Orbán Viktor Tusványoson: sikeres állam csak erős nemzettel képzelhető el

Orbán Viktor előadásában kifejtette: az egész világ egy új korszak határán áll, korábban erősnek gondolt államokból gyengék, a korábban gyengének hitt országokból pedig erősek lettek. Ez a korszakváltás szerinte az előző korszak összeomlásával fog megtörténni. A nyugati világban ugyanis az államadósság olyan mértékűvé válik, hogy a tartozásokat már nem lehet visszafizetni. A most véget érő korszakban sokan azt hitték, hogy a gazdasági növekedés és a fogyasztás korlátlan mértékben fokozható, a piaci verseny átalakult fogyasztási versennyé, de a vagyonok és az erőforrások nem nőttek ezzel arányosan.

A magyar kormányfő szerint az újonnan felépülő új korszakban az államnak merőben új szerepe lesz a gazdaságban, amelyet az államnak kell újjászervezni, megteremtve a munkaalapú társadalmi rendszert a pazarló, fedezet nélküli fogyasztást gerjesztő jóléti állam helyett. Sikeres államot azonban csak akkor lehet felépíteni, ha erős nemzet áll mögötte.

A miniszterelnök szerint a magyarok megértették, hogy a korábbi magyar világ is csődbe jutott. Magyarország minden más európai országot megelőzve adta meg a helyes választ e korszakváltásra - szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett az utóbbi időszak főbb döntéseire, például a kettős állampolgárság megadására, az új alkotmány kidolgozására, az új közteherviselési rendszerre, a bankadó és a válságadó bevezetésére, a nyugdíjvédelmi programra, az adósság csökkentésére és a demográfiai hanyatlás megállítását célzó erőfeszítésre.

Idézte az idei tábor mottóját, amely szerint „összenő, ami összetartozik”. Úgy vélte, hogy éppen az említett korszakváltás legfontosabb következménye lesz a magyar nemzet összenövése. Hangsúlyozta: ha nincs erős anyaország, nincs erős Kárpát-medencei magyar nemzet sem. Jó hírnek nevezte, hogy egy évvel ezelőtt még a zátonyok között sodródók között említették Magyarországot, ma azonban már a zátonyoktól távolodó országok között tartják számon.

A kivándorlással kapcsolatos kérdésre válaszolva Orbán Viktor megállapította: olyan politikát kell folytatni, amely bátorítja a fiatalokat, hogy menjenek ki a világba, próbáljanak boldogulni, de meg kell teremteni számukra a visszatérés feltételeit is.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az erdélyi magyar pártok, szervezetek közül melyikkel van jóban a magyar kormány, Orbán Viktor kifejezte azt a meggyőződését, hogy az összes határon túli területen egységesen kell fellépni. Hozzátette azonban, hogy az egység felé az elkülönülés utáni együttműködés rendszere is elvezethet. Egy másik kérdésre reagálva úgy vélekedett: Magyarország nemzetközi tekintélyének növelésével tehet a legtöbbet határon túli magyarokért. A tekintélyért viszont harcolni kell – tette hozzá.

Tőkés László bevezetésképpen a kilencven évvel ezelőtt írott Kiáltó szó szellemiségét
idézte meg, mondván, hogy a röpirat erdélyi magyarságunkra vonatkozó tartalma ma is
érvényes. A sebtépés, önsajnálat ideje lejárt, a továbbhaladás útját pedig a szabadság, az
egyesülés és a gyógyulás kulcsszavak mutatják. Ezek közül az első a magyar állampolgárság
kiterjesztését, a második „Trianon gyógyítását\", a harmadik pedig a húsvéti alkotmányt jelenti – hangzott el.

Az egykori temesvári református lelkipásztor a mai romániai helyzetre kitérve rávilágított arra, hogy két évtized alatt keveset sikerült megvalósítania az erdélyi magyarságnak. 1920 óta nem volt becsületes népszámlálás, felemelkedés helyett elburjánzott a korrupció. Az európai és a világméretű válságot tetézi az erkölcsi válság. „Nem volt időnk szembenézni a kommunista múlttal. Se autonómiánk, se államilag finanszírozott magyar egyetemünk nincsen. Kikínlódtunk egy magánegyetemi rendszert, épp az első Orbán-kormány jóvoltából” – hangoztatta.

Hozzáfűzte: még mindig a posztkommunizmus terhével viaskodunk, és ehhez hozzájárul még a szórványosodás, a népességfogyás, vagy a román magyarellenesség problémája is. Harminc év alatt egy millióval apadt a magyarság száma és ez felér a két világháború vérveszteségével. „Nem csak az országunk, hanem a társadalmi képünk is csonka” – vonta le a következtetést. A területi átszervezésre vonatkozóan, egyben utalva Traian Băsescu távolmaradására Tőkés László kijelentette: nincs helye alkunak az átrendezés kérdésében. Továbbá hozzátette, hogy Temesvár ostromának folytatásaként tekinthető az, hogy a román hatalom megkérdőjelezi Székelyföld létét.

A ciántechnológiás alapú bányászat ügyében az EP-alelnök fontosnak tartotta megemlíteni, hogy hiába van készülőben az Európai Unióban a ciánbányászatot tiltó jogszabály, ha ehhez Románia nem igazodik. Sorra hárulnak el az akadályok a verespataki aranybánya-beruházás elől, ezért Tőkés László Kápát-medencei összefogást sürget.

Felszólalásának végéhez közeledve az EMNT-elnök kitért az alakuló új romániai magyar párt helyzetére is. A Jurnalul Naţional című bukaresti napilap pénteken közölte a Bukaresti Törvényszék indoklását, amellyel a testület elutasítja az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Eszerint az EMNP politikai programjából kiderül, hogy az alakulat az alapvető emberi és közösségi jogokért küzd, ez pedig ellentétes a 2003/14-es párttörvénnyel. Ez lényegében azt jelenti, hogy törvényellenes az emberi és közösségi jogok képviselete Romániában, magyarázta Tőkés László. Az indoklásban az is szerepel, hogy azért nem jegyzik be a pártot, mert nem a nemzeti érdekek, hanem csak egy közösség szolgálatát tűzte ki célul. „Ez súlyosan diszkriminatív, antidemokratikus, és abszurd argumentáció. Az a hibánk, hogy magyarok vagyunk? Adjuk fel az identitásunkat ahhoz, hogy pártot alapítsunk? Azt kérjük a román féltől, hogy üljünk le egy tárgyalóasztalhoz és nem mint többség a kisebbséggel, hanem mint nemzet a nemzettel vitassuk meg ezt a kérdést. Mi semmi mást nem kérünk, mint az elvesztett területekért járó jogokat” – zárta mondandóját Tőkés László.