Hirdetés

Örmény hagyományok

Gyergyószentmiklós – Néhány koros, örmény katolikus egyháztanácsos és családtagjaik, illetve a szervező Görög Joachim Társaság és a sajtó képviselői jelentek meg a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában a múlt hétvégén megrendezett I. Örmény Napokon.

Gazda Árpád

2007. április 16., 00:002007. április 16., 00:00

„Értékteremtő, eredetéhez és hagyományaihoz ragaszkodó népcsoport az örménység” – hangoztatta megnyitóbeszédében Madaras Szilárd, a Görög Joachim Társaság elnöke. Hozzáfűzte, a következőkben évente meg akarják ismételni a rendezvényt az örmény múlttal is rendelkező Gyergyószentmiklóson. A galériában kiállított korabeli fényképek másolatai a mellékelt magyarázatokkal egy virágzó társadalmi életet élő közösség mindennapjaiba engedtek betekintést. Baróti László örmény plébános a nagy tudású Görög Joachim egyházi és közéleti személyiség gyergyószentmiklósi tevékenységét vázolta. A budapestről érkezett Dukai Ditta vetítéssel egybekötött örményországi élménybeszámolója a kaukázusi ország kultúráját, hétköznapjait mutatta be. Madaras Péter Mesélő házak című szombati előadása Gyergyószentmiklós fejlődését világította meg a jellegzetesen örmény építkezés tükrében.

Az örmények megjelenése Erdélyben Magyarország kereszténnyé válásának időszakára, a 10. század végére, illetve a 11. század elejére tehető. IV. Lajos magyar király 1281-ben örmény kolostort építtetett Erdélyben. Az örmények Gyergyószentmiklóson 1654-ben, Besztercén és Erzsébetvárosban 1658-ban telepedtek meg. Az örményeknek joguk volt az önrendelkezéshez, a szabad kereskedelemhez, iparengedélyük volt, és saját bírókat választhattak. Gyergyószentmiklóson – de más városokban is – az örmények saját, a magyarokétól független polgármestert választottak. Az egyházi nyilvántartás szerint a városban ma több mint hatszáz, magát örménynek valló, magyar anyanyelvű lakos él.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 24., szombat

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert

Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.

Újabb medvetámadás történt, erdélyi faluban sebesített meg a vad egy fiatalembert
Hirdetés
2026. október 24., szombat

„Köhintettem, s nézem, hogy vért köptem” – Zsók László 56-os háromszéki politikai elítélt meghurcoltatásáról (2.)

Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.

„Köhintettem, s nézem, hogy vért köptem” – Zsók László 56-os háromszéki politikai elítélt meghurcoltatásáról (2.)
2026. október 23., péntek

Napjaink magyar–magyar viszonyára is reflektáltak az ’56-os megemlékezésen Kolozsváron

Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.

Napjaink magyar–magyar viszonyára is reflektáltak az ’56-os megemlékezésen Kolozsváron
2026. október 23., péntek

A világ medvéinek szentelt, 2,5 millió euróba kerülő tematikus parkot létesítenek Erdélyben

A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.

A világ medvéinek szentelt, 2,5 millió euróba kerülő tematikus parkot létesítenek Erdélyben
Hirdetés
2026. október 23., péntek

Tiltakoznak a halloween térfoglalása ellen a történelmi egyházak Segesváron

A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.

Tiltakoznak a halloween térfoglalása ellen a történelmi egyházak Segesváron
2026. október 23., péntek

„A minoriták az aradiaké, Arad pedig a minoritáké.” 115 éve szentelték fel a kisebb testvérek rendjének mai templomát

A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.

„A minoriták az aradiaké, Arad pedig a minoritáké.” 115 éve szentelték fel a kisebb testvérek rendjének mai templomát
2026. október 23., péntek

Újabb iskolai incidens: kést vitt a tanterembe egy 13 éves temesvári diák

A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.

Újabb iskolai incidens: kést vitt a tanterembe egy 13 éves temesvári diák
Hirdetés
2026. október 23., péntek

Elhunyt 102 éves korában a háromszéki Bartha Mihály, az utolsó úzvölgyi veterán

Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.

Elhunyt 102 éves korában a háromszéki Bartha Mihály, az utolsó úzvölgyi veterán
2026. október 23., péntek

A névtelen levél és a fekete füzet. Zsók László '56-os háromszéki politikai elítélt meghurcoltatásáról, emlékeiről (1.)

Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.

A névtelen levél és a fekete füzet. Zsók László '56-os háromszéki politikai elítélt meghurcoltatásáról, emlékeiről (1.)
2026. október 22., csütörtök

A „parancs” ellenére sem költözik ki az aradi várból a helyőrség, ezért uniós támogatásról maradt le a város

Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.

A „parancs” ellenére sem költözik ki az aradi várból a helyőrség, ezért uniós támogatásról maradt le a város
Hirdetés
Hirdetés