2007. április 16., 00:002007. április 16., 00:00
„Értékteremtő, eredetéhez és hagyományaihoz ragaszkodó népcsoport az örménység” – hangoztatta megnyitóbeszédében Madaras Szilárd, a Görög Joachim Társaság elnöke. Hozzáfűzte, a következőkben évente meg akarják ismételni a rendezvényt az örmény múlttal is rendelkező Gyergyószentmiklóson. A galériában kiállított korabeli fényképek másolatai a mellékelt magyarázatokkal egy virágzó társadalmi életet élő közösség mindennapjaiba engedtek betekintést. Baróti László örmény plébános a nagy tudású Görög Joachim egyházi és közéleti személyiség gyergyószentmiklósi tevékenységét vázolta. A budapestről érkezett Dukai Ditta vetítéssel egybekötött örményországi élménybeszámolója a kaukázusi ország kultúráját, hétköznapjait mutatta be. Madaras Péter Mesélő házak című szombati előadása Gyergyószentmiklós fejlődését világította meg a jellegzetesen örmény építkezés tükrében.
Az örmények megjelenése Erdélyben Magyarország kereszténnyé válásának időszakára, a 10. század végére, illetve a 11. század elejére tehető. IV. Lajos magyar király 1281-ben örmény kolostort építtetett Erdélyben. Az örmények Gyergyószentmiklóson 1654-ben, Besztercén és Erzsébetvárosban 1658-ban telepedtek meg. Az örményeknek joguk volt az önrendelkezéshez, a szabad kereskedelemhez, iparengedélyük volt, és saját bírókat választhattak. Gyergyószentmiklóson – de más városokban is – az örmények saját, a magyarokétól független polgármestert választottak. Az egyházi nyilvántartás szerint a városban ma több mint hatszáz, magát örménynek valló, magyar anyanyelvű lakos él.
Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti közgyűlése is a szerencsejátékok korlátozásáról döntött a város területén pénteken.
Összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül vasárnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.