
Akár 20 százalékkal is olcsóbbak lehetnek a gyógyszerek, miután az egészségügyi minisztérium május elsejétől gyakorlatba ülteti egy, immár hatéves rendeletét. A betegek viszont attól tartanak, hogy az olcsó termékek párhuzamos exportja miatt egyes orvosságok eltűnnek a patikákból.
2015. április 09., 21:232015. április 09., 21:23
A minisztérium a napokban hozta nyilvánosságra a felújított árlistát, miután a gyógyszeripari cégeknek március 10-éig kellett aktualizálniuk az árjegyzékeiket.
Az új árakat a 2009-ben kiadott, 75-ös számú miniszteri rendelet alapján számították ki, eszerint a gyógyszerek nem lehetnek drágábbak, mint a viszonyítási alapul vett tizenkét európai uniós országban – Csehországban, Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Ausztriában, Belgiumban, Olaszországban, Litvániában, Spanyolországban, Görögországban és Németországban. A jogszabályt mostanáig nem sikerült gyakorlatba ültetni, most azonban ha a gyártók figyelmen kívül hagyják a minisztérium felszólítását, pénzbírságot kockáztatnak, sőt az állami szerződéseiket is elveszíthetik.
A friss lista egyébként az innovatív gyógyszereket tartalmazza, a generikumok árát ezek függvényében utólag számolják majd ki. Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter szerint az új árlista alapján a gyógyszerek ára akár 20 százalékkal is csökkenhet – ez jelentős megtakarítást jelent az egészségügyi tárcának, és azt a pénzt, amit nem költenek el a kompenzált és ingyenes gyógyszerek árának finanszírozására, új, innovatív terápiák finanszírozására fordítják, például a hepatitis interferon nélküli kezelésére.
Érvek és ellenérvek
A gyártók azonban arra figyelmeztetnek, hogy az olcsó gyógyszerek párhuzamos exportja miatt ezek eltűnhetnek a patikák polcairól – ettől tart a krónikus betegek szövetsége is. A gyógyszergyártók szerint az orvosságok valós ára a hazai piacon 29 százalékkal kisebb, mint ami az árlistán szerepel, így egy újabb árcsökkenés azt eredményezheti, hogy ezekkel az EU országaiban kereskednek majd, és ennek a romániai betegek isszák meg a levét.
A krónikus betegek egyesületeit tömörítő szövetség is arra az álláspontra helyezkedett, hogy ki kell dolgozni egy rendszert, ami szavatolja, hogy az olcsó gyógyszer valóban a hazai betegekhez kerül. A Románia számára gyártott, olcsó gyógyszerrel való illegális kereskedelem ilyen körülmények között viszont virágzásnak indulhat, kongatták meg a vészharangot a betegek egyesületei.
Az egészségügyi miniszter ellenben azt ígéri, a páciensek nem maradnak gyógyszer nélkül, mert leszabályozták, hogy a gyártók és a forgalmazók kötelesek a belföldi keresletet kielégíteni, mielőtt külföldi piacon értékesítik termékeiket, az új informatikai rendszerrel pedig ezt nyomon is tudják követni.
A hatóságok becslései szerint az új árlistával 200-300 millió eurót spórolnak meg az államkasszának, a párhuzamos export pedig csak „ijesztgetés”, és meg tudják azt fékezni – hangsúlyozzák folyamatosan a bukaresti illetékesek.
A szakértők szerint akadnak buktatók
A betegek javára terheli az új árlista a gyógyszergyártókat, a nagy forgalmazókat és a patikákat, a hatéves rendeletet pedig azért most ültetik gyakorlatba, mert a gazdasági fejlődés ezt lehetővé teszi – fejtette ki a Krónika megkeresésére Vass Levente orvos-politikus. A marosvásárhelyi Studium Alapítvány igazgatója ugyanakkor leszögezte, az intézkedésnek valóban vannak buktatói, és ezekre kell megfelelő egészségpolitikai megoldásokat kidolgoznia a minisztériumnak.
Olyan ellenőrzési folyamatot kell életbe léptetni, ami megfékezi a párhuzamos exportot, hiszen ha Romániában az állam korlátozza az árakat, a gyártók, illetve a forgalmazók Európa más államaiban próbálkozhatnak. Emiatt pedig fennáll annak a veszélye, hogy fontos gyógyszerek eltűnnek a polcokról, miközben a krónikus betegek esetében már az is kockázatos, ha időről időre hiányoznak a számukra létfontosságú orvosságok, mert ez az állapotuk súlyosbodását jelentheti, hívta fel a figyelmet a főorvos.
„A gyártók ki is vonhatják a forgalomból az olcsó gyógyszereket, mert erre joguk van, és mást jegyezhetnek be helyette. Ez már megtörtént, például az olcsó Gentamicint kivonták, aztán szerencsére más megnevezés alatt újra megjelent” – osztotta meg tapasztalatait Vass Levente.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógyszertárláncok könnyebben átvészelik ezt a terhelést, ám a falvakban, kisvárosokban működő patikákat szerinte kompenzálni kellene, például megengedhetnék nekik, hogy a nem receptköteles gyógyszerekre nagyobb árrést alkalmazzanak, és ezzel a felelőtlen, orvosi utasítás nélküli gyógyszerszedést is viszszaszorítanák – mutatott rá Vass.
Nagy terhet ró az új lista a gyógyszertárakra, hiszen az eddig drágábban beszerzett árukészletüket kénytelenek lesznek olcsóbban, az új lista szerint továbbadni – vallja Szabó Péter, a Kovászna megyei gyógyszerészkamara elnöke. Felidézte, az országos kamara elnöke is hiába próbálta a párhuzamos export veszélyeire, a fontos gyógyszerek eltűnésére figyelmeztetni a minisztériumot.
Szabó arra is kitért, hogy az emberek nem érzik meg a zsebükön a gyógyszerek árának a csökkentését, hiszen az új árlista a receptköteles orvosságokra vonatkozik, amelyekhez eddig is ingyen vagy támogatva jutottak hozzá, csak az állami költségvetésnek jelent ez megtakarítást. A Kovászna megyei gyógyszerészkamara elnöke szerint azonban azt a lehetőséget sem szabad kizárni, hogy a gyártók a nem receptköteles gyógyszerek drágításával próbálják a kiesést pótolni, tehát ezt végül csak a betegek fizetik majd meg.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!