2008. november 26., 08:592008. november 26., 08:59
Amint arról lapunkban beszámoltunk, Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy hétfőtől ingyenesen beoltják a humán papillomavírus (HPV) méhnyakrákot okozó törzsei ellen a negyedik osztályos lányokat. A minisztérium 23 millió eurót szánt erre a célra, a Cervarix vagy Silgard nevű szérumot ingyen adnák az érintett korcsoportnak.
Az egészségügyi miniszter bejelentését követően több ellentmondásos nyilatkozat is napvilágot látott: Adrian-Străinu Cercel, a bukaresti járványügyi intézet igazgatója szerint az oltás kockázatmentes, és ajánlott a beadása, Molnár Géza, a Romániai Járványügyi Társaság elnöke viszont azt kifogásolja: a tárca anélkül tette kötelezővé a gyermekek beoltását, hogy előtte minden érintettet tájékoztatott volna a programról. A kolozsvári járványkórház igazgatója szerint kérdéses, hogy a most beoltott tízéves lányok meddig maradnak immúnisak a papillomavírussal szemben. Alapvető hibának rója fel azt is, hogy a védőoltási programot nem szakértők állították össze, s az orvosok nem kaptak módszertani leírást.
„Ne engedje, hogy gyermekének beadják a méhnyakrák elleni oltóanyagot!” – ezt a román nyelvű felhívást kapják SMS-en és elektronikus postán a háromszékiek. Az üzenet részletesen ecseteli, hogy a vakcina az Amerikai Egyesült Államokban több kislány halálát okozta, közel tízezer esetben panaszkodtak mellékhatásokról, tíz esetben utólag vetélést okozott, valamint azt, hogy az oltás sterilizál, és csökkent immunitás esetén halálos végkimenetelű lehet. Egyébként Kovászna megyében a negyedikes kislányok több mint felének szülei nem egyeztek bele, hogy gyermekük megkapja az oltást. A Váradi József-iskolában 46 kislány jogosult, de csak 24 szülő írta alá a típusnyomtatványt, hogy beadatja lányának a vakcinát. A román tannyelvű osztályban pedig egyetlen szülő sem engedi, hogy a HPV méhnyakrákot okozó törzsei ellen beoltsák gyermekét. Ana B. lapunknak elmondta: a körlevél keltette fel a gyanúját, ezért utánanézett az interneten, s végül úgy döntött, nem engedi beoltani a lányát. „Csak kísérleteznek, öt éve fedezték fel az oltóanyagot, és már ingyen adják. Nem kockáztatok, inkább rendszeresen járunk szűrővizsgálatra” – magyarázta az édesanya. P. Judit viszont egészen másként vélekedik. Az ő lánya már húszéves, tehát az ingyenes oltóanyagra nem jogosult, viszont gyűjti a pénzt, hogy megvásárolja a 300 eurós vakcinát. „A mi családunkban volt rákos beteg, mindent megteszek, hogy a lányomat megvédjem” – mondta a Krónikának.
Kovászna megyében hétfőn és kedden orvosok tájékoztatták az érintett kislányok szüleit az oltásról, válaszoltak a kérdéseikre. A szülőknek ki kell tölteniük egy típusnyomtatványt, ha elfogadják az oltást, és akkor is, ha visszautasítják azt.
„Amíg világszinten a tudósok azt mondják, hogy 25 évnek kell eltelnie, míg ennek a védőoltásnak az esetleges mellékhatásait kiküszöbölhetik, addig nem vagyok hajlandó a lányomnak beadatni. Ne legyen kísérleti alany éppen az én lányom!” – jelentette ki a Krónika kérdésére Czimbalmos Zita, gyergyószentmiklósi aggódó édesanya. „Hebehurgya az egészségügyi minisztérium hozzáállása az ügyhöz. Hogyan történhet meg, hogy az iskolaorvost nem is értesítették erről a védőoltásról?” – tette fel a kérdést Kiss Klára, a Fogarassy Mihály Általános Iskola tanítónője, aki szerint sem a szülőket, sem az egészségügyi alkalmazottakat nem tájékoztatták kellőképpen az oltási kampányról. Mint elmondta: az osztályában lévő 13 lány szülei közül csupán hárman adatják be az oltást. A HPV elleni védőoltásról egyébként élénk vita zajlott a gyergyószentmiklósi civil szervezetek levelezőlistáján is, a hozzászólók többsége magyar, román, német és angol nyelvű újságcikkeket sorakoztatott fel ellenérvének alátámasztása gyanánt.
A legtöbb szülő Kolozs megyében is azt rója fel a minisztériumnak: nem tájékoztatták kellőképpen az oltásról, ezért óvakodnak attól, hogy beadassák azt. A megyében 2812 kislány lenne jogosult az oltásra. Az Adevărul napilap megkeresésére Nicolae Deleanu, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője is úgy nyilatkozott: a negyedikes lányok szüleit nem tájékoztatták kellőképpen az oltásról, a médiában napvilágra kerülő hírek pedig inkább elrettentik az embereket.
Bihar megyében csak csütörtöktől kezdődhet el a 3109 kislányt érintő oltási kampány: ott az elmúlt hétvégén, valamint hétfőn és kedden a megye összes iskolájában tájékoztató gyűléseket szerveztek a szülőknek, hogy eldönthessék, engedik-e beadni gyermeküknek az oltást. Ezeken a gyűléseken már a szülők beleegyezését is kérik, a jóváhagyó és a nemleges válaszokat ma összesítik a tanfelügyelőségen, s csak ezek után kezdik meg az oltást. Dorel Ţîrţ, a Bihar Megyei Egészségügyi Igazgatóság szóvivője szerint csak annyi szérumot juttatnak el az orvosoknak, ahány szülői beleegyezést kapnak.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.