A belvárosi református templom Nagybányán, előtérben Nagy Oszkár festményének információs elemként szolgáló reprodukciója
Fotó: Rostás Szabolcs
A turizmus fellendülését, a turisztikai szolgáltatások fejlődését remélik az országos jelentőségű turisztikai övezet minősítéstől Nagybányán – nyilatkozta Pintér Zsolt önkormányzati képviselő hétfőn az MTI-nek.
2024. február 19., 18:572024. február 19., 18:57
2024. február 19., 19:512024. február 19., 19:51
Máramaros megye székhelyét pénteki ülésén nyilvánította országos jelentőségű turisztikai övezetté a Marcel Ciolacu vezette kormány, amely nyolc erdélyi település helyi jelentőségű üdülőhellyé nyilvánításáról is döntött. Pintér Zsolt nagybányai önkormányzati képviselő, az RMDSZ Máramaros megyei elnöke az MTI kérdésére elmondta: várva várt döntést született, még ha nem is oldja meg egyik napról a másikra a turizmussal kapcsolatos gondokat. „Ez már egy keret, innen kezdve lehet dolgozni ezen a téren” – fogalmazott a tanácsos.
Hozzáfűzte, a város és környéke sok látnivalót tartogat a turisták számára, a közeli hegyek csúcsai, tavai számos túralehetőséget kínálnak. A város két okból népszerű: a történelmi Máramaros „kapujaként”, valamint kulturális, épített örökségéért.
Nemcsak az önkormányzat, hanem a lakosok pályázatait is esélyesebbé teszi, hogy a kormány helyi érdekű turisztikai településsé nyilvánította a Kolozs megyei Várfalvát – értékelte a Krónikának a cím elnyerését Mărginean János.
„Utóbbi miatt szinte naponta jönnek a magyarországi turistabuszok, felkeresik a Nagybányai Művésztelepet, a város magyar vonatkozású épített örökségét” – mondta Pintér Zsolt. A történelmi Máramaros természeti szépségeire, román népi építészetére, néphagyományaira főleg a nyugat-európai és belföldi turisták kíváncsiak, akik útjuk során Nagybányát is felkeresik.
Nagybánya egyik látványossága a régi főtér a Szent István-toronnyal
Fotó: Rostás Szabolcs
„Eléggé mostoha körülmények fogadják őket, nincs információs iroda, kiépített turisztikai rendszer, mely kiszolgálná az igényeiket, eligazítaná őket” – mutatott rá Pintér Zsolt. Úgy vélte, ezen a területen még sokat kell dolgoznia a helyi önkormányzatnak a megyei önkormányzattal közösen. A hiányosságok között említette, hogy a városnak nincs turisztikai weboldala, és intézményes idegenvezetést sem lehet igényelni. „Ellenben a magyar közösségben van pár lelkes nagybányai polgár, közöttük jómagam is, aki szokott városbemutató sétákat vezetni” – állapította meg az önkormányzati képviselő.
Európában egyedi látnivalóként említette az ásványtani múzeumot, mivel a kiállított ásványokat mind a környékbeli bányavidékről gyűjtötték, míg a néprajzi múzeum és skanzen a térség népművészetébe, népi építészetébe nyújt betekintést.
Ebben a főtéri házban született idősebb Lendvay Márton (1807-1858) színész, színházi rendező és énekes, a magyar romantikus színjátszás egyik legkiemelkedőbb 19. századi alakja
Fotó: Rostás Szabolcs
A román kormány pénteki ülésén másik két Máramaros megyei települést – Lacfalut és Jódot – helyi jelentőségű üdülőteleppé nyilvánított. A Kolozs megyei Kalotaszentkirály is megkapta a minősítést. Póka András György polgármester a kolozsvári Szabadság lapnak elmondta: ez újabb európai uniós projektek elindítását segítheti a kalotaszegi községben.
A kormány honlapján közzétett lista szerint Bihar megyéből az Erdélyi-szigethegységben található Vértop-Diófás környéke, Kovászna megyéből Szitabodza, Hargita megyéből Szentegyháza került fel a turisztikai térképre. Hunyad megyében Csornakoscserna és Malomvíz, míg Temes megyében Ferde településre várják a turistákat. Az erdélyi nagyvárosok közül Nagyvárad belvárosa kapta meg 2020-ban az országos jelentőségű turisztikai övezet besorolást. A bukaresti döntést számos turisztikai fejlesztés övezte, ezeknek köszönhetően jelentősen megnőtt a turisták száma a partiumi városban.
Infrastruktúrát építenének, a turisták számára vonzóbbá tennék a térséget azokban az erdélyi és partiumi kisvárosokban, községekben, amelyek nemrég megkapták a helyi érdekeltségű turisztikai település státusát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti közgyűlése is a szerencsejátékok korlátozásáról döntött a város területén pénteken.
Összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül vasárnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!