Fel is út, le is út. Az oltatlan hallgatóknak rendszeresen tesztelniük kell, ha részt akarnak venni a marosvásárhelyi egyetem előadásain
Fotó: Haáz Vince
Eltérően kezelik az erdélyi felsőoktatási intézmények a járványhelyzetet, legtöbb helyen mindössze a kollégiumi helyeket és más kiegészítő szolgáltatásokat kötik a koronavírus elleni oltás meglétéhez. A Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) vezetősége viszont meglépte azt, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt rendszeresen teszteltetniük kell magukat az oltatlanoknak, ha részt akarnak venni az órákon. A diákok egy része tiltakozik.
Felháborodást váltott ki a hallgatók egy része körében, hogy a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) vezetőtanácsi döntésének értelmében a 2021–2022-es tanévben a veszélyhelyzet ideje alatt a koronavírus elleni oltással nem rendelkező diákok heti egy PCR- vagy két antigén gyorsteszt negatív eredményének bemutatásával vehetnek részt a jelenléti oktatáson. Ugyanez érvényes a felsőoktatási intézmény kollégiumaiban elszállásolt, Covid–19 elleni vakcinával be nem oltott egyetemi hallgatókra is.
Több mint 400 hallgató írta alá azt a petíciót, amelyben kérik, hogy a felsőoktatási intézmény vezetősége változtassa meg a döntését.
Vasárnap este az egyetem hivatalos tanévnyitó ünnepségén néhány diák ki is vonult a Kultúrpalota elé, hogy tiltakozását fejezze ki az egyetem döntése ellen.
A beadványban egyebek mellett azt róják fel, hogy az egyetem honlapján közzétett határozat sérti az emberi jogokat a kollégiumban történő elhelyezésük, valamint az előadásokon, szemináriumokon és laboratóriumi órákon való részvételük tekintetében.
amit Románia alkotmánya és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is szabályoz. A diákok ugyanakkor azzal is érvelnek, hogy sokan nem tudják megengedni maguknak anyagilag sem a rendszeres tesztelést.
Két hónapon át tartó koronavírus elleni oltási kampányt szerveznek a közoktatásban és az egyetemeken, az iskolákban szeptember 13-ától november 15-éig, a felsőfokú tanintézetekben október 1-jétől december 1-jéig tart az akció.
Varga László, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke lapunk megkeresésére kifejtette, nem is tudta, hogy a román hallgatói részről elindult egy ilyen tiltakozás, és nem hiszi, hogy a magyar diákság kiállna egy ilyen tüntetés mellett, lévén, hogy ők az orvosi egyetem hallgatói.
– fogalmazta meg véleményét az MMDSZ vezetője.
Andacs Zsolt, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke hétfőn a Krónika megkeresésére eközben arról számolt be, hogy felvette a kapcsolatot az MMDSZ elnökével, valamint az ottani román diákszövetség elnökével. Mindketten azt mondták,
hiszen akkor nem csak a diáktársaik életét veszélyeztetik, hanem a betegek életét is, miközben nekik az a hivatásuk, hogy a pácienseken segítsenek.
Elmondása szerint egyik megkérdezett diákszövetség sem ért egyet a kezdeményezéssel. A diákszövetség elnöke úgy véli, mindenkinek az a legjobb, ha személyes jelenléttel történik az oktatás, ez van az előnyére mind a diáknak, mind a tanárnak.
– fejtette ki álláspontját Andacs Zsolt, felhívva egyúttal a figyelmet az oltás fontosságára.
A legtöbb kollégiumi helyet koronavírus elleni oltáshoz kötik az erdélyi egyetemek
Fotó: Veres Nándor
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) úgy gondolja, hogy a biztonság kulcskérdés, elengedhetetlen, hogy valamilyen korlátozáshoz – oltáshoz, teszteléshez – kössék a jelenlétet – fogalmazta meg megkeresésünkre Hatos Attila, a kincses városban tanuló egyetemi hallgatókat tömörítő szövetség elnöke. Jelezte egyúttal, ő maga is azt tapasztalta, hogy
Ami pedig a marosvásárhelyi tiltakozást illeti, Hatos Attila aláhúzta, az orvosképzés elengedhetetlen része a személyes jelenlét és a személyes találkozás betegekkel, a bejárás kórházakba és a gyógyítás fizikai elsajátítása.
„Teljesen érthető lépés, hogy a gyógyszerészeti és orvosképzésben oltáshoz kötik az oktatást, hiszen
– fogalmazta meg a KMDSZ elnöke.
Szerinte amúgy a legideálisabb a hibrid oktatás, amelybe egyenlő félként vannak bevonva azok a diákok, akik a jelenléti oktatásban vesznek részt, és azok is, akik csak otthonról, online tudnak csatlakozni. „De ehhez, mind tudjuk, sajnos nincs reális esélyünk, annak ellenére, hogy a jelenlegi technológia lehetővé tudná tenni.
– sorolta Hatos Attila, aki szerint semmilyen alternatív megoldás nem pótolja a személyes jelenlétet az oktatásban, mindenkinek az kellene legyen az elsődleges célja, hogy mihamarabb egészségesen visszatérjen az egyetemi padokba.
Mint ismeretes, a kolozsvári székhelyű Babeș–Bolyai Tudományegyetem vezetősége a karokra bízta a tanévkezdés mikéntjét, azt azonban kikötötte, hogy a kollégiumi helyekre csak oltottak jogosultak.
A kolozsvári székhelyű Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa a karokra bízza a döntést, hogy jelenléti, online vagy hibrid formában kezdik meg a 2021–2022-es tanévet, de csak oltottak vagy gyógyultak kapnak kollégiumi helyet.
A BBTE-hez hasonlóan foglalt állást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is, ahol már a második oktatási hét kezdődött el hétfőn. Tonk Márton rektor elmondta: az oktatáshoz való hozzáférést nem kötik oltási igazoláshoz.
A négy egyetemi helyszín – Csíkszereda, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy és Kolozsvár – mindig más-más járványügyi besorolás alá esik, ezért azt mondtuk, hogy a karoknak önállóságuk van ebben a tekintetben, ők maguk hozzák meg a menzára, a kollégiumra, a könyvtárra vonatkozó döntéseket. Így Kolozsváron és Csíkszeredában már most oltáshoz kötik a kollégiumhoz való hozzáférést, Marosvásárhelyen pedig azok élveztek előnyt a bentlakások elfoglalásánál, akik oltási igazolással rendelkeznek” – tájékoztatott a Sapientia rektora.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!