A Telesuli is megoldás lehet, ha nincs okoseszköz vagy internet
Fotó: Facebook/Telesuli
Bár több mint fél év eltelt azóta, hogy a koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán először felfüggesztették a jelenléti oktatást a romániai tanintézetekben, az ország most sem állt készen az online tanításra való áttérésre. Sok helyen keresik az áthidaló megoldásokat.
2020. november 10., 14:092020. november 10., 14:09
Az online térbe költözött hétfőtől az oktatás Románia-szerte, miután a kormány által a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében foganatosított intézkedéscsomag részeként felfüggesztették a jelenléti oktatást az óvodákban és iskolákban, és mindössze a bölcsődék és a délutáni iskolai (after-school) programok működhetnek.
Függetlenül attól, hogy a járványhelyzet súlyosságának függvényében kidolgozott zöld, sárga vagy vörös forgatókönyv van érvényben, az elkövetkező harminc napban az óvodások és iskolások előtt zárva maradnak az oktatási intézmények kapui, a tanórák pedig digitálisan zajlanak.
Bár sokak szerint már rég látszott, hogy elkerülhetetlen ez a forgatókönyv,
Bihar megyében a diákok mintegy 20–30 százaléka nem fér hozzá a távoktatáshoz, mert vagy nincs hozzá digitális eszköze, vagy a településen nincs megfelelő internet-hozzáférés – válaszolta hétfőn a Krónika kérdésére Kéry Hajnal. A Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes kifejtette, a kormány által megígért táblagépeket még nem kapták meg, az önkormányzatok is pályáztak a diákok számára táblagépekre, de ezek a beszerzések még folyamatban vannak, nem jutottak el az eszközök a gyerekekhez.
Ezekkel a megoldásokkal szeretnék fenntartani az oktatást, a számonkérést, a kapcsolatot a diákokkal, és bíznak benne, ha megérkeznek a táblagépek, több diák bekapcsolódhat az online oktatásba.
Nem érkezett meg a kormány által ígért háromezer táblagép máig sem Kovászna megyébe. A tanfelügyelőség közben további 1300 táblagépre írt ki licitet, de csak szerdán bontják ki az ajánlatokat. Kiss Imre főtanfelügyelő lapunknak elmondta, ha ezek a digitális eszközök eljutnak a diákokhoz, akkor 95 százalékban tudnák szavatolni az online jelenlétet.
A késés azonban abból a szempontból is hátrányos, hogy már eddig meg kellett volna tanítani ezeket a gyerekeket az eszközök használatára.
– részletezte Kiss Imre.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan falvak, ahol telefonálni is csak úgy tudnak, ha kimennek a dombtetőre, ott valószínűleg az internet sem fog működni. A főtanfelügyelő ugyanakkor rámutatott, minden tanintézetnek van valamilyen stratégiája arra, hogyan juttatják el a tananyagot azokhoz a diákokhoz, akik nem tudnak bekapcsolódni a távoktatásba. Van, ahol a feladatlapokat az iskola kapusházától vehetik el, de olyan is, hogy a vidéki boltba teszi le a pedagógus, és oda viszik vissza a megoldott feladatokat a gyerekek vagy a szüleik. Ez pluszfeladatokat ró a tanárokra, tanítókra, hiszen ki kell nyomtatni, sokszorosítani kell a lecketerveket, feladatlapokat. Arra is megoldásokat kellett találni, ha a pedagógusnak otthon nincs megfelelő internet-hozzáférése, ilyen esetekben kérésre bemehet az iskolába, hogy onnan tartsa meg az online óráit.
Kiss Imre arra is kitért, hogy soha nem volt ennyire egymásra utalva a pedagógus, diák és a szülő. Az elemi iskolás gyerekek szülői segítség nélkül nem boldogulnak a távoktatásban. A szülőnek nemcsak a szorgalmi feladatok megoldásában kell segítenie, hanem részt kell vennie az oktatás folyamatában, és a szülőnek rendelkeznie kell digitális készségekkel – hívta fel a figyelmet a főtanfelügyelő.
A Telesuli is megoldás lehet, ha nincs okoseszköz vagy internet
Fotó: Haáz Vince
Keresik az alternatív megoldásokat ott, ahol nincs hozzáférés az internethez – válaszolta érdeklődésünkre Cristinel Glodeanu Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes, aki lapcsaládunknak elmondta,
Viszont továbbra is vannak olyan kis, félreeső falvak, ahol a szolgáltató nem vezette be az internetet, mert azért a néhány felhasználóért nem látott benne üzleti lehetőséget. „De ezek a gyerekek sem maradhatnak le az oktatásról, tanulniuk kell, és mindent megteszünk, keressük az alternatívákat, hogy táblagép és laptop, internetes elérhetőség nélkül is tanulhassanak” – hangsúlyozta a főtanfelügyelő helyettes.
A Hargita megyei tanfelügyelőség együttműködve a megyei önkormányzattal és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével 500 példányban nyomtatta ki azokat a munkafüzeteket, amelyeket eljuttatnak a vidéki tanulóknak. A kézbesítést postán keresztül oldják meg, vagy a helyi közösségek segítségét igénybe véve, akár úgy is, hogy a helyi boltba beadják azokat, és onnan vehetik el a diákok vagy hozzátartozóik. Az iskolák könyvtárosai, laboránsai vagy más, nem pedagógus beosztású alkalmazottai is besegítenek ebbe, akiknek most amúgy nincs feladatuk az intézményben – tette hozzá Glodeanu. Segítséget jelent a Sulitévé is a magyar, vagy a Teleșcoală a román anyanyelvű diákok számára – mondta.
A Hargita megyei tanfelügyelőség táblagépekre pályázatot nyújtott be, az első körben 3900-at kaptak is, a másodikban több mint 1500-at várnak. Újabb pályázat elbírálására várnak jelenleg.
Maros megyében a helyhatósági választások előtt azokban a tanintézményekben, ahol az igazgatók jó kapcsolatot ápoltak a polgármesterrel, a gyerekek hozzájutottak táblagépekhez. Volt, ahol csak a rászorulók, máshol mindenki, aki igényelte, kapott táblagépet – magyarázta érdeklődésünkre Illés Ildikó. A főtanfelügyelő-helyettestől azt is megtudtuk, hogy
A tanárok, tanítók számos tanfolyamon, felkészítőn vettek részt, hogy az online módszereket elsajátíthassák. A minisztériumtól közel tízezer Maros megyei gyerek jutott hozzá a táblagéphez, amelyet tanulásra használhat. Elsősorban azok a gyerekek kaptak, akiknek családja anyagi helyzete miatt nem rendelkezett semmilyen elektronikai eszközzel, majd azok, akiknél több testvér is tanul, és csupán egy telefonon vagy táblagépen kellett osztozniuk.
Jelenleg két újabb pályázat vár elbírálásra, az egyik fertőtlenítőszerekre, a másik technikai eszközökre. Azokban a helységekben, ahol nincs internet, más megoldásokat keresnek, hasonlóan a Hargita megyeiekhez – mondta Illés Ildikó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ro-Alert riasztást adtak ki Brassóban hétfő reggel, amelyben egy medve jelenlétére hívta fel a figyelmet a város központi részén – írja a Brașov.net.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!