Nyeregben az RMDSZ

A helyzet következtében tegnap lemondott tisztségéről a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) udvarhelyszéki és székelyudvarhelyi elnöke, Thamó Csaba és Szakács István Péter. „Személyes döntésről van szó, elnökként felelősséggel tartozunk a tagságunknak és annak a 18000 udvarhelyi polgárnak, akik igent mondtak az autonómiára. Elfogadhatatlan, hogy az MPSZ törvényesen bejegyzett magyar szervezetként ne vehessen részt egy helyi választáson – indokolta döntésüket Thamó Csaba. – A diszkriminatív választási törvény, amelyet az RMDSZ és román politikai szövetségesei a mi kizárásunkra hoztak 2004-ben, nem teszi ezt lehetővé. Ebben a helyzetben a vállalt érdekvédelmi feladatainkat nem tudjuk ellátni, ez ellen tiltakozva mondtunk le.” Szerinte a diszkriminatív választási törvény megváltoztatásra tett minden eddigi kísérletük kudarcot vallott, ezért most, a helyhatósági választások kiírásakor lemondásukkal akarják nyomatékosítani: a törvény igazságtalan, a helyi közösséget megfosztja a választás lehetőségétől. Az elnökök lemondásáról a helyi MPSZ elnökségi tagjai is csak a sajtóból értesültek. A helyi szervezet lapzártánk után tartott elnökségi ülést.
A választási törvény előírása szerint ha egy magyar kisebbségi szervezet versenybe szállna a 40 ezres lakosságú város tanácsosi tisztségeiért, ennek az ország 15 megyéjéből és Bukarestből kellene 25 ezer aláírást összegyűjtenie úgy, hogy valamennyi megyéből legkevesebb 300 aláírás legyen. Ezeket a kritériumokat viszont a parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ-nek nem kell teljesítenie. Az előírás diszkriminatív voltát mind az EBESZ, mind a Velencei Bizottság, mind az Európai Parlament néppárti vizsgálóbizottsága, mind a bukaresti Helsinki Emberjogi Bizottság megállapította, a jogszabályt azonban azóta sem változtatták meg.

Szűkre szabott határidők

A kormány december 21-i döntése értelmében Székelyudvarhelyen február negyedikén tartják meg az időközi helyhatósági választást. A város lakói a tizenhét tagú tanács összetételéről szavazhatnak, ennek mandátuma másfél évig, az országos helyhatósági választásokig tart. A közigazgatási törvény értelmében a választást január 19-én kezdődő, két hetes kampány előzi meg, a fellebbezési idő és a választás napja előtti kampánycsend is csak egynapos.
A választások időpontját kijelölő kormányhatározat tegnap jelent meg a Hivatalos Közlönyben, a Hargita megyei törvényszék elnökének öt napon belül kell nyílt sorsolással kijelölnie a választási bizottság elnökét és alelnökét. A bizottságban a választáson résztvevő politikai szervezetek hét képviselője is helyet kap. A székelyudvarhelyiek 19 választókörzetben szavaznak, a polgármesteri hivatal tegnap véglegesítette a szavazóbiztosok névsorát, melyet a prefektusnak kell még jóváhagynia.
Az idő rövidsége miatt az eddigi gyakorlattól eltérően a székelyudvarhelyi RMDSZ nem előválasztással állapítja meg a jelöltek sorrendjét, listáját a bővített választmány véleményezi legkésőbb a január közepéig. Ványolós István, a városi RMDSZ elnöke szerint a húsz jelöltjük háromnegyede új, eddig a politikában nem szereplő, de erkölcsileg és politikailag egyaránt megbízható személy lesz. “A 2008-as választások főpróbájának is tekinthetjük a februári voksolást. A bő másfél éves mandátum legfontosabb feladata a város közéletét normalizálni. A döntéshozatal sokszínűsége ellen nincs kifogásunk, de ez nem olyan egyszemélyes vezetést jelent, ami ma Udvarhelyen van. A város fejlődésének egyáltalán nem használ a közigazgatás átpolitizáltsága sem. A politikát a maga helyére kell tenni, a városnak meg vissza kell adni a saját életét.” – mondta Ványolós István.
„A polgári oldal állít jelölteket” – mindössze ezt tudta megerősíteni a Krónika kérdésére Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség országos elnöke. “Független jelöltekkel, vagy listát állítva veszünk részt a választáson. Még nyitott kérdés, hogy kivel jutunk egyezségre a listaállításban.” – nyilatkozta szűk szavúan Szász Jenő. A törvény értelmében egyébként a független jelölteknek a választópolgárok egy százalékától kell támogató aláírást gyűjteniük az induláshoz. Ez Udvarhelyen 320-350 aláírást jelent. Eleve hátrányos helyzetből indul azonban az a szervezet, mely függetlenekkel akarja biztosítani jelenlétét a testületben. Ha ugyanis egy független jelölt a bejutáshoz szükségesnél több szavazatot szerez, a szavazattöbblet elvész.

A szembenállás története

A 2000. júniusi helyhatósági választáson, az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) indulásával jelent meg először az RMDSZ-től eltérő vélemény képviselő politikai szervezet Székelyudvarhelyen. Ekkor tizenhárman az RMDSZ, nyolcan az UPE képviseletében jutottak be a székelyudvarhelyi tanácsba. A testület alakuló ülésen azonban a négy, listás helyről bejutó UPE tanácsos mandátumát nem igazolta az RMDSZ frakció. Többszöri összehívás után végül csak novemberben alakult meg a tanács, ekkor immár az UPE akadályozta meg, hogy az RMDSZ betöltse a megyei tanácsosi tisztségüket választó tanácsosok megüresedett helyét.
A kölcsönös gáncsoskodást az RMDSZ azzal oldotta meg, hogy az UPE bejegyzésének egy formai hibájába kapaszkodva bíróságon kérte riválisa törvényen kívül helyezését. Ennek következtében 2001. szeptember 29.-én megsemmisítették a nyolc UPE-tanácsos mandátumát, és 2004. júniusáig, az új választásokig csak tizenhárom tagú, RMDSZ-es „csonka” tanácsa volt Székelyudvarhelynek.
2004-ben előbb a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) több mint ötvenezer támogató aláírást gyűjtött össze a választási részvételhez, a szervezetet azonban az RMDSZ panasza nyomán formai okok miatt kizárta a versenyből a választási bizottság. A Népi Akció párt (AP) listáján induló polgári jelöltek annak ellenére szereztek kilenc tanácsosi helyet, hogy az RMDSZ magyar-román versenyként próbálta feltüntetni a választást.


Keret
Feloldott patthelyzet

A székelyudvarhelyi tanácsot 2006. április 5-én, majd július 18-án nyilvánította feloszlottnak Hargita megye prefektusa. A döntéseket azonban mindkét politikai oldalról bíróságon támadták meg, ezért a határozat csak december elején vált véglegessé. A tanács feloszlatása azért vált szükségessé, mert 2005. novemberében Péter Pál hivatali összeférhetetlenség miatt lemondott tanácsosi tisztségéről, a helyére lépő Szabó Gyula RMDSZ-es jelölt mandátumát pedig nem igazolták a polgári tanácsosok. A két azonos nagyságú frakció pedig ezt követően egyetlen határozatot sem tudott elfogadni.