Óriási a nyomás az intenzív osztályokon – Sok koronavírus-fertőzött későn fordul orvoshoz, súlyos állapotban kerül kórházba

A lakosság egy részének bizalmatlanságára vonatkozó kérdésünkre kifejtette, szerinte a pánikot egy úgynevezett ismeretlen ellenség váltja ki, amelyet főként a közösségi médiában népszerűsítenek egyesek. Ovidiu Gîrbovan szerint ugyanakkor a fősodrú sajtó is felelőséggel tartozik, hisz egy része hajlamos a konteóhírek túlzott mediatizálására.

Kétségbeejtő a helyzet Kolozsváron

A kolozsvári tüdőgyógyászati klinika koronavírusos betegeket kezelő intenzív osztályán dolgozó Gombos Gyöngyi ápolónő megkeresésünkre elmondta, jelenleg nagyon rossz állapotok uralkodnak az egészségügyi intézményben, az intenzív osztályon egyetlen szabad hely sincs. Így

„Most sokkal kétségbeejtőbb a helyzet, mint mondjuk januárban vagy februárban volt. Sokan vannak nagyon súlyos állapotban, de nem tudni, azért-e, mert későn fordulnak orvoshoz, vagy pedig azért, mert a vírusnak a korábbinál sokkal agresszívebb variánsával fertőződtek meg” – mondta lapunknak az ápolónő. Hozzátette, az egészségügyi alkalmazottak bő két hete azt tapasztalják, hogy ugyanaz a kezelés, ami hónapokkal ezelőtt hatott, most korántsem annyira hatékony, és sok esetben nem javul a betegek állapota, sajnos sokan életüket vesztik. Kérdésünkre, volt-e olyan a súlyos esetek közt, akit már beoltottak, Gombos Gyöngyi azt válaszolta,

Csökkenő esetszám Nagyváradon

Nagyváradon az elmúlt héten javulni látszik a járványhelyzet, csökkenőben mind a súlyos esetek, mind az aktív fertőzöttek száma. Hadrian Borcea, a megyei kórház sürgősségi osztályának főorvosa a Krónikának elmondta, a súlyos állapotban lévő betegek először hozzájuk érkeznek, míg az enyhébb eseteket egyenesen a Covid-kórházzá nyilvánított városi kórházba küldik kivizsgálásra. A főorvos kifejtette:

„Az utolsó héten csökkenő trendet tapasztaltunk, így naponta 2–5 páciens van, aki súlyos állapotban kerül hozzánk” – magyarázta a szakember. Elmondta, ezek között egyre több a fiatal, de idős személyek is akadnak, akik sürgős orvosi segítségre szorulnak. A betegek átlagéletkora 40–50 év közöttire tehető, de 22–23 éves súlyos betegek is jönnek hozzájuk, ugyanakkor 60–65 éves időseket is kezelniük kell Covid–19-betegséggel.

Nagyváradon ellenőrzés alatt van a járványhelyzet – biztosította lapunkat a megyei kórház sürgősségi osztályának vezetője, aki szerint minden felszerelés és gyógyszer adott a hozzájuk kerülő betegek ellátásához.

– jelentette ki a Krónikának Hadrian Borcea. A sürgősségi orvos elmondta, a pozitív esetek egy része a családban kapja el a betegséget, így több családtag is pozitív lesz, de olyan esetek is vannak, amikor valaki szeretteitől függetlenül betegszik meg, maga sem tudja, hol kaphatta el a vírust, és a járványügyi szakembereknek is nehéz megtalálni az összefüggéseket.

