Megteltek. A legtöbb hazai kórház kapacitását meghaladta a beutalt fertőzöttek száma
Fotó: Beliczay László
Sokkal több koronavírus-fertőzött kerül súlyos állapotban kórházba, igényel intenzív terápiás kezelést a járvány harmadik hullámában, mint korábban. A lapunknak nyilatkozó egészségügyi dolgozók, kórházigazgatók elmondták, hatalmas erőfeszítést igényel a megnövekedett számú páciens szakszerű ellátása, gondot jelent a személyzethiány is.
2021. április 14., 08:112021. április 14., 08:11
Az infrastruktúra, az orvosi felszerelések hiánya, különösképpen a személyzet kimerültsége miatt a Maros megyei klinikai kórház nehezen boldogul a világjárvány harmadik hulláma okozta helyzetben – látta be lapunk érdeklődésére Ovidiu Gîrbovan, az intézmény igazgatója. A kórházmenedzser elmondta, az eddig kezelt közel négyezer fertőzöttön kívül az elmúlt időszakban további 25 ezer, más panasszal befektetett pácienst kellett ellátniuk, ami a munkatársak zömének kimerültségéhez vezetett. Mindemellett a napokban a Covid-részleget 203 ágyasról 225 ágyasra bővítették, az intenzív terápián a meglévő tíz ágyat további nyolccal egészítették ki.
Kedden délelőtt 141 fertőzött beteg feküdt a megyei kórházban. „Egyelőre nem kellett más megyékbe küldenünk senkit, hisz jó az együttműködésünk a sürgősségi kórházzal, valamint a segesvári és dicsőszentmártoni városi kórházakkal, amelyek mindig átvették a betegeinket, amikor erre szükség volt” – mondta el Gîrbovan doktor.
A lakosság egy részének bizalmatlanságára vonatkozó kérdésünkre kifejtette, szerinte a pánikot egy úgynevezett ismeretlen ellenség váltja ki, amelyet főként a közösségi médiában népszerűsítenek egyesek. Ovidiu Gîrbovan szerint ugyanakkor a fősodrú sajtó is felelőséggel tartozik, hisz egy része hajlamos a konteóhírek túlzott mediatizálására.
A kolozsvári tüdőgyógyászati klinika koronavírusos betegeket kezelő intenzív osztályán dolgozó Gombos Gyöngyi ápolónő megkeresésünkre elmondta, jelenleg nagyon rossz állapotok uralkodnak az egészségügyi intézményben, az intenzív osztályon egyetlen szabad hely sincs. Így
„Most sokkal kétségbeejtőbb a helyzet, mint mondjuk januárban vagy februárban volt. Sokan vannak nagyon súlyos állapotban, de nem tudni, azért-e, mert későn fordulnak orvoshoz, vagy pedig azért, mert a vírusnak a korábbinál sokkal agresszívebb variánsával fertőződtek meg” – mondta lapunknak az ápolónő. Hozzátette, az egészségügyi alkalmazottak bő két hete azt tapasztalják, hogy ugyanaz a kezelés, ami hónapokkal ezelőtt hatott, most korántsem annyira hatékony, és sok esetben nem javul a betegek állapota, sajnos sokan életüket vesztik. Kérdésünkre, volt-e olyan a súlyos esetek közt, akit már beoltottak, Gombos Gyöngyi azt válaszolta,
Nagyváradon az elmúlt héten javulni látszik a járványhelyzet, csökkenőben mind a súlyos esetek, mind az aktív fertőzöttek száma. Hadrian Borcea, a megyei kórház sürgősségi osztályának főorvosa a Krónikának elmondta, a súlyos állapotban lévő betegek először hozzájuk érkeznek, míg az enyhébb eseteket egyenesen a Covid-kórházzá nyilvánított városi kórházba küldik kivizsgálásra. A főorvos kifejtette:
„Az utolsó héten csökkenő trendet tapasztaltunk, így naponta 2–5 páciens van, aki súlyos állapotban kerül hozzánk” – magyarázta a szakember. Elmondta, ezek között egyre több a fiatal, de idős személyek is akadnak, akik sürgős orvosi segítségre szorulnak. A betegek átlagéletkora 40–50 év közöttire tehető, de 22–23 éves súlyos betegek is jönnek hozzájuk, ugyanakkor 60–65 éves időseket is kezelniük kell Covid–19-betegséggel.
Nagyváradon ellenőrzés alatt van a járványhelyzet – biztosította lapunkat a megyei kórház sürgősségi osztályának vezetője, aki szerint minden felszerelés és gyógyszer adott a hozzájuk kerülő betegek ellátásához.
– jelentette ki a Krónikának Hadrian Borcea. A sürgősségi orvos elmondta, a pozitív esetek egy része a családban kapja el a betegséget, így több családtag is pozitív lesz, de olyan esetek is vannak, amikor valaki szeretteitől függetlenül betegszik meg, maga sem tudja, hol kaphatta el a vírust, és a járványügyi szakembereknek is nehéz megtalálni az összefüggéseket.
