
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
A KMEI ezáltal 150 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást veszített el. „Mindannyian borzasztóan sajnáljuk, hogy nem támogathatjuk a KMEI elképzelését, de az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának nem volt más választása” – közölte a Krónikával Stark Ferenc. A kuratóriumi elnök szerint több oka is van annak, hogy visszaléptek az Erdélyben egyedi terv megvalósításának finanszírozásától. „A KMEI nem tudta időben beszerezni az engedélyeket, így világossá vált, hogy nem tudja betartani az ingatlan megépítésének 2007. októberi határidejét” – magyarázta Stark, hozzátéve, hogy a közalapítvány is pályázati úton kapta az erdélyi felsőoktatási intézményre megítélt összeget, amivel a megszabott határidőre kellett volna elszámolnia. A magyar kormány tavaly a közalapítványok megszüntetéséről döntött, ennek következtében az Apáczai Közalapítvány is tevékenységének utolsó szakaszában van. „Talán még ki lehetett volna tolni a határidőt a KMEI kérésének megfelelően, ha nem lennénk kénytelenek beszüntetni működésünket” – vélekedett az elnök.
Egyedi épületet terveztek
A Babeº–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának egyes szakjai mellett működő háttérintézmények szövetségeként 2004-ben megalakult Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet közvetlenül létrejötte után döntött egy olyan szakkollégiumi központ építéséről, amely befogadná a magyar nyelvű felsőoktatásban részt vevő egyetemi hallgatókat, programok és képzések megszervezését tenné lehetővé. A központ a kolozsvári magyar felsőoktatási és tudományos élet tanulmányi központja lett volna, konferenciateremmel, könyvtárral, multimédia-központtal, ami szerintük az uniós versenyben a BBTE magyar nyelvű oktatási kínálatának fontos részét képezné. „A KMEI megalakulása óta folyamatosan közvetítette az RMDSZ, a magyar kormány és a közalapítványok felé a stratégiai tervébe foglalt fő célkitűzéseket, arra kérve őket, hogy találjanak módot egy nagyszabású pályázat kiírására, aminek alapján belátható időn belül megépülhetne a Szakkollégiumi Központ” – tájékoztatta lapunkat Veres Valér (képünkön), az intézet igazgatója. Az Apáczai Közalapítvány végül olyan pályázatot írt ki 2006-ban, amely éppen kollégiumépítésre vonatkozott. A KMEI mindkét pályázati fordulót megnyerte, azonban a leendő épület engedélyeztetése körül egyre több probléma vetődött fel.
Szándékos késleltetés?
A központ épületének engedélyeztetési eljárását a kolozsvári polgármesteri hivatal városrendezési bizottsága akadályozta. Bár sem a szomszédok, sem más részéről nem érkezett kifogás, Emil Boc polgármester kijelentette, hogy „amíg ő a polgármester, nem építhetnek ilyen típusú épületet erre a telekre.” A városvezető egy 2006 decemberében született tanácsi határozatra alapozta kijelentését, mely szerint egy magánházas lakókörnyezetben egyetlen épület sem lehet jóval magasabb a többinél, a tervezett központ háromemeletes épületet feltételezett. Veres Valér nem tudja mire vélni az elutasítást, ugyanis a döntés annak ellenére született, hogy az előzetes urbanisztikai engedélyt megadták az intézetnek, és a városi tanács építészeti bizottsága sem talált kifogásolnivalót a tervben. „Az elutasítás jogilag minden bizonnyal megalapozott, ám nem alkalmazzák következetesen” – állítja Veres Valér, utalva arra, hogy ugyancsak magánházak között épülő és azok közül kimagasló egyéb ingatlanokkal szemben az urbanisztikai bizottság nem talált kifogásolnivalót.
Az elutasítás után felmerült egy másik telek megszerzésének lehetősége, viszont a már aláírt támogatási szerződés kötötte az intézetet a pályázatba foglalt ingatlan megvásárlásához. „Bár ezt illetően számos kollégánkban kételyek merültek fel az idő rövidsége miatt, a KMEI Tudományos és Igazgatótanácsának együttes ülésén eldöntöttük: akkor is megpróbáljuk kivitelezni a projektet, ha csak részben sikerül megvalósítani, mert a kolozsvári magyar diáksággal szembeni felelősségtudatunk ezt diktálja” – magyarázta Veres.
A KMEI nem mulasztott, hiszen mint Boros János alpolgármestertől megtudtuk, amikor a KMEI benyújtotta az építkezési engedélyt igénylő iratcsomót, még nem volt kikristályosodva, melyek azok a városrészek, ahova nem szabad többemeletes ingatlanokat építeni. „A városi tanács mindössze ezután hozta meg az erről szóló határozatot” – magyarázta.
Más forrásokban reménykednek
Miután világossá vált, hogy a 150 millió forintos támogatásra nem számíthatnak, a KMEI más források után nézett. A magyar kormány Nemzetpolitikai Osztályának Támogatáspolitikai Főosztálya egyelőre szóbeli támogatásáról biztosította az intézetet, egyértelmű ígéretet azonban nem tudtak tenni, mivel a támogatások pályáztatás útján történnek. „Számítunk a Szülőföld Alap támogatására is, így reális esély látszik arra, hogy a központ valamivel több mint két éven belül felépüljön” – véli Veres, aki szerint az Apáczai Közalapítványnak rugalmasabban kellett volna kezelnie a problémáikat. Az alapítvány a KMEI-nek 155 ezer eurót átutalt már az 1600 négyzetméteres telek megvásárlására, illetve a tervezés költségeire. „Amennyiben már semmiképpen sem támogathatnak minket, ezt az összeget visszautaljuk az alapítványnak” – mondta Veres Valér.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.