2007. április 16., 00:002007. április 16., 00:00
„Értékteremtő, eredetéhez és hagyományaihoz ragaszkodó népcsoport az örménység” – hangoztatta megnyitóbeszédében Madaras Szilárd, a Görög Joachim Társaság elnöke. Hozzáfűzte, a következőkben évente meg akarják ismételni a rendezvényt az örmény múlttal is rendelkező Gyergyószentmiklóson. A galériában kiállított korabeli fényképek másolatai a mellékelt magyarázatokkal egy virágzó társadalmi életet élő közösség mindennapjaiba engedtek betekintést. Baróti László örmény plébános a nagy tudású Görög Joachim egyházi és közéleti személyiség gyergyószentmiklósi tevékenységét vázolta. A budapestről érkezett Dukai Ditta vetítéssel egybekötött örményországi élménybeszámolója a kaukázusi ország kultúráját, hétköznapjait mutatta be. Madaras Péter Mesélő házak című szombati előadása Gyergyószentmiklós fejlődését világította meg a jellegzetesen örmény építkezés tükrében.
Az örmények megjelenése Erdélyben Magyarország kereszténnyé válásának időszakára, a 10. század végére, illetve a 11. század elejére tehető. IV. Lajos magyar király 1281-ben örmény kolostort építtetett Erdélyben. Az örmények Gyergyószentmiklóson 1654-ben, Besztercén és Erzsébetvárosban 1658-ban telepedtek meg. Az örményeknek joguk volt az önrendelkezéshez, a szabad kereskedelemhez, iparengedélyük volt, és saját bírókat választhattak. Gyergyószentmiklóson – de más városokban is – az örmények saját, a magyarokétól független polgármestert választottak. Az egyházi nyilvántartás szerint a városban ma több mint hatszáz, magát örménynek valló, magyar anyanyelvű lakos él.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.