meglátása szerint ez jogos igénye a – megfogalmazása szerint – 8 ezer fős brassói és a 30 ezer fős barcasági magyarságnak, hiszen Gyergyószentmiklósnak, Kézdivásárhelynek, Aradnak, Temesvárnak is van saját magyar társulata, és ott sem él több magyar nemzetiségű.
„Egy nyolcezres magyar közösség választott politikai képviselőjeként kérhetem a brassói magyarok jussát. A kormánykoalíciós egyezség leképződik megyei szintre is, tárgyalásokat kell folytatnunk a megyei kormánypártok vezetőivel, az állami dekoncentrált intézmények vezetőségében is szükség van magyar képviselőkre, hiszen olyan anomáliák vannak, hogy a nyugdíjpénztárnál nincs magyar nyelven beszélő tisztségviselő, miközben rengeteg idős magyar ember él a megyében” – részletezte Toró Tamás, aki szélesíteni szeretné a szervezet bázisát, munkacsoportokat, szakmai adatbázisokat hoz létre.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Tizenöt évet kell fiatalkorúak számára fenntartott fogvatartási központban töltenie annak a fiúnak, aki részt vett a 15 éves Mario Berinde meggyilkolásában.
Lemondott marosvásárhelyi önkormányzati képviselői tisztségéről Csiki Zsolt, aki ellen orvvadászat gyanúja miatt indult vizsgálat.
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
1 hozzászólás