Jelenleg a kórházban 7 szakorvos látja el a két intenzív terápiás osztályon a – koronavírusos, illetve nem fertőzött – betegeket. Rámutatott, hiába lenne 200 hely az intenzív terápián, ha egy ügyeletben a koronavírusos részlegen továbbra is két orvos kezeli őket. Szerinte a lakosság felelős hozzáállása előzheti meg, hogy az intenzív osztályok túlzsúfolódjanak. Ezért arra kéri a betegeket,

A járvány második hullámához képest jelenleg többen jutnak nagyon súlyos állapotban kórházba, azonnal intenzív ellátásra szorulnak. Valószínűleg az áll ennek a hátterében, hogy otthon végeznek gyorstesztet, kezelik magukat, és csak akkor kérnek segítséget, ha már nagyon súlyosak a tüneteik.

A sepsiszentgyörgyi kórház több forgatókönyvvel is készül, ha a következő napokban emelkedik a súlyos állapotban levő betegek száma, és már nem tudnak helyet biztosítani számukra az intenzív osztályon. Tovább növelik az ágyak számát, a sürgősségen is vannak bevethető lélegeztetőgépek, végső esetben pedig a műtőblokkok egy részét alakítják át intenzív terápiás részleggé. „Lehetőségek vannak, de nem lehet egy határon túl növelni az ágyak számát, ennek gátat szab a szakemberek száma, és egy idő után ez a többi ellátás rovására menne, például a műtétek egy részét halasztani kellene” – magyarázta András-Nagy Róbert. Szerinte megoldást jelenthet orvosok áthelyezése olyan megyékből, ahol elegendő a személyzet létszáma oda, ahol szükség van rájuk.

„Háborúban vagyunk”

A helyzet súlyosságára világított rá Beatrice Mahler, a bukaresti Marius Nasta tüdőgyógyászati intézet menedzsere is. Az orvos beszámolója szerint a járvány harmadik hullámában egyre több esettel szembesülnek, amikor a beutalásra szoruló fertőzöttek állapota kritikus, és megtörténik, hogy egész családok kerülnek kórházba. Tapasztalatuk szerint

mások annak ellenére sem teszteltetik magukat, hogy tüneteket produkálnak.

Ez a jelenség nagymértékben súlyosbítja a járványhelyzetet, megnehezítve a sokkal több súlyos, válságos állapotban lévő pácienssel szembesülő orvosok dolgát. A menedzser meggyőződése, hogy a fertőzöttek valós száma többszöröse, akár négyszerese lehet a hivatalos adatokban megjelenő statisztikának, hiszen miközben tavaly novemberben tízezer új pozitív esetet diagnosztizáltak naponta, és ezren feküdtek intenzív osztályon, napjainkban, amikor 4-5 ezer fertőzöttet azonosítanak naponta, több mint 1500-an fekszenek intenzíven.

– nyilatkozta a Digi24 hírtelevíziónak Beatrice Mahler. A menedzser hozzátette, óriási kihívást jelent a szakszemélyzet hiánya is, a kevés számú orvos és asszisztens miatt az egészségügyi dolgozók kevesebb időt tudnak fordítani egy páciensre.

Bogdan Oprița, a bukaresti Floreasca kórház sürgősségi osztályának vezetője a Hotnews portálnak elmondta, jelenleg sokkal rosszabb a helyzet, mint tavaly, sok páciens napokat kénytelen várni, amíg felszabadul egy hely az intenzív osztályon.

– tette fel a kérdést a főorvos. Oprița szerint a tavalyi hónapokhoz képest idén sokkal több, előbetegség nélküli, 40–45 éves fertőzöttet utalnak kórházba.

Emanuel Imbri, a bukaresti Victor Babeş-járványkórház volt menedzsere ugyanakkor aggasztó jelenségnek tartja, hogy számos központi televízió, illetve néhány egészségügyi dolgozó is azt a nézetet terjeszti, miszerint ha valaki kórházi ellátásra szorul Romániában, akkor „onnan nem menekül élve”. A szakember úgy véli, ezek a vélemények félelmet és bizalmatlanságot táplálnak a páciensekben, akik inkább otthon próbálják gyógyítani magunkat, és sok esetben sajnos későn fordulnak orvoshoz ahhoz, hogy meggyógyíthassák őket.