
Akár 20 százalékkal is olcsóbbak lehetnek a gyógyszerek, miután az egészségügyi minisztérium május elsejétől gyakorlatba ülteti egy, immár hatéves rendeletét. A betegek viszont attól tartanak, hogy az olcsó termékek párhuzamos exportja miatt egyes orvosságok eltűnnek a patikákból.
2015. április 09., 21:232015. április 09., 21:23
A minisztérium a napokban hozta nyilvánosságra a felújított árlistát, miután a gyógyszeripari cégeknek március 10-éig kellett aktualizálniuk az árjegyzékeiket.
Az új árakat a 2009-ben kiadott, 75-ös számú miniszteri rendelet alapján számították ki, eszerint a gyógyszerek nem lehetnek drágábbak, mint a viszonyítási alapul vett tizenkét európai uniós országban – Csehországban, Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Ausztriában, Belgiumban, Olaszországban, Litvániában, Spanyolországban, Görögországban és Németországban. A jogszabályt mostanáig nem sikerült gyakorlatba ültetni, most azonban ha a gyártók figyelmen kívül hagyják a minisztérium felszólítását, pénzbírságot kockáztatnak, sőt az állami szerződéseiket is elveszíthetik.
A friss lista egyébként az innovatív gyógyszereket tartalmazza, a generikumok árát ezek függvényében utólag számolják majd ki. Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter szerint az új árlista alapján a gyógyszerek ára akár 20 százalékkal is csökkenhet – ez jelentős megtakarítást jelent az egészségügyi tárcának, és azt a pénzt, amit nem költenek el a kompenzált és ingyenes gyógyszerek árának finanszírozására, új, innovatív terápiák finanszírozására fordítják, például a hepatitis interferon nélküli kezelésére.
Érvek és ellenérvek
A gyártók azonban arra figyelmeztetnek, hogy az olcsó gyógyszerek párhuzamos exportja miatt ezek eltűnhetnek a patikák polcairól – ettől tart a krónikus betegek szövetsége is. A gyógyszergyártók szerint az orvosságok valós ára a hazai piacon 29 százalékkal kisebb, mint ami az árlistán szerepel, így egy újabb árcsökkenés azt eredményezheti, hogy ezekkel az EU országaiban kereskednek majd, és ennek a romániai betegek isszák meg a levét.
A krónikus betegek egyesületeit tömörítő szövetség is arra az álláspontra helyezkedett, hogy ki kell dolgozni egy rendszert, ami szavatolja, hogy az olcsó gyógyszer valóban a hazai betegekhez kerül. A Románia számára gyártott, olcsó gyógyszerrel való illegális kereskedelem ilyen körülmények között viszont virágzásnak indulhat, kongatták meg a vészharangot a betegek egyesületei.
Az egészségügyi miniszter ellenben azt ígéri, a páciensek nem maradnak gyógyszer nélkül, mert leszabályozták, hogy a gyártók és a forgalmazók kötelesek a belföldi keresletet kielégíteni, mielőtt külföldi piacon értékesítik termékeiket, az új informatikai rendszerrel pedig ezt nyomon is tudják követni.
A hatóságok becslései szerint az új árlistával 200-300 millió eurót spórolnak meg az államkasszának, a párhuzamos export pedig csak „ijesztgetés”, és meg tudják azt fékezni – hangsúlyozzák folyamatosan a bukaresti illetékesek.
A szakértők szerint akadnak buktatók
A betegek javára terheli az új árlista a gyógyszergyártókat, a nagy forgalmazókat és a patikákat, a hatéves rendeletet pedig azért most ültetik gyakorlatba, mert a gazdasági fejlődés ezt lehetővé teszi – fejtette ki a Krónika megkeresésére Vass Levente orvos-politikus. A marosvásárhelyi Studium Alapítvány igazgatója ugyanakkor leszögezte, az intézkedésnek valóban vannak buktatói, és ezekre kell megfelelő egészségpolitikai megoldásokat kidolgoznia a minisztériumnak.
Olyan ellenőrzési folyamatot kell életbe léptetni, ami megfékezi a párhuzamos exportot, hiszen ha Romániában az állam korlátozza az árakat, a gyártók, illetve a forgalmazók Európa más államaiban próbálkozhatnak. Emiatt pedig fennáll annak a veszélye, hogy fontos gyógyszerek eltűnnek a polcokról, miközben a krónikus betegek esetében már az is kockázatos, ha időről időre hiányoznak a számukra létfontosságú orvosságok, mert ez az állapotuk súlyosbodását jelentheti, hívta fel a figyelmet a főorvos.
„A gyártók ki is vonhatják a forgalomból az olcsó gyógyszereket, mert erre joguk van, és mást jegyezhetnek be helyette. Ez már megtörtént, például az olcsó Gentamicint kivonták, aztán szerencsére más megnevezés alatt újra megjelent” – osztotta meg tapasztalatait Vass Levente.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógyszertárláncok könnyebben átvészelik ezt a terhelést, ám a falvakban, kisvárosokban működő patikákat szerinte kompenzálni kellene, például megengedhetnék nekik, hogy a nem receptköteles gyógyszerekre nagyobb árrést alkalmazzanak, és ezzel a felelőtlen, orvosi utasítás nélküli gyógyszerszedést is viszszaszorítanák – mutatott rá Vass.
Nagy terhet ró az új lista a gyógyszertárakra, hiszen az eddig drágábban beszerzett árukészletüket kénytelenek lesznek olcsóbban, az új lista szerint továbbadni – vallja Szabó Péter, a Kovászna megyei gyógyszerészkamara elnöke. Felidézte, az országos kamara elnöke is hiába próbálta a párhuzamos export veszélyeire, a fontos gyógyszerek eltűnésére figyelmeztetni a minisztériumot.
Szabó arra is kitért, hogy az emberek nem érzik meg a zsebükön a gyógyszerek árának a csökkentését, hiszen az új árlista a receptköteles orvosságokra vonatkozik, amelyekhez eddig is ingyen vagy támogatva jutottak hozzá, csak az állami költségvetésnek jelent ez megtakarítást. A Kovászna megyei gyógyszerészkamara elnöke szerint azonban azt a lehetőséget sem szabad kizárni, hogy a gyártók a nem receptköteles gyógyszerek drágításával próbálják a kiesést pótolni, tehát ezt végül csak a betegek fizetik majd meg.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!