
Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke és Lázár János építési és közlekedési miniszter Nagyváradon
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Nekünk stratégiai partnerünk a partiumi magyarság a jövőben – jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtökön Nagyváradon.
2024. május 16., 16:422024. május 16., 16:42
2024. május 16., 18:582024. május 16., 18:58
Lázár János Cseke Attila szenátorral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével tartott sajtótájékoztatón elmondta, ennek egyik jele lesz, hogy június elején Orbán Viktor miniszterelnök a Partiumba látogat és részt vesz RMDSZ kampányában, ezzel érzékeltetve, hogy nemcsak a székelyföldi magyarság az, amely számíthat az együttműködésre és a támogatásra.
A Nagyváradon csütörtökön délután tartandó gazdasági fórumot említve a tárcavezető kifejtette, az eseményen azt vizsgálják, hogy Debrecen és Nyíregyháza fejlesztésével párhuzamosan a szatmári és a bihari részeken milyen gazdasági együttműködésekre és magyar-román kooperációra nyílik lehetőség – számolt be az MTI.
hozzátéve, ehhez egyszerre és együtt társadalmi, gazdasági és nemzeti érdekünk fűződik. A tárcavezető kifejtette, az M49-es autópálya megépítése Szatmárnémeti irányában egy 400 milliárd forintos magyar állami beruházás, a magyar kormány pedig abban is érdekelt, hogy Debrecen és Nagyvárad között – a vasúthálózat korszerűsítésével vagy a hódmezővásárhelyi tramtrain mintájára – egy sokkal gyorsabb összeköttetés épüljön ki.
A júniusi EP- és önkormányzati választásokra kitérve elmondta, a voksoláson a RMDSZ-nek el kell érnie az öt százalékos küszöböt, ezzel meg kell tartania és erősítenie kell a választópolgárok bizalmát. Cseke Attila korábbi kormányzati munkáját méltatva a miniszter elmondta, Bihar megyében egymilliárd euró érkezett az ő minisztersége idején, ebből a forrásból pedig magyarok és románok egyaránt gazdagodtak. „Ma nincs olyan Bihar megyei polgármester, aki rosszat tudna mondani Cseke Attiláról, a megyének kifejezetten érdeke, hogy ő legyen a vezetője” – hangoztatta Lázár János.
Lázár János a választások tétjéről szólva rendkívüli jelentőségűnek nevezte, hogy az 1,3 millió erdélyi magyarnak legyen Brüsszelben képviselete, megjegyezve, a Fidesz és a magyar kormány ugyan jó szövetséges, de a közvetlen képviseletet az erdélyi magyaroknál jobban senki sem tudná ellátni. Rossz politikai üzenet lenne és veszélybe sodorná a magyar kisebbség lehetőségeit a következő évek román belpolitikájában, ha az RMDSZ nem érné el az EP-be jutáshoz szükséges öt százalékot – hangsúlyozta a miniszter. Lázár János – vélhetően az EMSZ-re utalva – egyben súlyos hibának nevezte, hogy egyes magyar jelöltek nem az RMDSZ listáján mérettetik meg magukat és külön indulnak a választáson. „Aki nem tud segíteni, az legalább ne ártson, aki az RMDSZ-t gyengíti, az a román pártokat fogja erősíteni ezen a választáson” – fogalmazott a miniszter, arra kérve mindenkit, hogy menjen el szavazni június 9-én.
Cseke Attila a sajtótájékoztatón arról beszélt, az RMDSZ és a Fidesz partnerségi kapcsolata magyar nemzeti érdek, a két párt jelentős nemzeti kérdésekben konzultál egymással. „Sok mindenben együtt gondolkodunk, például abban, hogy a fejlődésnek a vidékre és a városra együtt, egyszerre kell hatnia” – hangoztatta az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje. Hozzátette, az EP-választás tétje nemcsak az, hogy a Romániának járó 33 EP-képviselői hely közül kettőben a partiumi magyarok ne csak saját a kisebbségüket, hanem a teljes Kárpát-medencei magyarságot képviseljék.

Székelyudvarhelyen tartotta az országos kampányindító rendezvényét az RMDSZ csütörtökön este. Az esemény idejére zsúfolásig megtelt a városi sportcsarnok, a felszólaló politikusok a közelgő választások „sorsdöntő fontosságát” hangsúlyozták.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
szóljon hozzá!