Az e-számlázás leginkább a feldolgozó vállalatoknak tejet szállító gazdákat érinti
Fotó: Tuchiluș Alex
Elhalasztotta a kormány 2025. október elsejéig az élelmiszeripari cégeknek őstermelői igazolvánnyal beszállító kisgazdák e-számlázási kötelezettségét. A Krónikának nyilatkozó gazdaérdekvédelmi szervezet vezetője szerint egyelőre kivitelezhetetlen a természetes személyek e-számlázása, másrészt a kisgazdákat olyan bürokratikus eljárásba kényszerítenék, amit sokan nem vállalnak. Ugyanakkor az is tény, hogy az Európai Unióban Románia az egyetlen olyan ország, ahol a mezőgazdasági őstermelőknek nem szükséges adószám.
2025. július 04., 07:592025. július 04., 07:59
Sok romániai kistermelőt vezetett félre a hír, miszerint a román kormány július 1-jén sürgősségi kormányrendeletet fogadott el a jogi bejegyzés nélküli, természetes személyként tevékenykedő mezőgazdasági őstermelők e-számlázási kötelezettségének elhalasztásáról. A sürgősségi rendelet értelmében végül a gazdáknak 2025. október 1-jéig adnak haladékot az e-számlarendszer bevezetésére és alkalmazására, amelyet eredetileg 2025. július 1-től szeretett volna élesíteni a bukaresti agrártárca.
Ez a gazdaréteg őstermelői igazolvány birtokában, természetes személyként, eddig is papíralapú számlával látta el a beszállított tejet, zöldséget, gabonát, stb., aminek fejében a kialkudott felvásárlási ár mellett – állami támogatásként – az élelmiszeripari cégtől plusz 9 százalékos juttatást kapott. Az érintett gazdák papíralapú számláját kellett volna felcserélni elektronikusra, miután a cégek számára 2025. január elsejétől kötelezővé vált az e-számlázás.
Az őstermelőkkel szerződéses viszonyban lévő cégek már hónapokkal ezelőtt értesítették a kistermelőket a 2025. július elsejére beharangozott átállásról. Fazakas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének (RMGE Maros) elnöke, és a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) országos alelnöke a Krónikának elmondta, hogy az új rendelkezés bevezetése terén elsősorban az erdélyi gazdák érintettek – Erdélyben is főleg a tejtermelő kisgazdaságok állnak szerződéses viszonyban élelmiszer-feldolgozó cégekkel.
Elektronikus aláírásra, a pénzügynél (ANAF) virtuális ablakra, illetve az e-számla kibocsátására alkalmas számítógépes programra lett volna szüksége, ami sok kisgazda számára túl bonyolult eljárás. Még ha bele is jöttek volna, a nagyobb gond az volt, hogy a Romániában működő e-számlázási rendszer nem fogadja el az adószám nélküli személyeket, a tulajdonképpeni őstermelőket, így kialakult egy patthelyzet” – magyarázza a gazdaérdekvédelmi szervezet vezetője.
Az erdélyi őstermelő gazdák problémáját Fazakas Miklós az országos gazdaérdekvédelmi szervezet vezetőségi tanácsában vitatta meg, jelezve, hogy a változással több ezer kistermelő gazdát hoznak nehéz helyzetbe, mert az elektronikus pénzügyi rendszer sincs felkészítve a befogadásukra. A LAPAR felvállalta az erdélyi gazdák kérését, és a bukaresti mezőgazdasági minisztériumba továbbította a halasztási kérést, amíg sikerül megnyugtatóan rendezni a felmerülő gondokat.
Megkötések. Nem lehet felkészületlenül bevezetni egy ilyen horderejű döntést
Fotó: Makkay József
A helyzetet bonyolítja, hogy az Európai Unió tagállamai közül Románia az egyetlen, amelyik nem vezette be az őstermelő gazdák adóügyi nyilvántartását adószám alapján. Ez Magyarországon az ország 2004-es uniós csatlakozásával megtörtént. Fazakas Miklós szerint Romániában mintegy tízéves vita övezi a teljes mezőgazdasági tevékenység fiskalizálását, miközben sokan egyetértenek azzal, hogy a mezőgazdasági termelők adószámmal történő nyilvántartása kifehéríthetné az agrárágazatot. Enne egyik fontos hozadéka az volna, hogy könnyűszerrel ki lehetne szűrni a viszonteladókat, a kereskedőket, akik a piacokon, vásárokban méltánytalan módon kijátsszák az őstermelőket.
Fazakas szerint a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek azért féltek ebbe belemenni, mert egyik kormány részéről sem láttak hajlandóságot arra, hogy valamennyi mezőgazdasági tevékenység fiskalizálását követően az agrárágazatnak sajátos adózási küszöböt szabjanak meg, ami helyzeti előnybe hozhatná az őstermelőket a cégekkel szemben. ,,A magyarországi példát véve alapul: az adózási küszöbök úgy vannak megállapítva, hogy forgalmuk alapján azt a mezőgazdasági őstermelők nem érik el, így áfát és más adót sem kell fizetniük.
– mutatott rá portálunknak az erdélyi magyar érdekvédelmi szakember.
Fazakas Miklós portálunknak hangsúlyozza, hogy a megművelt mezőgazdasági területeik alapján az őstermelők évente átalányadót fizetnek, attól függően, hogy milyen növényi kultúrákat termesztenek.
Az európai uniós normák szerint ezt a rendszert kellene átalakítani olyan formában, hogy az adószámot szerző gazdának az új fiskális eljárásból ne legyen hátránya, illetve a módszerrel ki lehessen fehéríteni a teljes mezőgazdasági ágazatot is.
Miközben Romániában működik az európai uniós tagországok farmjainak 33 százaléka, az ország az EU mezőgazdasági össztermelésének mindössze a 3,4 százalékát adja. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint százhektáros méretű farmokra van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!