Fotó: Beliczay László
A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórházban a koronavírus-fertőzöttek ellátására létrehozott intenzív terápiás osztály mind a tíz ágya betelt, a betegek közül négyet intubálni kellett. A kórház folyamatosan kénytelen erőfeszítéseket tenni, hogy az intenzív kezelésre szoruló valamennyi beteget ellássanak, más megyéből már nem tudnak súlyos fertőzötteket fogadni. András-Nagy Róbert igazgató kifejtette,
Jelenleg a kórházban 7 szakorvos látja el a két intenzív terápiás osztályon a – koronavírusos, illetve nem fertőzött – betegeket. Rámutatott, hiába lenne 200 hely az intenzív terápián, ha egy ügyeletben a koronavírusos részlegen továbbra is két orvos kezeli őket. Szerinte a lakosság felelős hozzáállása előzheti meg, hogy az intenzív osztályok túlzsúfolódjanak. Ezért arra kéri a betegeket,
A járvány második hullámához képest jelenleg többen jutnak nagyon súlyos állapotban kórházba, azonnal intenzív ellátásra szorulnak. Valószínűleg az áll ennek a hátterében, hogy otthon végeznek gyorstesztet, kezelik magukat, és csak akkor kérnek segítséget, ha már nagyon súlyosak a tüneteik.
A sepsiszentgyörgyi kórház több forgatókönyvvel is készül, ha a következő napokban emelkedik a súlyos állapotban levő betegek száma, és már nem tudnak helyet biztosítani számukra az intenzív osztályon. Tovább növelik az ágyak számát, a sürgősségen is vannak bevethető lélegeztetőgépek, végső esetben pedig a műtőblokkok egy részét alakítják át intenzív terápiás részleggé. „Lehetőségek vannak, de nem lehet egy határon túl növelni az ágyak számát, ennek gátat szab a szakemberek száma, és egy idő után ez a többi ellátás rovására menne, például a műtétek egy részét halasztani kellene” – magyarázta András-Nagy Róbert. Szerinte megoldást jelenthet orvosok áthelyezése olyan megyékből, ahol elegendő a személyzet létszáma oda, ahol szükség van rájuk.
A helyzet súlyosságára világított rá Beatrice Mahler, a bukaresti Marius Nasta tüdőgyógyászati intézet menedzsere is. Az orvos beszámolója szerint a járvány harmadik hullámában egyre több esettel szembesülnek, amikor a beutalásra szoruló fertőzöttek állapota kritikus, és megtörténik, hogy egész családok kerülnek kórházba. Tapasztalatuk szerint
mások annak ellenére sem teszteltetik magukat, hogy tüneteket produkálnak.
Ez a jelenség nagymértékben súlyosbítja a járványhelyzetet, megnehezítve a sokkal több súlyos, válságos állapotban lévő pácienssel szembesülő orvosok dolgát. A menedzser meggyőződése, hogy a fertőzöttek valós száma többszöröse, akár négyszerese lehet a hivatalos adatokban megjelenő statisztikának, hiszen miközben tavaly novemberben tízezer új pozitív esetet diagnosztizáltak naponta, és ezren feküdtek intenzív osztályon, napjainkban, amikor 4-5 ezer fertőzöttet azonosítanak naponta, több mint 1500-an fekszenek intenzíven.
– nyilatkozta a Digi24 hírtelevíziónak Beatrice Mahler. A menedzser hozzátette, óriási kihívást jelent a szakszemélyzet hiánya is, a kevés számú orvos és asszisztens miatt az egészségügyi dolgozók kevesebb időt tudnak fordítani egy páciensre.
Bogdan Oprița, a bukaresti Floreasca kórház sürgősségi osztályának vezetője a Hotnews portálnak elmondta, jelenleg sokkal rosszabb a helyzet, mint tavaly, sok páciens napokat kénytelen várni, amíg felszabadul egy hely az intenzív osztályon.
– tette fel a kérdést a főorvos. Oprița szerint a tavalyi hónapokhoz képest idén sokkal több, előbetegség nélküli, 40–45 éves fertőzöttet utalnak kórházba.
Emanuel Imbri, a bukaresti Victor Babeş-járványkórház volt menedzsere ugyanakkor aggasztó jelenségnek tartja, hogy számos központi televízió, illetve néhány egészségügyi dolgozó is azt a nézetet terjeszti, miszerint ha valaki kórházi ellátásra szorul Romániában, akkor „onnan nem menekül élve”. A szakember úgy véli, ezek a vélemények félelmet és bizalmatlanságot táplálnak a páciensekben, akik inkább otthon próbálják gyógyítani magunkat, és sok esetben sajnos későn fordulnak orvoshoz ahhoz, hogy meggyógyíthassák őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!